Isten, áldd meg szentatyánkat!

0
1054

Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i püspököt tíz évvel ezelőtt, 2013. március 13-án választották meg a katolikus egyház fejének. Szeretettel tekintünk e tíz évre, amelyben ott van a Romániában, és ezen belül a Csíksomlyón tett látogatása: vállalta az időjárás viszontagságait, az úttalan utakon való zarándoklást, hogy romániai magyar híveivel találkozzon, hogy az erdélyi Mária-kegyhelyen arany rózsával kedveskedjen a csíksomlyói kegyszobornak. Ferenc pápa nevezte ki a gyulafehérvári főegyházmegye számára Kovács Gergely érseket.

Összeállításunkban a Vatican News írásai és világi források egyaránt szerepelnek, jelezve, hogy Ferenc pápa mind a katolikus egyház belső életében, mind a ,,világ” szemében figyelemre méltó dolgokat kezdeményezett és képvisel.

Az Osservatore Romano vezetőségi cikkben köszöntötte a tíz éve megválaszott Ferenc pápát, jelezve: a tíz év megünneplésére új módot választottak: a világ különböző részeiből tanúságtevőket engednek megszólalni arról, hogyan hat Ferenc pápa üzenete, hogyan kelti életre az egyház egy olyan dimenzióját, amelyet Ferenc pápa tíz éves pontifikátusa során sokszor, kiemelten hangsúlyozott. A teljes összeállítás, a megszólalók, szempontok a Vatican News angol nyelvű oldalán találhatóak.

2013. március 13-án este Jorge Mario Bergoglio először jelent meg fehér ruhában a Szent Péter-bazilika központi loggiáján. Emeritus elődje iránti szeretetteljes tisztelgés mellett már az első köszöntője is tartalmazta pontifikátusának több markáns vonását: annak hangsúlyozását, hogy Róma püspöke az egyháznak olyan vezetője, aki ,,szeretetben elnököl minden egyház felett”; Isten hívő népének központi szerepét, akiktől az új pásztor áldást kért, mielőtt áldást adott volna; és az imát a ,,nagy testvériségért” az igazságtalanság, erőszak és háborúk által szétszakított világban.

Az ezt követő napokban a pápa elmagyarázta az általa választott név jelentését, összekapcsolva azt ,,egy olyan egyház álmával, amely szegény és a szegényekért van”. Assisi Ferenc, mondta, ,,a szegénység embere, a béke embere, a teremtést szerető és védelmező ember”.

Néhány hónappal később, ugyanazon év novemberében a pápa közzétette Evangelii gaudium című apostoli buzdítását, amely pápaságának igazi útitervét kínálta. Ebben arra kérte a keresztényeket, hogy életükkel tegyenek tanúságot az evangélium öröméről, valamint hogy mindenhová, különösen a leginkább szenvedőkhöz vigyék el Istenünk közelségének és gyengédségének örömhírét, Istenét, aki megbocsát, befogad és átölel.

Tíz évvel később a Vatikáni Kommunikációs Dikasztériumban azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk a legjobban megünnepelni ezt az évfordulót a különböző médiafelületeken. Fokozatosan kialakult egy ötlet, amely nem annyira arról szólt, hogy mi Ferenc pápáról beszélünk, hanem arról, hogy teret adunk annak, amit az ő tanúságtétele és az ő tanítása kiváltott, amit segít előmozdítani.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a világ legkülönfélébb helyzeteiben élő emberek különböző tanúságtételeinek adunk szót: azoknak, akik nap mint nap felismerik a Názáreti arcát azokban, akik szenvednek, akiket elutasítanak, vagy akik távol vannak; és azoknak, akik csodálatos történeteket mesélnek, amelyek a szeretet erejét és a megbocsátás csodáját dokumentálják a gyűlölet vagy a közömbösség kontextusában. Ezek mindegyike Ferenc pápa pontifikátusának egyik fő témájának visszhangját írja le, olyan mozaikot alkotva, amely újraéleszti a reményt.

