Ferenc pápa titkos béketerve

,,Új, de természetesen bizalmas” fejlemények a Szentszéknek azon küldetésében, hogy megállítsa az Oroszország és Ukrajna közötti háborút. Gerard O’Connell az America magazin vatikáni tudósítója, a Ferenc pápa megválasztása (The Election of Pope Francis: An Inside Story of the Conclave That Changed History) című könyv szerzője. 1985 óta tudósít a Vatikánról. A jezsuiták magazinjában megjelent írásában a budapesti látogatás után mondottakat elemzi és Ferenc pápa béketörekvéseinek ,,kulisszáit” mutatja be.

Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára május 10-én a római Lateráni Egyetemen újságíróknak nyilatkozva közölte az ,,új” fejlemények hírét, de bővebben nem részletezte, miről is van szó. Jelzésszerűen hozzátette azonban: ,,Hiszem, hogy a békemisszió tovább fog haladni”. Ferenc pápa először április 30-án hozta nyilvánosságra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború megállítását célzó misszió ,,folyamatban van”. A következő napokban Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij elnök szóvivője egyaránt azt mondta, hogy a felek nem tudnak semmit egy ilyen misszióról. Parolin bíboros, a pápa jobbkeze április 3-án rámutatott: mindkét fél tájékoztatást kapott. Mi történik tehát? Létezik békeküldetés? Miért tagadja Kijev és Moszkva, hogy tudna róla? Mire számíthatunk a továbbiakban?

Amióta Oroszország 2022. február 24-én megszállta Ukrajnát, Ferenc pápa keresi a háború megállításának módját. E cél elérése és a közvetítői szerep betöltése érdekében igyekezett elkerülni, hogy állást foglaljon. Ennek ellenére világosan kijelentette, hogy Oroszország az agresszor, és hetente többször is a ,,mártír Ukrajnáról” beszél. A több mint 430 napja tartó háború ellen nem kevesebb, mint 120 alkalommal szólalt fel beszédekben, homíliákban, sajtótájékoztatókon és interjúkban.

Ferenc pápa kapcsolata Zelenszkij elnökkel

A háború kitörése óta Ferenc pápa kétszer beszélt telefonon (február 26-án és március 22-én) Zelenszkij elnökkel, akivel 2020. február 8-án személyesen is találkozott a Vatikánban. Emellett az orosz invázió óta magánbeszélgetésen fogadta az ukrán miniszterelnököt és számos parlamenti képviselőt, és találkozott olyan ukrán katonák feleségeivel is, akiknek férje hadifogoly, valamint számos menekülttel, köztük gyerekekkel. A Szentszéknek Kijevben van nunciusa, azaz nagykövete, a litván származású Visvaldas Kulbokas érsek, aki a háború alatt is végig ott van, és rendszeresen tájékoztatja a pápát és a Vatikánt a helyzetről. Ferenc pápa a háború alatt a Vatikán humanitárius kezdeményezéseinek részeként a lengyel származású Konrad Krajewski bíborost többször is Ukrajnába küldte különböző humanitárius segélyekkel, köztük mentőautókkal. Ferenc pápa részt vett az Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserében is, Zelenszkij elnök küldöttei legalább öt alkalommal vittek a pápának névsorokat, amelyeket ő továbbított az orosz hatóságoknak; sok száz foglyot engedtek szabadon mindkét oldalon. Április 27-i budapesti látogatásának előestéjén Denisz Smihál ukrán miniszterelnök felkereste Ferenc pápát a Vatikánban, és arra kérte, hogy segítse elő a háború alatt erőszakkal Oroszországba hurcolt több ezer ukrán gyermek hazatérését. A pápa megígérte, hogy mindent megtesz ennek érdekében. Ezek a humanitárius erőfeszítések olyanok, mint csillagok a háború sötét éjszakájában.

Ferenc pápa és Vlagyimir Putyin kapcsolata

Ferenc pápa a háború kitörése óta próbál közvetlen kapcsolatot teremteni Putyin elnökkel, de eddig sikertelenül. A háború második napján, félretéve a protokollt, Ferenc pápa felkereste a Szentszékhez tartozó orosz nagykövetséget, és megkérte a nagykövetet, hogy közvetítsen Putyin elnök felé, a pápa ugyanis hajlandó elmenni Moszkvába, hogy beszéljen vele, de az orosz vezető az invázió megindítása óta nem hajlandó közvetlen kapcsolatba lépni a pápával. Ehelyett külügyminisztere, Szergej Lavrov által válaszolt, mondván, hogy ,,nem szükséges” a pápa bevonása.

