Hetvenöt éve telepedtek le Romániában a bazilita nővérek

0
842
Fotó: a kolozsvár-szamosújvári püspökség

A bazilita nővérek (Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek, OSBM) romániai alapításuk hetvenöt éves évfordulója jubileumának kiemelkedő eseményére került sor július 16-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedi Szent Makrina-monostorban, a rend romániai székházában, ahol négy görögkatolikus egyházi elöljáróval együtt ünnepelték a szent liturgiát – adta hírül a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye sajtóirodája.

Az ünnepi liturgia főcelebránsa Claudiu-Lucian Pop kolozsvár-szamosújvári püspök volt, koncelebrált Vasile Bizău máramarosi, Călin Ioan Bot (akkor még csak kinevezett) lugosi püspök és Cristian Crișan, a gyulafehérvár-fogarasi egyházmegye segédpüspöke, illetve jelen volt meghívottként Veridiana Bolfă, a bazilita nővérek romániai elöljárója.

A vasárnapi ünnepi szentmisét megelőzően, július 14-én és 15-én számos programot szerveztek a Szent Makrina-monostorban, az imaalkalmak mellett volt konferencia, történelmi ismertető, tanúságtevés, művészeti tevékenység is. Az ünnepi szentmisét a rendház napsütötte udvarán tartották, több száz hívő, pap, különböző rendek és kongregációk képviselői részvételével; a szent liturgiát közvetítette a Mária Rádió és a Mária TV is, így többen is bekapcsolódhattak az ünneplésbe.

Marcela Runcan OSBM

Marcela Runcan OSBM, a bazilita nővérek általános elöljárója a szent liturgia végén mondott beszédében rámutatott, hogy tulajdonképpen Fekete Ana nővér hetvenöt évvel ezelőtt a Szentlélek inspirálására Istennek mondott, hittel és bátorsággal tele igenjét ünneplik. „Amint Szent Makrina, úgy Ana nővér is a kor szellemével szembe menve cselekedett. Szent Makrina hozta létre az első közösséget szolgálóiból, édesanyjával, Ana nővér pedig fiatal görögkatolikus nőknek segített abban, hogy megszentelt életet élhessenek egyházukban, vallásuk szerint és anyanyelvükön. Inspirált álma volt. Intenzív megkülönböztetést gyakorolt azokkal az emberekkel, akik támogatták ezt az álmot, különösen Leon Man lelkipásztorral, és életre keltette az álmot fiatal nőkkel, akik igent mondtak a nagy ismeretlenre. Ezek a nők innovatívak voltak a maguk idejében, és továbbra is példaképek maradnak a romániai bazilita nővérek számára.” Később Isten akaratának elfogadása kapcsán kifejtette: az „igen” kimondása nem azt jelenti, hogy sima, akadályok nélküli lesz az út, hanem éppen ellenkezőleg. A nehéz utak gyakran gyönyörű úti célokhoz vezetnek. A romániai bazilita nővérek az itteni rendalapítás óta számos nehéz helyzeten mentek keresztül. Amikor a görögkatolikus egyház mártíromsága elkezdődött, akkor született meg a bazilita nővérek közössége. A következő nőtestvérek, akiket kezdettől fogva a nővérek bátorsága és kreativitása inspirált, a rendkívül nehéz helyzetekben is megerősödve és imádság által támogatva továbbra is hűségesen élték meg a hivatásukat, továbbadták ezt a kincset a jövő nemzedékeinek, tanítva őket az új, még feltáratlan úton járni.”

A bazilita nővérek hetvenöt éves jubileumának megünneplése a román görögkatolikus egyház számára jele az Istenbe vetett hit győzelmének, az örömteli lelki felemelkedésnek, illetve Nagy Szent Bazil és Szent Makrina, Boldog Iulian Hossu püspök és a boldoggá avatott görögkatolikus mártír püspökök mennyei áldásának. Ugyanakkor ez az isteni irgalmasság örömének kiáradása és Isten szeretete nagyságának előképe volt, amelyben e földi életben minden jó lelki munka benne van és kiteljesedik.

Forrás: a kolozsvár-szamosújvári egyházmegye hírportálja (itt és itt)