Hármas ünnep Sepsiszentgyörgyön

0
95
Fotó: 3szek.ro

A magyar kultúra napját, a Petőfi-emlékévet és a Háromszék Kultúrájáért Díj idei kitüntetettjét, Kisgyörgy Zoltán geológust, újságírót, a Háromszék főmunkatársát, aki a Vasárnapnak hosszú éveken át tudósítója volt, köszöntötték a január 20-án tartott ünnepségen Sepsiszentgyörgyön. A Kovászna megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár, valamint a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet által szervezett ünnepi műsor vezérfonalát mégis leginkább mindenki Zoli bácsija határozta meg – számolt be a hármas ünnepről a Háromszék.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Himnusz kéziratát, 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. Habár az eseményt a Magyar kultúra napja előtt tartották, azért a Himnusz eléneklésével kezdték, utána pedig Nagy-Kopeczky Kristóf adta elő Petőfi Sándor Én című versét.

Az ünnepi eseményen elsőként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte Zoli bácsit, aki lábon járó történelmi és helytörténeti tudástár, s aki nem csak megszólít, de meg is nevettet, aki még az érdekességekről is külön történetet tud mesélni, és aki legfontosabbnak értékeli, hogy ország-világ megismerje szülőföldünket.

Gyombolai Péter Vince, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja elsősorban a magyar kultúra napjának jelentősége köré építette fel mondanivalóját. Majd a Vargyasi Levente és Hecser László Kisgyörgy Zoltánról készült portréfilmjéből levetített részletek után Demeter László, Erdővidék Múzeumának vezetője olvasta fel Kisgyörgy Zoltán méltatását, a Háromszék Kultúrájáért Díjat pedig Tamás Sándor nyújtotta át a kitüntetettnek. Amikor a taps után szóhoz juthatott, Kisgyörgy Zoltán elmondta, három nagy dolognak van a befejezésén: bányageológusi múltja, amelyet élete legszebb időszakának tart. Ennek az időszaknak a termése az ötven éve megjelent Erdővidék című első könyve, s az utolsó, az Erdővidéki szénbányászat 150 éves története is. A hidrogeológia szintén lezárt fejezet életében, az újságírás meg immár 32 esztendeje tart. „Ez a három gyönyörű futam volt az életem” − összegezte Zoli bácsi. Majd bányamérnöki korszakából származó, anekdotává vált történeteket mesélt, melyeket „le is kéne írni, ha lenne arra időm”, tört elő belőle a felismerés. Majd egy történettel, valamint egy Petőfi utolsó napjához kapcsolódó történelmi helyreigazítással zárta beszédét.

A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvény második része a Petőfi Sándor Emlékév jegyében zajlott, Sinha Róbert gitárművész és Prohászka-Rád Boróka irodalomtörténész Száz alakba… című zenés-irodalmi előadása igazi kulturális ínyencségnek bizonyult.

Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró 1936-ban született Árkoson. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett egyetemi diplomát 1957-ben. Még ez évben Ozsdolára került tanárnak, majd a következő évtől Apácán tanított. 1961–1974. között az erdővidéki szénbányák geológusa volt, ebben az időszakban Baróton lakott családjával. 1974-től a megyei turisztikai hivatalhoz került Sepsiszentgyörgyre, ahol hidrogeológiai mérnökként tevékenykedett. 1984-ben az akkor nyílt kőröspataki szénbányához alkalmazták bányageológusként, majd a Háromszék napilap alakulásától (1989. december vége) napjainkig a lap újságírója. Munkahelyi kötelezettségei mellett folyamatosan foglalkozott kutatómunkával is. Kutatási eredményeit több mint 200 szakcikkben és ismeretterjesztő írásban tette közzé szak- és napilapokban, itthon és külföldön egyaránt. Emellett eddig 13 kötete jelent meg.

Forrás: 3szek.ro