A pápa nevében

2022. március 8-án Parolin bíboros és Lavrov külügyminiszter telefonon beszélt, megismételve Ferenc pápa felhívását a harcok leállítására, ez szintén sikertelen volt. Ferenc pápa 2022. szeptember 15-én, kazahsztáni látogatását követően újságíróknak nyilatkozva, a Putyint érő bírálatokra reagálva hangsúlyozta a párbeszéd szükségességét, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy ,,olyan államokkal kell kapcsolatba lépni, amelyek háborút kezdtek”.

,,Nem zárom ki a párbeszédet semmilyen hatalommal, amely háborúban áll, még akkor sem, ha az az agresszor. Lehet, hogy ez nem mutatós, de meg kell tenni. Mindig egy lépéssel előrébb kell járnunk, kinyújtott kézzel, mindig! Különben bezárjuk a béke egyetlen értelmes ajtaját.” A múlt hónapban Budapestről visszatérve Ferenc pápa igyekezett magyarázatot adni a párbeszéd nyitva tartására irányuló erőfeszítéseire. ,,Hiszem, hogy a béke mindig a csatornák megnyitásával jön létre; a békét soha nem lehet lezárással létrehozni. Mindenkit arra hívok, hogy nyissa meg a kapcsolatokat, a barátság csatornáit. … Ez nem könnyű” – mondta. Hozzátette, hogy ezt több embernek is elmondta, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akivel Budapesten találkozott, és aki az Európai Unió 27 államának egyetlen olyan vezetője, aki Putyin elnök szövetségese. Orbán Viktor nem engedi, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába a két ország közötti 85 mérföldes határon keresztül, és azt állítja, hogy ő és Ferenc pápa az egyetlen vezetők, akik a békéért dolgoznak.

Hogyan kommunikál Ferenc pápa Oroszországgal

Míg a pápa a háború kezdete óta közvetlenül és közvetve is kommunikálhatott Zelenszkij elnökkel, ugyanez nem mondható el Putyin elnökkel kapcsolatosan, akivel háromszor találkozott szemtől szembe (2013, 2015, 2019). Utoljára akkor beszéltek egymással, amikor Putyin 2021 decemberében telefonon kereste, hogy 85. születésnapja alkalmából jókívánságait fejezze ki. Azóta – mondta Ferenc pápa – a fő kommunikációs vonal Alekszandr Avdejev szentszéki orosz nagykövet. A budapesti utazás után a repülőn azt mondta: ,,Jó kapcsolatot ápolok a most távozó nagykövettel, aki hét éve vatikáni nagykövet, nagyszerű ember, komoly, művelt és kiegyensúlyozott ember. Az oroszokkal való kapcsolatom elsősorban ezzel a nagykövettel áll fenn.” A pápa Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára révén is kommunikált a Kremllel. Parolin az ENSZ-közgyűlésen találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, 2022. szeptember 22-én. Ráadásul a Vatikánnak van egy nunciusa Moszkvában, Giovanni d’Aniello olasz érsek, aki a háború alatt is végig ott tartózkodik, és beszámol a történésekről. Ferenc pápa a hivatalos diplomáciai csatornákon kívül a nem diplomáciai csatornákat is igyekszik kihasználni, hogy kommunikáljon az orosz vezetéssel, és különösen az orosz ortodox egyházi tisztségviselőkkel, még akkor is, ha többségük, például Kirill orosz ortodox pátriárka Putyinnak alárendelt. Csak néhány ortodox pap ellenezte a háborút, akik állítólag most börtönben vannak.

2022. március 16-án Ferenc pápa 40 perces Zoom-beszélgetést folytatott Kirillel. A háború nyílt támogatója, a pátriárka igyekezett megvédeni a ,,különleges katonai műveletet”, de Ferenc pápa felszólította őt, hogy legyen pásztor, ne pedig ,,az állam akolitusa”. A pápa megjegyzése jól értesült források szerint feldühítette Kirillt; azóta nem beszéltek közvetlenül egymással. A tervek szerint 2021 júniusában Jeruzsálemben találkoztak volna személyesen, de Ferenc pápa ezt a háború miatt lemondta. A Zoom-beszélgetésük óta Ferenc pápa a moszkvai patriarchátus külső egyházi kapcsolatokért felelős osztályának elnökén, előbb Hilarion metropolitán, majd 2022 júniusától utódján, Antonyij (Antal) volokolamszki metropolitán keresztül kommunikál Kirillel. Antonyij 2022. augusztus 5-én látogatta meg a pápát a Vatikánban, és az ortodox-katolikus kapcsolatokról tárgyaltak ,,a világban zajló politikai folyamatok” összefüggésében. Nem sokkal később tudatta, hogy Kirill nem vesz részt a Világvallások és Hagyományos Vallások Kongresszusán Kazahsztánban (szeptember 13-15.), ahol Ferenc pápa a tervek szerint felszólalt, és ahol egyesek a pátriárka és a pápa személyes találkozóját várták.

