Petőfi nyomában Erdélyben

Milyen volt valójában Petőfi Sándor, aki 26 évesen szoborrá merevedett, miközben rövid élete fordulatokban gazdag volt, pezsgés, újítás, lendület jellemezte. Ma milyen lenne? Talán influenszer, talán lázadó, talán a berögzött hagyományok, viselkedéskánonok propagálóinak ellenfele, de semmiképp nem a kedvence. Gyorsan reagált kora újdonságaira, hamarabb írt verset barátja, Arany János fiáról, mint az apa, rövid idő alatt lett ismert és elismert a szerkesztők, olvasók és a közvélemény előtt.

Mindezekről és a kutatások által folyton világosabban kirajzolódó Petőfi-képről T. Szabó Levente beszél árnyaltan, sok háttértudással, és nagyon érdekesen abban a dokumentumfilmben, amelyet a kolozsvári Videopontes stúdió jegyez, amely Petőfi erdélyi útjait, Erdélyhez való kötődését követi végig, miközben egy teljes portré rajzolódik ki, és ráláthatunkaz élettörténetre, életműre. A korszerű, a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodó és nagyon vonzó látványvilágú dokumentumfilm Petőfit az első modern irodalmi értelmiségiek egyikeként mutatja be, tudatos, kísérletező és kíváncsi polgárként. T. Szabó Levente irodalomtörténész nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem maga kalauzol az egyes helyszíneken. Ugyanakkor minden egyes helyszínen helytörténészek is megszólalnak, és a tényszerű információk mellé egy-egy helyi érdekesség, megőrzött anekdota is kapcsolódik. Megtudjuk, hol hány vers született, néhányból részletet is hallunk. A filmben követjük Petőfi 1846-os erdélyi utazását, majd az 1849-es év szabadságharccal teli eseményét is.

A látványvilág külön megér néhány szót: amellett, hogy lenyűgöző természeti közelképeket látunk, drónos felvételekkel a bemutatott vidék egészét is láthatja, ráláthat a néző, és az alkotók igazán elszántan és minden eszközt bevetve jutottak el olyan helyekre, ahová a turista, még ha tudatosan jár Petőfi nyomában, akkor sem biztos, hogy ilyen részletekre fel tud figyelni. És bár a kicsiny csapat igen-igen szerény büdzsével dolgozott, a filmben a legmodernebb, leglátványosabb technikai megoldások, animációk is helyet kaptak, amitől megmozdul a korabeli térkép és a néző fantáziája.

Emellett a zene, a narráció, a fiatal Petőfi hangján megszólaló versrészletek mind-mind lenyűgözőek és magas szintű professzionalizmust mutatnak.

A Kolozsvári Magyar Napokon Maksay Ágnes és László Loránd 60 perces dokumentumfilmjét Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én! címen premier előtti vetítésen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán láthatták az érdeklődők. A vetítésen Szenkovics Dezső dékán és Mile Balázs, a Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja méltatta a filmet, amelyet a kolozsvári Videopontes Stúdió készített az MTVA megendelésére a Petőfi-emlékév kapcsán. A bemutatót követően Maksay Ágnest, a film rendezőjét, forgatókönyvíróját és T. Szabó Levente szakmai konzulenst és forgatókönyvírót kérdezte a film létrejöttéről Szántai János dramaturg, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Az ismeretterjesztő film Petőfi Sándor erdélyi útjait mutatja be. A költő egy évet töltött Erdélyben, utazásai helyszíneit, körülményeit, részleteit mutatja be a Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én!

Ez az első olyan nagyszabású dokumentumfilm, amely Petőfi erdélyi kötődéseit összefoglalóan megjeleníti. A Video Pontes Stúdió produkciója, a Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én! televíziós bemutatója ősszel várható. Azt követően az alkotók ajánlják akár iskolai vetítésekre is, magyarórák keretében. Az alkotók szeretnék segíteni azt a folyamatatot, amelynek során az újabb irodalomtörténeti kutatások eljutnak a közvéleményhez, ezáltal a Petőfi-kép merevsége, berögzöttségei eltűnnek, a mai fiatalok leporolják és használják az élő, vibráló Petőfit.

Fotó: Videopontes/KMN/Vakarcs Lorand