Párbeszéd a testvériség jegyében – Ferenc pápa közelgő bahreini apostoli látogatása elé

0
230
Manama, Bahrein fővárosa. Fotók a Vatican News Facebook-oldala

Ferenc pápa november 3 és 6. között a Bahreini Királyságot keresi fel a helyi polgári és egyházi hatóságok meghívására. A pápa részt vesz a Bahreini Párbeszéd Fóruma: Kelet és Nyugat az emberiség együttéléséért témában megrendezett nemzetközi konferencia zárórendezvényén, továbbá hat nyilvános esemény szerepel programjában, amelynek utolsó állomása egy imatalálkozó a helyi egyház tagjaival. A szentatya lesz az első pápa, aki apostoli utazást tesz a Perzsa-öböl szigetországában.

Ferenc pápa 39. nemzetközi útjának logóját Bahrein fehér-piros és a szentszék sárga-fehér zászlója alkotja stilizált formában, mint két, egymást érintő és tölcsért alkotó kéz, amely az ég felé irányul, kérve Isten áldását, jelképezve a népek és nemzetek elkötelezettségét, hogy nyitottan, előítéletek nélkül, testvérként kívánnak egymással találkozni. A testvéri találkozó gyümölcse pedig a béke ajándéka, amelyet a két kitárt kézből kinövő olajfaág jelképez. Alatta nagybetűkkel az angol nyelvű, kék színű felirat: „Ferenc pápa”, utalva rá, hogy apostoli utazását a szentatya a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja, akit a térségben Arábiai Miasszonyunkként tisztelnek. A pápalátogatás mottója: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek”. A Lukács evangéliumából vett idézet (Lk 2,14) utal a mennyei seregek sokaságára, amelyek ezekkel a szavakkal is dicsőítették Istent a Jézus születését elbeszélő szakaszban.

Az Arábiai Miasszonyunk székesegyház az észak-arábiai vikariátus székhelye

Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros, a Népek Evangelizációja Dikasztériumának prefektusa, aki Ferenc pápa bahreini kíséretének tagja, 2021. december 10-én szentelte fel Bahrein Avali városában az Arábiai Miasszonyunk-székesegyházat, amely az észak-arábiai apostoli vikariátus székhelye lett. Ferenc pápa ebből az alkalomból levelet intézett Hamad királyhoz, amelyet Tagle bíboros adott át neki, aki válaszában kifejezte „nagy vágyát, hogy egy napon Bahreinben láthassa a pápát”. A felszentelést megelőzően, december 9-én, egy nappal a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét követően került sor az épület világi átadására: Hamad király avatta fel a 2300 fő befogadására alkalmas istentiszteleti helyet a királyság ajándékaként az ország helyi egyháza számára. A tavaly télen még erősen dúló pandémia miatt azonban a templomszentelés szertartásán az ország 161 ezer hívőt számláló katolikus közösségének csak töredéke vehetett részt. A bahreini katolikusok többségükben Tagle bíboros honfitársai, akik a Fülöp-szigetekről érkeztek, illetve indiai bevándorlók, ugyanakkor mintegy ezerre tehető az országba 1930 és 50 között érkezett arab származású katolikusok száma, akik megkapták a bahreini állampolgárságot. Az Arábiai Miasszonyunk-székesegyház felszentelésének jelentőségét növeli az a tény is, hogy az uralkodó hivatalosan meghívta Ferenc pápát Bahreinbe. A meghívást 2021. november 25-én Kalid bin Ahmed bin Mohammed Al Kalifa sejk, Hamad király diplomáciai tanácsadója személyesen adta át a szentatyának a Vatikánban.

Ahogy Matteo Bruni, a Szentszék Sajtótermének igazgatója október 28-án, pénteken délelőtt a program bemutatásakor hangsúlyozta: „Ferenc pápa bahreini apostoli látogatása egy újabb értékes lépés a testvériség útján az iszlám világgal való kapcsolatokban”. Kísérjük imáinkkal Ferenc pápa közelgő apostoli látogatását, amelyet a szentatya a Boldogságos Szűzanya, az Arábiai Miasszonyunk oltalmába ajánlott.