A Budapestről induló repülőgépen Ferenc pápa megerősítette, hogy a pátriárkával való találkozó ,,meg fog történni”, de nem utalt arra, hogy erre mikor kerülhet sor. Vatikáni források, akik nem kívánták magukat megnevezni, mert nem jogosultak nyilatkozni, azt mondták az America magazinnak, hogy a pápa valószínűleg nem fog találkozni Kirillel, amíg a háború véget nem ér. Budapesten Ferenc pápa 20 perces magánaudiencia keretében fogadta Hilarion metropolitát. Hilarion 2009 és 2022 között a moszkvai patriarchátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának elnöke volt, amikor 2022 júniusában lefokozták és Budapestre helyezték át, állítólag a háborúval szembeni ellenállása miatt. Hilariont Antonyij követte a posztján. Ferenc pápa 2013 óta ismeri Hilariont, többször találkoztak, és a repülőgépen azt mondta: ,,Hilariont nagyon tisztelem, és mindig is jó kapcsolatban voltunk. És volt olyan kedves, hogy meglátogatott [Budapesten], aztán eljött a misére, és itt, a repülőtéren is láttam őt. Hilarion egy intelligens ember, akivel lehet beszélgetni, és ezeket a kapcsolatokat fenn kell tartani, mert ha ökumenéről beszélünk – tetszik, nem tetszik -, akkor mindenkivel kinyújtott kézzel kell beszélnünk, sőt, el kell fogadnunk a kinyújtott kezüket” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a békéről Orbán Viktorral és Hilarionnal, Ferenc pápa azt mondta, a találkozón: ,,mindezekről a dolgokról beszéltünk. Beszéltünk erről, mert mindenkit érdekel a békéhez vezető út. Én hajlandó vagyok rá. Hajlandó vagyok megtenni bármit, amit meg kell tenni. Emellett most is folyik egy misszió, de ez még nem nyilvános. Meglátjuk… Ha nyilvánosságra kerül, beszélni fogok róla.” Hilarion álláspontja kényes, és a médiában megjelent spekulációkra reagálva a honlapja portálján egyértelművé tette: ,,semmi sem volt [a Ferenc pápával való találkozón], ami a római katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közötti kétoldalú kapcsolatokra vonatkozott volna. Nem kerültek szóba politikai kérdések. A találkozó személyes jellegű volt két régi barát között.”

Miután a pápa visszatért a Vatikánba, Antonyij metropolita ,,Kirill pátriárka áldásával” Rómába érkezett (május 1-4.). Látogatása azonban magánügyek miatt történt, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódtak a pápa békemissziójához – mondták vatikáni források az America magazinnnak. Találkozott Claudio Gugerotti érsekkel, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusával, és néhány perc erejéig üdvözölte Ferenc pápát a szerdai nyilvános audiencia végén a Szent Péter-téren. Meglátogatta Brian Farrell püspököt, a Keresztény Egység előmozdításáért felelős dikasztérium titkárát is, akit már évek óta ismer, de nem találkozott Kurt Koch bíborossal, a dikasztérium prefektusával, aki akkor éppen Izraelben tartózkodott.

Antonyij római jelenléte és a pápa üdvözlése elkerülhetetlenül olyan találgatásokat váltott ki a médiában, hogy ez a békemisszióval függ össze, de Parolin bíboros ezt az audiencia napján kategorikusan tagadta, mondván: ,,Semmi köze ehhez!”

