Radnótival Nagybányán

0
176
Szép András zongoraművész, Laczkó Vass Róbert színművész és Szmutku Róbert plébános. Fotó: Micaci Cristian

Rekvizitumok régi verseimből címen készült verses-zenés összeállítás Radnóti Miklós verseiből Laczkó Vass Róbert és Szép András összeállításában és előadásában még a járványidőszak előtt, az előadást akkor nem sikerült játszani, most azonban a két művész egymást követően Kolozsváron és Nagybányán is előadta, mindkét helyszínen nagy sikerrel. A nagybányai fellépésre sikerült elkísérni a művészeket, egyben belesni a közösségi médiában már látott remek helyszínre, a Philia Oázis Galériavendéglőbe, ahol egymást követik a különböző művészeti ágak megnyilatkozásai, sikeresen beleolvadva egy egységes, széleskörű plébániai pasztorációs elképzelésbe.

Így sikerült Radnótival érkezni Nagybányára, és a veresvízi templom szomszédságában levő kulturális térben jelenkori nagybányai festők képei közt részesülni a Radnóti verssorai és az azok által inspirált zene által nyújtott élményben. Külön öröm volt a Szentháromság plébánia ,,stábját” nemcsak egyszerű műélvezőként, de szervezőként, házigazdaként üdvözölni: Szmutku Róbert plébános, Tempfli Máté segédlelkész, Micaci Cristian, valamint a láposbányai Kovács István plébános is aktívan voltak jelen, valamint az egyházközség tagjai közt Véső Ágoston képzőművész, a tárlatok kurátora, aki előadás után a nagybányai képzőművészeti életébe is beavatott kissé.

Az érdeklődő, a verssorok által elbűvölt közönség lelkesen ünnepelte az előadókat, Nagybánya is meglehetősen vegyes vidék, kis magyar közössége elkötelezetten őrzi hagyományait, és ragaszkodik múltjához. A válogatás mindenféle hangulaton végigvitt, érzelmi hullámvasút volt mintegy 45 percen át, a Radnóti életből ismert kemény, sőt kegyetlen sors éles bemutatása mellett megszólaltak a költőre jellemző könnyed, játékos rímek, dalolt a tavasz és a szerelem, majd ismét a sötétedő kor jelentkezett, amely szomorúan emlékeztetett arra, hogy az emberiség nemigen tanul a múltjából, ezzel folyton újra kockáztatja a hibákból, bűnökből szövődő tragédiák ismétlését.

Az este azonban nem a reménytelenség és szomorúság jegyében ért véget, a ráadások visszahozták a csipkefinom szavakat és Szép András zenéje kitűnően tolmácsolta Radnóti zeneiségét mai hangzásvilágban.

Fotó: Bodó Márta