Ez a remény lehetséges, annak ellenére, hogy sajnos számos borús jelnek vagyunk tanúi, amelyek közül az első az emberiség önpusztításának egyre konkrétabb veszélye. A bizonyságtételeknek hangot adni a legmegfelelőbb módnak tűnt számunkra, hogy ráhangolódjunk Isten népére, amely szereti Ferencet és továbbra is imádkozik érte. Ezek az emberek követik a pápát, és vele együtt Jézushoz fordulnak Péter szavaival, felismerve a remény és a megváltás forrását: ,,Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”.

Ad multos annos, szentatya!

Andrea Tornielli, Andrea Monda

,,Az idő nagyobb, mint a tér”: Ferenc pápa első apostoli buzdításában, az Evangelii gaudiumban foglalt kijelentése összefoglalja a pontifikátusa kezdete óta eltelt tíz évet. Valójában Jorge Mario Bergoglio számára − aki az első jezsuita pápa, az első latin-amerikai származású, az első, aki a Ferenc nevet választotta, és a modern időkben először választották meg elődje lemondása után − ,,a tér megkeményíti a folyamatokat, míg az idő a jövő felé lendít, és arra ösztönöz, hogy reménykedve haladjunk előre”.

Itt tehát az időnek ez a felfogása kulcsfontosságúvá válik a jelenlegi pontifikátus értelmezéséhez, amely kétféleképpen bontakozik ki: az egyik progresszív, a másik körkörös. Az első az, amely lehetővé teszi, hogy ,,folyamatokat indítsunk el”; a második viszont a találkozás és a testvériség dimenziója.

A progresszív dimenzióban mindenekelőtt említentő a Praedicate evangelium: a 2022-ben kihirdetett konstitúció missziósabb struktúrát ad a Kúriának. A bevezetett újdonságok között szerepel a Szeretetszolgálat Dikasztériumának és az új Evangelizációs Dikasztériumnak a létrehozása, amelynek élén közvetlenül a pápa áll. A dokumentum a laikusok, köztük nők bevonására is összpontosít a Római Kúrián belül, és véglegesíti a Ferenc pápa által egy évtizeden át végrehajtott számos reformot a gazdasági és pénzügyi szférában, beleértve a Gazdasági Titkárság 2015-ös létrehozását.

A Ferenc pápa által kezdeményezett folyamatok az ökumenizmust, a vallásközi párbeszédet és a szinodalitást is érintik. 2015-ben létrehozták a teremtésgondozásért való imádság világnapját, amelyet minden év szeptember 1-jén az ortodox egyházzal együtt ünnepelnek, hogy a keresztényeket ,,ökológiai megtérésre” buzdítsák. Ezt a buzdítást a pápa második enciklikájában (az elsőt, a Lumen fidei-t elődjével, XVI. Benedekkel közösen írta), a szintén 2015-ben megjelent Laudato si’ a közös otthon gondozásáról című enciklikában is megismételte. A dokumentum fő irányvonala a ,,pályamódosításra” való buzdítás, hogy az emberiség felelősséget vállaljon ,,közös otthonunk gondozása” iránti elkötelezettségért. Ez olyan elkötelezettség, amely magában foglalja a nyomor felszámolását, a szegényekről való gondoskodást és a bolygó erőforrásaihoz való méltányos hozzáférést mindenki számára.

2016. február 12-én Ferenc pápa Kubában találkozott Kirill moszkvai, egész Oroszország pátriárkájával, akivel közös nyilatkozatot írtak alá, hogy a gyakorlatba ültetik ,,a szeretet ökumenizmusát”, vagyis a keresztények közös elkötelezettségét egy testvéribb emberiség építése iránt. Tragikusan aktuális kötelezettségvállalás, amikor 2022. március 16-án, az ukrajnai háború tetőpontján Ferenc pápa és Kirill pátriárka videókonferencián beszélgetett, megerősítették közös törekvésüket a békéért és a tárgyalási folyamat iránt.

Felejthetetlen az az ökumenikus békezarándoklat is, amelyet a pápa a múlt hónapban tett Dél-Szudánba Justin Welby canterburyi érsekkel és Iain Greenshieldsszel, a skót egyház közgyűlésének moderátorával.