Oroszország és Ukrajna tudott Ferenc békekezdeményezéséről

Parolin bíboros ugyanakkor meglepetésének adott hangot, hogy Ukrajna és Oroszország elnökének szóvivői azt állították, nem tudnak a pápa békeküldetéséről. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 2-án újságíróknak azt mondta, hogy Moszkvának nem volt tudomása a kezdeményezésről. A CNN arról számolt be, hogy egy meg nem nevezett, az elnöki hivatalhoz közel álló ukrán tisztviselő azt mondta: ,,Zelenszkij elnök nem járult hozzá semmilyen ilyen megbeszéléshez Ukrajna nevében. Ha folynak is tárgyalások, azok a mi tudtunk és áldásunk nélkül történnek.” ,,Tudom, hogy mindkét fél tájékozódott” – mondta Parolin bíboros május 3-án, ,,tudomásom szerint tudtak és tudnak róla”. Hozzátette: ,,Amennyire én tudom, tudnak róla”. A bíboros következő megjegyzéséből azonban úgy tűnt, hogy a pápa első számú célja, hogy mindkét fél beleegyezzen a tűzszünetbe, mielőtt a békefolyamat megkezdődhetne. ,,Nem tudom, hogy ma megvannak-e a feltételek a tűzszünethez. Reméljük. … Úgy vélem, hogy ennek a kezdeményezésnek – ha lesz ilyen – a Vatikán részéről is ebbe az irányba kell haladnia” – mondta a bíboros. A Vatikáni Média beszámolója szerint a bíboros hozzátette még, hogy reményei szerint a harcok beszüntetésére kerülhet sor, és ezt követheti egy békefolyamat. Május 4-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, akit a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett, árnyaltabb választ adott az eredeti tagadásra: ,,Tudjuk, hogy a pápa folyamatosan a békén és azon gondolkodik, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak, de nincs tudomásunk semmilyen részletes tervről, amelyet a Vatikán javasolt volna”. Az, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna tagadja a békemissziót, bizonyos mértékig érthető, hiszen jelenleg egyik fél sem akarja abbahagyni a harcokat. Ukrajna vissza akarja szerezni elvesztett területeit, mielőtt egy béketervet fontolóra venne, és e cél elérése érdekében nagyszabású katonai offenzívát készül indítani. Oroszország a maga részéről meg akarja védeni az összes területet, amelyet 2014 óta elfoglalt, és ha lehet, további térnyerést akar elérni. Ha valaki azt mondaná, hogy kész tárgyalni egy tűzszünetről, nemhogy egy béketervről, az a gyengeség jele lenne az ukrán fél részéről, és Oroszországot erősebb pozícióban hagyná, mivel ukrán területeket tart birtokában. Az oroszok sem akarnak tűzszünetet; további győzelmekre van szükségük, ha meg akarják szilárdítani azt, amit már elfoglaltak. Az Americának nyilatkozó források szerint Ferenc pápa a lehető leghamarabb tűzszünetet akar elérni, hogy véget vessenek az öldöklésnek és a pusztításnak, mielőtt a béketárgyalások problémásabb területére lépnének. Egy vatikáni forrás azt mondta: ,,Bár Putyin most nem nyitott a pápával való közvetlen kommunikációra, a számítás itt az, hogy néhány hónap múlva talán jobban készen áll erre, ha a háború nem úgy alakul, ahogy ő szeretné”.

Egyesek Rómában úgy vélik, Ferenc pápa talán arra a mindenre kiterjedő erőfeszítésre gondol, amelyet II. János Pál tett 2003-ban az iraki háború megakadályozására. Abban az évben a lengyel pápa Bagdadba küldte Roger Etchegeray francia bíborost, hogy beszéljen Szaddám Huszeinnel. Az iraki vezető február 15-én fogadta őt, és olyan beszélgetést folytattak, amely úgy tűnt, hogy az utolsó pillanatban reményt csillant fel a a válságból való kilábalásra. Két héttel később II. János Pál elküldte Pio Laghi olasz bíborost, a Bush család barátját Washingtonba, hogy beszéljen George W. Bush elnökkel. Amikor március 5-én az ovális irodában találkoztak, a bíboros átnyújtotta Bush elnöknek a pápa személyes levelét, de az elnök felbontás nélkül az asztalra tette, és a továbbiakban arról tájékoztatta a bíborost, hogy szerinte ,,Isten akaratát teljesíti” a háború megindításával. Bush elnök elzárkózott, és döntésének negatív következményei még ma is velünk vannak, ahogyan Ferenc pápa is látta, amikor 2021. március 5-8. között az országba látogatott.

A Ferenc pápa előtt álló helyzet természetesen teljesen más, mint az, amellyel II. János Pál 20 évvel ezelőtt szembesült. Putyin elnök már elindította a háborút, és ma, több mint 430 nappal később, nem mutat olyan szándékot, hogy véget vetne a harcnak. És nem mutatja semmi jelét annak sem, hogy nyitott lenne Ferenc pápa tűzszüneti javaslatára, mint ahogy Bush elnök sem volt nyitott II. János Pál pápa erőfeszítéseire, hogy megakadályozza a háborút.

Ferenc pápa hisz az ima erejében, tudván, hogy Isten számára semmi sem lehetetlen. Úgy véli, ,,nem lehetetlen”, hogy eljusson Moszkvába, ahogy azt március 10-én a La Nacionnak nyilatkozta. Tudja, hogy meredek kérdés ez, nehéz feladat mindkét felet rávenni a tűzszünetre, de erkölcsi kötelességének érzi, hogy megpróbálja, és arra is törekszik, hogy más államfőket és nemzetközi szervezeteket is bevonjon ebbe az erőfeszítésbe.

Gerard O’Connell

Forrás: America (Pope Francis’ secret Ukraine-Russia peace mission, explained)

Bodó Márta fordítása