Rendhagyó irodalomórára várta a Bihar megyei diákokat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Vitéz János és Janus Pannonius halálának 550 évfordulója alkalmából november 17-én és 18-án a püspöki palotában.
A Simon Ferenc mestertanár és Horti Zoltán, a Görömbő Kompánia krónikása vezette irodalmi utazáson korabeli szövegek, zenék és történelmi relikviák segítségével Janus Pannonius sajátos arcát ismerhették meg a püspökség falai között a diákok. Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség munkatársa a püspökség történetét, Vitéz János és Janus Pannonius egyházi és kulturális örökségét mutatta be a diákoknak.
Horti Zoltán krónikás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a két püspök, Janus Pannonius és Vitéz János milyen örökséget hagytak az utókornak. A nagyváradi püspökség Facebook-oldalán közzétett beszámoló videóban Simon Ferenc hódmezővásárhelyi mestertanár elmondta, hogy „a rendezvény jelentősége az, hogy 550 éve halt meg Janus Pannonius és Vitéz János. Vitéz János nagyváradi püspök volt húsz éven keresztül, 1445-től 1465-ig, és Janus Pannonius nevelője volt. Rájuk emlékezünk, a magyar reneszánsz kultúra és humanizmus két meghatározó alapító tagjára, akik a múzsákat a Kárpát-medencébe, azon belül Nagyváradra hozták” – foglalta össze a rendhagyó irodalomóra apropóját a mestertanár.
November 18-án folytatódott a rendhagyó irodalomórák sorozata. Ez alkalommal a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum, a margittai Horváth János Elméleti Líceum, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum és a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjait vezette be a magyar humanizmus világába Simon Ferenc mestertanár és a Görömbő Kompánia.
„Nagyon örülünk minden ilyen lehetőségnek, ami egy kicsit közelebb hozza az irodalmat a gyerekekhez, a mai diákokhoz, mert amikor 500-600 év távlatában beszélünk költőkről, művekről, azok nagyon idegenek a mai fiatalok számára” – fogalmazott Kirkósa Enikő, az Ady Endre Líceum magyartanára. „Az ilyen alkalmak ahhoz segítik őket hozzá, hogy észrevegyék, 500-600 évvel ezelőtt ők is olyan emberek voltak, mint mi, akik ugyanúgy éreztek, hasonlóképpen élték meg a lelki életüket, csak a kor szellemétől függően más volt a gondolkodásmódjuk, mást tartottak esetleg fontosnak” – magyarázta a tanárnő. Kajtor Sára, az Ady Endre Líceum diákja szerint az alkalom hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsék a leckéket, ezáltal bővült a tudásuk.