Ami a vallásközi párbeszédet illeti, mérföldkövet jelent a Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és az együttélés érdekében, amelyet 2019. február 4-én írt alá a pápa és Ahmad Al-Azhar nagy imámja Ahmad Al-Tayyeb Abu Dhabiban. A szöveg mérföldkő a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokban, mivel ösztönzi a vallások közötti párbeszédet, és egyértelműen elítéli a terrorizmust és az erőszakot. A szinodalitás terén Ferenc pápa fontos változást hajt végre: a következő, 16. rendes közgyűlés, amelyet két szakaszban, 2023-ban és 2024-ben terveznek a Vatikánban A szinodális egyházért: közösség, részvétel és misszió témában, egy hároméves út zárószakasza lesz, amely meghallgatásból, megkülönböztetésből, konzultációból áll, és három szakaszra oszlik: egyházmegyei, kontinentális, egyetemes.

Ferenc pápa progresszív időkeretében ott van a visszaélések elleni küzdelem is, amelynek csúcsán a kiskorúak védelméről szóló csúcstalálkozó áll, amelyet 2019 februárjában tartottak a Vatikánban. A találkozó egyértelmű kifejezése az egyház azon törekvésének, hogy az igazság és az átláthatóság jegyében cselekedjen. A találkozó eredményeként született meg a Vos estis lux mundi motu proprio, amely új eljárásokat ír elő a zaklatás és az erőszak bejelentésére, valamint a püspökök és a vallási elöljárók felelősségre vonásának biztosítására.

A pápa ,,körkörös ideje” magában foglalja a béke iránti kérlelhetetlen elkötelezettséget. Ennek csodálatra méltó kifejezése a Fratelli tutti című enciklika. A 2020. október 4-én megjelent enciklika a testvériségre és a társadalmi barátságra szólít fel, és határozottan nemet mond a háborúra. Két évvel később, amikor az ukrajnai konfliktus kirobbant, az ebben a dokumentumban szereplő felhívás a ,,valódi és tartós békére”, amely ,,a szolidaritás globális etikájából” indul ki, prófétai erejűnek tűnik egy olyan világban, amely egyre inkább ,,egy harmadik világháborút él át, amelyet darabokban vívnak”.

A pápa által támogatott ,,békediplomácia” további példái a 2014. június 8-án a vatikáni kertekben az izraeli elnökkel, Simon Perezzel és a palesztin elnökkel, Mahmud Abbásszal közösen megfogalmazott Felhívás a szentföldi békéért, valamint az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele ugyanezen év december 17-én. Történelmi esemény, amelynek kapcsán maga Ferenc pápa hónapokig küldött leveleket a két ország államfőjének, Barack Obamának és Raúl Castrónak, és arra buzdította őket, hogy ,,kezdjenek egy új szakaszt”.

Szintén ebbe a sorba illeszkedik a Szentszék és a Kínai Népköztársaság közötti ideiglenes megállapodás a püspökök kinevezéséről, amelyet 2018-ban írtak elő, 2020-ban megújítottak és 2022-ben további két évre meghosszabbítottak.

Ezen túlmenően, ebben az elmúlt évben, amelyet az ukrajnai konfliktus jellemzett, a pápa személyesen is elkötelezte magát a béke mellett. 2022. február 25-én meglátogatta az Orosz Föderáció szentszéki nagykövetét, Alekszandr Avdejevet, és többször beszélt telefonon az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Számos felhívást fogalmazott, hogy hallgattassanak el minden fegyvert.

Az evangelizáció − vagy inkább az evangelizáció iránti szenvedély, ahogyan a most zajló általános audiencia katekézisciklusának témája mondja − szintén része a pápa ,,körkörös” időbeli dimenziójának. A 2013-ban az Evangelii gaudiumban világossá tett evangelizációt az örömnek kell jellemeznie, ,,Isten üdvözítő szeretetének szépségének”, egy olyan egyháznak, amely kimegy, közel a hívőkhöz, készen a ,,gyengédség forradalmára”.

Ferenc pápát továbbá szoros kapcsolat fűzi elődeihez, amelyet 2014. április 27-én XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatása jelez. Hozzájuk csatlakozott a 2018. október 14-én szentté avatott VI. Pál és a 2022. szeptember 4-én boldoggá avatott I. János Pál, akinek mosolyára a jelenlegi pápa is emlékezik, az ,,örömteli arcú egyház” szimbólumaként.

