Francisco de Zurbarán: Szeplőtelen fogantatás

0
509
Francisco de Zurbarán: Szeplőtelen fogantatás (részlet)

Francisco de Zurbarán 1598 és 1664 között élt. A művészettörténet a spanyol aranykor festőjének tekinti. Velázquez kortársaként alkotásai főként egyházi és spirituális jellegűek, amelyeket a miszticizmus hat át. Emellett a katolikus megújhodás kiemelkedő művészének is tekinthető. Korai alkotásain érzékelhető az itáliai manierista művészek hatása, de ábrázolásmódja határozottan különbözik Velázquez realizmusától, ehelyett minden művét vallásos áhítat hatja át.

Jelen írásunkban egy olyan művét szeretnénk bemutatni, amely nemcsak reprezentatív az alkotói munkásságát illetően, de egyúttal kiforrott stílusát is bemutatja. Zurbarán a Szeplőtelen fogantatás című festményét életének utolsó éveiben alkotta meg, ahol Máriát mint az áteredő bűntől mentes, igazán tiszta fiatal lányt ábrázolja. Ezzel az ábrázolásmóddal korának Mária-eszményét mutatja be, amely Spanyolországban igencsak elterjedtnek számított. Az egyházművészek úgy vélték, hogy Máriát életének „legszebb” szakaszában, 12-13 éves korában kell ábrázolni, így mutatva ki az iránta érzett tiszteletet. Bár a szeplőtelen fogantatás dogmáját IX. Piusz csak 1854-ben hirdette ki, hagyománya sokkal régebbre nyúlik vissza. Ezen ábrázolásokon megegyezik, hogy Máriát fiatal lányként fehér és kék öltözetben ábrázolják, aki széttárt karjaival egészen nyitottá válik Isten előtt. A fehér a tisztaságát jelképezi, míg a kék palást azt, hogy ő születésétől fogva olyan személy, akit egészen betöltött Isten jelenléte. A feje fölött megjelenő tizenkét csillag utal Izrael tizenkét törzsére és a tizenkét apostolra is, mint Krisztus új Izraelének alapítóira. A festmény alsó részen különböző Mária-jelképeket láthatunk, amelyek a ködös tájjal egybeolvadnak: Isten városa, Dávid tornya, Isten szentélye, az elefántcsonttorony, a vitorlás hajó, a tükör, a libanoni cédrus, a pálma, a lepecsételt forrás és a kút. Mivel Zurbarán egy, a népi ájtatosságban gyökerező ábrázolásmódhoz igazodó stílusirányzatot követett, olyan utat talált, amelyen keresztül nemcsak a műértők, de az egyszerű emberek számára is értelmezhetőek voltak alkotásai.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2023/20-as számában.