Püspöki szentmisével és gregoriánnal köszöntötték a 95 éves Béres Györgyöt Budapesten 

0
112

A Gregorián Társaság alapítóját, a 95 éves Béres Györgyöt köszöntötték tisztelői és tanítványai január 21-én Budapesten, a belvárosi ferences templomban. A liturgikus zenei szolgálatot az általa életre hívott Schola Gregoriana Budapestinensis látta el. A szentmisét Beer Miklós emeritus váci megyés püspök mutatta be Béres György és a jelen lévő paptestvérek koncelebrálásával.

Béres György katolikus pap, zenetudós és karnagy 1990-ben alapította meg a Gregorián Társaságot a gregorián zene tanulmányozása, tanítása, művelése és közkinccsé tétele céljából. Ennek elnöke ma már egykori tanítványa, Sztankó Attila, aki Sapszon Ferenctől vette át a stafétát nemrég

Béres György egész életét a gregoriánnak szentelte, munkássága nyomán pedig Bécsben, Pozsonyban és Budapesten is több szkóla működik ma már, Erdélyben is vannak tanítványai, tisztelői. Magyarországon a pesti belvárosban, a Ferenciek terén található Alkantarai Szent Péter-templom lett az egyik bázis, ahol a ferences testvérek adnak otthont hétről hétre a gregorián miséknek, a rendház pedig a Schola Gregoriana Budapestinensis próbáinak helyszíne, mely ezen az ünnepi alkalmon Sapszon Ferenc, Polgár Edit, Ruthner Judith, Surmann Mária és Sztankó Attila vezetésével szólalt meg.

„Jubilate Deo omnis terra” – zengett fel a szentmise kezdetén az ősi hálaadó szöveg és dallam, majd a ferences közösség nevében Kárpáti Kázmér OFM üdvözölte a megjelenteket és köszöntötte Beer Miklós püspököt, valamint az ünnepeltet, megköszönve szolgálatát, amellyel a szkólát felépítette és éveken át áldozatos munkával, elhivatottan vezette: közel 90 esztendős koráig heti szinten ingázott Bécs, Budapest és Pozsony között, csak hogy a liturgia a lehető legméltóbb lehessen a belváros szívében – és mindenhol, ahol befogadják a gregoriánt.

Ezután Sztankó Attila, a Gregorián Társaság elnöke szólt Béres Györgyhöz. „Quid retribuam Domino, pro omnibus que retribuit mihi. Calicem salutaris accipiam” – idézte a Hartker-kódexben (Antiphonarium officii, azaz gregorián énekek gyűjteménye, amit feltehetően egy Hartker nevű Sankt Gallen-i szerzetes írt a 10-11. század fordulóján – a szerk.) található, Szent István első vértanú ünnepére előírt vesperás-antifónájának sorait, majd emlékeztetett: már a középkor teológusai is rámutatnak arra, hogy „az első módus, és általa az összes harmónia Krisztusban, a világmindenség középpontjában összpontosul, akit az üdvösség kelyhében veszünk magunkhoz”.

Beer Miklós prédikációjának középpontjába a köszöntés mellett a Pál apostol zsidókhoz írt levéléből elhangzott szentlecke (Zsid 9,2-3.11–14) szavait állította.

„Megelőlegezett örömmel vagyunk ma itt jelen. A végleges szent sátorba szeretnénk eljutni – ahogyan a szentleckében is hallottuk –, melynek előképe a mai szent liturgia, az Eucharisztia ünneplése” – fogalmazott a püspök. Felidézte Béres György életének kiemelkedő állomásait, örömmel emlékezve arra is, hogy számos helyszínen kettejük személyes életútja is összefonódott. Hálát adott ezekért a találkozásokért, a tanításért, a szkóláért, és Béres György egész eddigi gazdag életútjáért.

A szertartás végén Béres György megköszönte a szeretetet, hogy tanítványaival, barátaival ünnepelhetett és adhatott hálát Istennek mindazért a jóért és kegyelemért, amelyben élete 95 esztendeje alatt része lehetett, valamint emlékeztetett: a dicsőség egyedül Istené.

Forrás: Horogszegi-Lenhardt Erika / Magyar Kurír

Fotó: Fábián Attila