Különleges hely illeti azonban a 2022. december 31-én elhunyt XVI. Benedek emeritus pápát. Ferenc pápa tíz év alatt nem rejtette véka alá a Joseph Ratzinger iránt érzett mérhetetlen tiszteletét. Számos alkalommal méltatta teológiai kifinomultságát, kedvességét és elkötelezettségét. Idén január 5-én a Szent Péter-téren ő elnökölt a temetésén, a modern időkben az első pápa, aki részt vett elődje temetésén.

Ferenc pápa most pápaságának tizenegyedik évét kezdi, és ezt a reménység kíséretében teszi: ,,aki reménykedik, az soha nem fog csalódni, mert a reménynek a feltámadott Úr az arca”.

Isabella Piro

  • Ferenc pápa 1936. december 17-én született Argentínában, Buenos Airesben Jorge Mario Bergoglio néven, a szülei olasz bevándorlók voltak.
  • 1969. december 13-án szentelték pappá, utolsó szerzetesi fogadalmát 1973. április 22-én tette le. 1973 közepétől az argentin jezsuiták vezetője.
  • 1992. május 20-án az észak-spanyolországi Auca püspöke és Buenos Aires segédpüspöke lett.
  • 1998. február 28-án érsekké nevezték ki, ő lett Argentína prímása. Egyházi körökben szokatlannak számító, meglehetősen visszafogott életet élt, tömegközlekedéssel járt, nem költözött az érseki palotába, szakácsot sem fogadott, hanem magára főzött.
  • 2001. február 21-én II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki.
  • 2005 tavaszán részt vett a pápaválasztáson, ahol Joseph Ratzingert választották meg, aki XVI. Benedek néven foglalta el a vatikáni trónt. Joseph Ratzingert négy szavazás után sikerült megválasztani. (Úgy beszélik, hogy minden alkalommal Bergoglio kapta a második legtöbb voksot.)
  • XVI. Benedek lemondását követően 2013. március 13-án Bergoglio bíborost pápává választották. A Ferenc nevet vette fel, 1300 év után ő az első nem európai pápa.

Reuters hírügynökség összeállítása néhány szempontot, eseményt emel ki: többet között azt, hogy Ferenc pápa megválasztásának évében, júliusban tette meg az első pápai utazását Rómán kívülre, az olaszországi Lampedusa szigetre, hogy felhívja a világ figyelmét a menekültek helyzete iránti globális közömbösségre.

A Vatikánon belül létrehozott egy új testületet a gazdasági és adminisztratív ügyek koordinálására. Elutazott a Szentföldre, ahol első pápaként megkoszorúzta a modern cionizmus alapítójának sírját, majd imádkozott a siratófalnál.

A 2015-ben kiadott a Laudato Si (Áldott légy) című dokumentumban a világ figyelmét a környezetvédelem fontosságára és a szegények támogatására hívta fel. 2016. június 26-án Ferenc pápa elnézést ért azoktól, akiket a katolikus egyház megsértett vagy kizsákmányolt.

Zéró toleranciát hirdetett a gyermekek, kiskorúak zaklatási ügyeibe keveredett egyháziakkal szemben. 2017-ben kezdett komoly lépéseket tenni, az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel szemben. Elfogadta Theodore McCarrick amerikai bíboros lemondását, akit kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekkel vádoltak meg, és a vizsgálatok után, a következő év elején Ferenc kizárta McCarricket az egyházból. A pápa 2018 augusztusában Írországba utazott, hogy ott utánajárjon a zaklatási ügyeknek, szerinte az írországi bűncselekmények a katolikus egyház szégyenfoltját jelképezik. Ekkor Carlo Maria Vigano érsek szembefordult a pápával. A következő évben a pápa négynapos találkozót hívott össze az egyházi vezetőknek, ahol a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elleni harcról egyeztettek.

2020 elejétől vették át hivatalaikat, januárban munkába állt az első nő a vatikáni államtitkárságon, majd augusztusban a Vatikáni Pénzügyi Tanácsban hat nő kezdte meg a munkát. Az első nő 2021-ben jelent meg Vatikánváros kormányzóságában.

Ferenc pápa ez év április végén hivatalos látogatást tesz Magyarországon.

Összeállította és fordította Bodó Márta

MEGOSZTÁS