A trendek összevágnak

Gyergyóiak élménykiállítása Boldog Salkaházi Sára SSS életéről

0
855
Fotók: Hittan.ro

A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum római katolikus teológia tagozatának háromfős csapata is részt vett a nagyváradi XVII. Hivatások nyomában országos hittanversenyen. Ők Boldog Salkaházi Sára testvérről mutattak be élménykiállítást, ami a versenyen való részvétel egyik feltétele volt. Február 14-én iskolájukban, a helyi Szent István-templomban és a plébánián kiállított anyaggal három korosztályt szólítottak meg. Kapoth Nicoleta, Balog Réka és Csibi Brigitta munkáját hittantanáruk, a Szent István-templom segédlelkésze, Jánossi Imre segítette, kísérte. A versenyen a gyergyószentmiklósi csapat kapta az erdélyi segítőnővérek különdíját. A kiállítás tervéről, elkészítéséről mesélnek a csapat tagjai.

„Salkaházi Sára SSS élete nemcsak inspiratív, de hozzánk, fiatalokhoz roppant közelálló portrét kínál, és e fölött nem szabad szemet hunynunk.

A kiállítások alapötleteit az amerikai NFL-Halftime show adta, az iskolában rendelkezésünkre álló nagyon rövid időkeret pedig jól jött ahhoz, hogy a gyors információfogyasztó tinédzserekhez, valamint tanáraikhoz szólni tudjunk, úgy, hogy ne klasszikusan történjen mindez, hanem kellően formabontóan, kihozva őket a mindennapi rutinból.

A labirintusszerűen berendezett tér végigkalauzolt a szent életének szakaszain, úgy, hogy közben esernyők és kalapok tartották egyben a rendelkezésünkre álló teret, sugallva ezzel az óvást és az időlegességet. A terem egyik sarkában önéletrajzi kisfilmet lehetett nézni saját fülhallgatóval, másik sarkában székekre ülve lehetett társalogni a látottakról, vagy éppen a betérés indokáról, lehetőségként olvasva Sára testvér naplóját, vagy a boldoggá avatási prédikációt.

A kiállítási labirintusban különböző fények, illatok, zenék és anyagok találkoztak: különleges egyvelegét érezhettük a mirhának és dohányfüstnek, a valódi viaszgyertyának és a homoknak, a cipők, újságok, régi könyvek, a gregorián és a dicsőítés pedig zongoraszólóval keveredett. Minden kisebb állomás célja a jelen kikapcsolása volt, mely a belső ünnep felé terelt: a labirintus legvégén nemcsak gyertyát lehetett gyújtani, hanem az égő gyertyára finomított homokkal tűzijátékot idézhettünk elő.

Alattunk a padló szemetet idéző látványa abban gondolkodtatott, hogy honnan hová kell megérkeznünk: a rendetlenségtől az Istenig. A kézzel foghatótól az ünnepig, a jelen nyelvén, egyszerű eszközökkel, mégis üzenetet közvetítve. Szerintünk ez a misszió. Mennyivel másabb ráérezni, mint tudni róla…

Ugyanezen alapanyagokkal, egyszerűbb kivitelben szóltunk gyerekekhez és idősekhez is a nap folyamán. Plébániai interaktív hittanórán a kicsik csillogó szemeiben láttuk, milyen élmény volt így megismerni valakinek az életét, este pedig idősekben idéztük fel a múlt és a szentség különös kapcsolatát. Mi nagyon sokat tanultunk ebből, a készület pedig minket is jobban összekovácsolt a hitünkben.

Biztosak vagyunk benne, hogy még sokáig élet lesz ebből a napból, mely alapjáraton a szerelmeseké, s mi mégis megmutattuk, milyen egy más, egy igazibb szerelem.”

Forrás: Hittan.ro