Kiállítás nyílt a Batthyáneumbeli csillagvizsgálóról

0
160

A Batthyáneum Könyvtár Csillagvizsgálójának történelmi, tudományos és kulturális jelentőségére hívja fel a figyelmet az az új kiállítás, amelyet Bukarestben is megmutattak, november 16-ától pedig Gyulafehérváron látható, Batthyány Ignác püspök halála évfordulóján, november 17-én pedig a nyílt kapuk napja a Batthyáneumban rendezvény keretében látogathatják az érdeklődők.

A kiállítás európai kontextusban kíván megmutatni egy Erdély számára fontos történelmi emléket, egyben a felvilágosodáskori tudomány történetét és fejlődését is megismertetve a közönséggel.

,,Gyulafehérváron egy szokatlan helyen vagyunk, távol a világ nyüzsgésétől, egy kissé furcsa kinézetű épületben”, írják a szervezők. Trinitárius templom és kolostor volt, majd katonai kórház, aztán egy új fordulat következett: Batthyány Ignác püspök 1798-ban megvásárolta, könyvtárrá és csillagdává alakította az épületet.

Batthyány Ignác (Németújvár, 1741. június 30–Gyulafehérvár, 1798. november 17.) a németújvári Batthyány család sarja. Alsóbb iskoláit Pesten végezte, az ékesszólás tanulása végett a nagyszombati nemes ifjak iskolájába ment, 1760-ban a teológia egy részét is ott hallgatta, majd Grazban és Rómában tanult, utóbbi helyen rábízták a Collegium Germanicum könyvtárának kezelését. Tanulmányai befejezte után doktori fokozatot szerzett és pappá szentelték. Itthon előbb egri kanonok és nagyprépost, majd 1780. augusztus 28-án erdélyi püspök lett. Püspöksége kezdetén saját költségén papképző intézetet alapított Kolozsváron, amely azonban 1786-ban II. József rendeletei nyomán megszűnt. 1781-ben az Erdélyben felállítandó tudós-társaságról tervezgetett; mivel erről Mártonffy József, a nagyszebeni iskolák főigazgatója lebeszélte, a tudományos társaságra szánt összeget csillagász-torony építésére fordította és az intézet fenntartására 38 200 forintot hagyományozott. Emellett 30 ezer forinton 18 000 kötetből álló könyvtárt létesített, ez a Batthyáneum, 1785-ben a kolozsvári püspöki könyvnyomó műhely tetemes részét is ide átszállította.

,,Képzeljük el, hogy a csillagvizsgálóba egy kanyargós lépcsőn jutunk fel, amely valahol a könyvtár nagyterme, az Aula Magna fölé emelkedik. Ahol egykor a templomtornyok magasodtak, most a csillagvizsgáló áll. A vastag falak, a festmények nyomai, a néhány vak csillagászati műszer — mert időközben elvesztették lencséiket — és a leszerelt műszerek nyomai mind-mind a történelem egy-egy darabkájáról mesélnek.”

Így kezdték a Batthyáneum mai munkatársai a csillagda történetét összerakni több mint két évszázados táblák és szövegek felfedezésének és megfejtésének alapján.

A 18. századi metszeteken a csillagda egészen másképp néz ki. A falakat egykor a felvilágosodás korára jellemző ezoterikus allegóriákkal díszítették. A padlót többszínű csempével borították. A — ma már fehér — mennyezeten pedig kilenc dobozban ábrák voltak láthatóak: középen a püspök, körülötte nyolc allegorikus alak, amelyek a csillagászattal kapcsolatos különböző tudományágakat illusztráltak.

Az egykor festett falakon ma már a festés nyomai is alig láthatóak.

A kiállítást úgy gondolták el, hogy a mennyezeti dobozok szereplői például új módon kelnek életre és mesélnek: nyolc mechanikus animációban láthatóak, sőt, mozgásba is hozhatóak. A kronológia (A), a földrajz (B), a geometria (C), a hajózás (D), az optika és a dioptria (E), az asztrológia (F), a meteorológia (G) és az építészet (H) a megszemélyesített tudományágak, megjelenítésükben összeolvadnak korok és elképzelések, az ókori görögök istenei, múzsák találkoznak a tudományt művelő emberekkel, a történetek a forgattyú minden egyes fordulatával újra és újra összeállnak.

A kiállítás rendezői időrendbe állítva négy fejezetben foglalták össze a csillagvizsgáló történetét: Csillagászat, Batthyáneum, A Batthyáneum csillagvizsgáló műszerei, A csillagvizsgáló működése.

A Batthyáneum kifejező plakáttal hívja az érdeklődőket, amelyen megjelenik egy újonnan készült portré a névadó püspökről: Radu Oltean festőművész munkája.

A portré a Művészet, csoda egy könyvben című projekt részeként készült, mai portré a püspökről; alakját, aggodalmait modern eszközökkel értelmezi. A püspök határozottan előre néz, az olvasmányain gondolkodva, a kezek és a könyvek találkozásánál, félig rejtve, mégis jól láthatóan ott a püspök keresztje. A képen három szimbólum kapcsolódik össze és szolgál Batthyány Ignác jellemzésére: a keze, a kereszt és a félig nyitott könyv. A püspök hitét, szolgálatát, intellektusát, a tudomány iránti szenvedélyét emeli ki.

Forrás: Battyhaneum