A Bahreini Királyság története

Bahrein, amelynek jelentése arab nyelven a „Két tenger birodalma”, harminchárom szigetből álló szigetcsoport Szaúd-Arábiától keletre, a Katari félszigettől északra a Perzsa-öbölben. Négy kormányzóságra oszlik: a fővárosi, az északi és a déli, valamint a Muharrak városról elnevezett kormányzóságra. 1986 óta 25 km-es autósztráda köti össze Szaúd-Arábiával. A szigetvilág legnagyobb kiterjedésű, mindössze 678 négyzetkilométeren fekvő szigete Bahrein, itt él a szigetvilág lakosságának nagy többsége, száma megközelíti a másfélmilliót (1 472 000).

Bahrein fővárosa a 200 ezer lakosú Manáma. Az ország hivatalos nyelve az arab, a beszélt nyelvek között a leggyakoribb az angol, az újperzsa (fárszi), az urdu, a hindi és a tagalog, vagy filippínó nyelv. A Bahreini Királyság lakosságának 70%-a muzulmán vallású, a 15%-ot képviselő keresztények közül a katolikusok 11%-ot alkotnak, 10% pedig hindu vallású.

A Bahreini Királyság területe az ókorban fontos kereskedelmi útkereszteződés szerepét töltötte be Mezopotámia és India között. A Kr. e. 3. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. Ennek egyik emléke az az erőd, amely az UNESCO világörökség részét képezi, és amelynek egyes maradványai Kr. e. 2800-ból származnak. Történelmi források szerint az ókorban a mai Bahrein többek között az Éden, az Örök Élet és a Paradicsom nevet viselte, illetve hívták a „Perzsa-öböl gyöngyének” is. Gazdasági életének fő forrása a gyöngyhalászat volt egészen a múlt század elejéig. Jelenlegi gazdagságát elsősorban a kőolaj biztosítja, amelyet az 1930-as évek elején fedeztek fel az ország területén. Bahrein a legkisebb a térség olajmonarchiái közül, de az olajpiac fontos nemzetközi tényezője annak is köszönhetően, hogy 2018-ban történelmének legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyeit fedezték fel.

A mai Bahrein térségének lakói 629-ben vették fel az iszlám vallást, előtte a szigetvilág a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben a karmaták, a síita ágazathoz tartozó iszmáilita szekta uralma alá került, majd 1521-ben portugálok hódították meg a térség szigeteit. A 16. századtól 1743-ig a portugálok és az irániak uralma váltotta egymást a szigetvilágban. 1802-ben pedig az akkor fénykorát élő Ománi Szultánság vette át a hatalmat. Bahrein 1822-ben vívta ki függetlenségét a jelenleg uralkodó szunnita Ál-Halífa családnak köszönhetően, valamint Nagy-Britannia védnökségével. Az ország az Oszmán Birodalom vazallusa volt 1869 és 1916 között, majd Brit Protektorátus alatt élt. Függetlenségét 1971-ben nyerte el véglegesen.

Számos fontos reform fűződik Hamad király nevéhez

Hamad ibn Ísza Ál-Halífa király, Bahrein jelenlegi uralkodója 1950-ben született, a Halífa-ház tagja. 1999-ben emírként követte apját a trónon. A 2002. február 14-én kihirdetett új alkotmány értelmében királlyá nyilvánította magát és az emirátust örökletes alkotmányos monarchiává változtatta. Kétkamarás nemzetgyűlésének Képviselő Tanácsa 40 tagból áll, akiket négy évre választanak meg. A Felsőház 40 tagját pedig az uralkodó nevezi ki. A végrehajtó hatalom továbbra is az uralkodó kezében összpontosul. Ez magába foglalja többek között a miniszterelnök és a miniszterek kinevezését, a hadsereg irányítását. Bahrein jogrendszere az iszlám törvényen alapul, de a királyi ház valláspolitikáját már egy ideje bizonyos tolerancia jellemzi az egyéb vallási közösségekkel szemben, amelyek számára biztosított a vallásgyakorlás szabadsága.

