A mezőpetri Szent Erzsébet-ereklye története

0
1434
Fotók: Mezőpetri Szent Erzsébet-plébánia

Árpád-házi Szent Erzsébet-csontereklyét adományozott szülőfaluja, Mezőpetri templomának és egyházközségének Hársfalvi Ottó, a szatmári egyházmegye általános helynöke. Advent kezdetén az ereklye átadásakor és ünnepélyes bemutatásakor szentbeszédével buzdította szülőfaluja híveit.

Fenyák Ferenc túrterebesi születésű plébános nővére keresett fel nem sokkal azután, hogy Túrterebesre kerültem. A plébános érkezésem előtt körülbelül két héttel halt meg. Nővére egy kis szelencét és egy megsárgult papírost adott át Fenyák Ferenc hagyatékából. Nincs mit kezdjenek vele, nálam bizonyára jobb helyen lesz – mondta. Mikor megnéztem a kis ezüstszelencét, láttam, hogy apró betűkkel ez volt beleírva: ex ossibus S. Elisabeth – Szent Erzsébet csontjából. A megsárgult papír pedig 200 év körüli volt, egy bíboros aláírásával tanúsította az ereklye valódiságát. Meglepődtem és megörültem, hiszen Szent Erzsébet szülőfalumnak, Mezőpetrinek a védőszentje.

Gyermekkoromban mindig csodálattal néztem az oltárképet, Orlay Petrics Soma, Petőfi barátjának festményét. Ezen Szent Erzsébet kilép a várból és kenyeret oszt a jelen levő szegényeknek. Ez a dolog, és az, hogy a szülőfalu, templomával együtt mindig is ott van az ember szívében, bárhová is kerüljön, késztetett arra, hogy ezt az ereklyét odaajándékozzam. Igaz, hogy miután megkaptam, eltettem a szekrénybe, szinte meg is feledkeztem róla. Költözéskor előkerült, de az új helyen, Szatmárnémetiben újból csak a szekrényben kötött ki.

Amikor a plébánia átköltözött egy felújított épületbe, megint a kezembe került. Kissé elszégyelltem magam, hogy ilyen hányatott sorsot szántam ennek az ereklyének. Ekkor határoztam el, hogy mkiemeltéltó helye lenne Mezőpetriben, a szülőfalumban. Elvittem hát és átadtam Barta Barnabás plébánosnak. Örömmel fogadta. Vett egy ereklyetartót és elhelyezte benne. Advent első vasárnapján került sor az ünnepélyes elhelyezésre a templomban. Kiemelkedő helyre került, a tabernákulum fölé, az oltárkép elé. Legyen mindig példakép az Isten- és emberszeretetben.

Hársfalvi Ottó

Az írás megjelenik a Vasárnap 2022/51-es számában.