Nagyböjt az elcsendesedésre int és hív, mert a rohanások közepette szüksége van mindenkinek a lelassításra, a megállásra, az elcsendesedésre… Közel kell menni az Úrhoz, rátekinteni a vele való kapcsolatunkra, a közös utunkra.
Március 5–11. között a kispapok rátekintettek a Mesterrel való kapcsolatukra, időt töltve az ő társaságában lelkileg töltekeztek, ugyanis az elmúlt hét során részt vettek az egyhetes nagyböjti lelkigyakorlaton.
Az évfolyamok különböző helyszíneken csendesedtek el, így az első- és másodév Sugásfürdőn, ahol Simon Imre imecsfalvi plébános, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes-líceum iskolalelkésze moderálásával figyeltek bensőjükre.
A harmad- és negyedév Szokondra vonult vissza, számukra Fanea József kökényesdi plébános vezette a lelkigyakorlatot; a pasztorális évüket töltő kispapok útja Hargitafürdőre vezetett, ahol P. Bátor Botond OSPPE kísérte őket; az ötödévesek a marosszentgyörgyi karmelita kolostor csendjébe vonultak vissza, ahol Johanna-Andrea OCD karmelita nővér irányításával tekintettek rá lelkiéletükre.
A diakónusoknak Csíkszentdomokos adott otthont, hogy Szőcs László SJ impulzusai által mélyedjenek el.
Kép és szöveg: Seminarium Incarnatæ Sapiantæ/Facebook