Az utóbbi években Hamad király fontos gazdasági reformokat vezetett be, liberalizálta a munkaerőpiacot a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor támogatása, valamint a Bahreinben termelni szándékozó vállalkozóknak nyújtott könnyítések révén. Az export termékek listáján a szénhidrogének állnak az első helyen, ugyanakkor a turizmus terén is jelentős fejlődés tapasztalható. Bahrein a Perzsa-öböl első országa, ahol 1919-ben létrehozták a közoktatást és lehetővé tették a nők számára is a tanulást. 1928-ban a felnőtt lakosság írástudása meghaladta a 90%-ot.

„Gyöngyök lázadása” a demokratikus változásokért

Ezekkel a változásokkal párhuzamosan megnövekedett a társadalomban annak az igénye, hogy tegyék széleskörűbbé a politikai és szociális szabadságjogokat.  A társadalmi elégedetlenség hozzájárult a feszültségek fokozásához, amely már régóta fennállt a lakosság mintegy 46%-át képviselő síita többség és a 24%-ot képviselő szunnita uralkodó réteg között. A Tunéziában és Egyiptomban 2011-ben kirobbant Arab Tavasz nyomán Bahreinben is megmozdulásokra, tüntetésekre került sor. A hatalmon lévő szunnita uralkodók azonban Szaúd-Arábiából és az Emirátusokból érkező csapatok segítségével elnyomták az ún. „Gyöngyök lázadása” forrongásokat, amelyek a felekezeti megkülönböztetések ellen és demokratikus reformok érdekében zajlottak. Az Arab Tavaszt követő években számos aktivistát letartóztattak terrorizmus, szélsőséges tevékenység, extrémizmus és erőszak vádjával.

A Bahreini Királyság fontos stratégiai szerepet tölt be a Perzsa-öböl politikai egyensúlya szempontjából, egyrészt, mert a Hormuzi-szoros térségében fekszik, ahol a világ kőolajszállításának 20%-a halad át, másrészt évtizedek óta fontos szövetségese, katonai bázisa az Egyesült Államoknak. Ebben az összefüggésben számottevő, hogy 2020. szeptember 15-én a Bahreini Királyság normalizálta diplomáciai kapcsolatait Izraellel.

A Szentszék és a Bahreini Királyság kapcsolatai

A Szentszék és a Bahreini Királyság 1999-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatokat, amelyekben az utóbbi években jelentőségteljes haladás történt. Ennek egyik fontos lépése volt az a döntés, amelyet Hamad bin Isza Ál-Halifa király hozott és eleget téve XVI. Benedek pápa kérésének, a fővárostól 20 kilométerre délre, földterületet ajándékozott az országban élő keresztényeknek.

XVI. Benedek 2008. július 9-én fogadta a Castel Gandolfo-i Apostoli Palotában Hamad ibn Ísza Ál-Halífa bahreini uralkodót és az akkor kibocsátott szentszéki közlemény a találkozás szívélyes légköréről számolt be. XVI. Benedek köszönetét fejezte ki Hamad sejknek számos keresztény, főleg vendégmunkás befogadásáért. A szentszéki látogatás alkalmával a felek elkötelezték magukat a kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdításáért a Közel-Kelet és az egész világ békéje érdekében. XVI. Benedek arra is emlékeztetett, hogy Bahreinben építették fel 1939-ben a Perzsa-öböl első katolikus templomát. Háláját fejezte ki a múlt század első felében épült templomért, ugyanakkor megjegyezte, hogy „a katolikusok számának növekedésével kívánatos lenne, hogy további istentiszteleti helyekkel rendelkezzenek”. Hamad király 2014. május 19-én erre a kérésre válaszolva mutatta be Ferenc pápának az épülő katedrális modelljét vatikáni látogatása alkalmával.

Forrás: Vertse Márta/Vatican News