Megerősítették az alvinci templom és kolostor tetőszerkezetét

0
254

Befejeződtek az alvinci római katolikus templom és kolostor tetőszerkezetének helyreállítási munkálatai és a tetőszerkezet megerősítése, megtörtént az épületegyüttes födémcseréje, adta hírül az alvinci római katolikus plébánia a közösségi médiában. A munkálatok folytatásához továbbra is fogadják az adományokat.

A restaurálás elkezdése a Román Állam Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének, a magyar kormánynak, a román Vallásügyi Államtitkárságnak és az adományozóknak köszönhetően vált lehetővé. A restaurálás tervezését a Mossfern kolozsvári építészeti iroda végezte a Román Állam Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének támogatásával.

2022-ben a rehabilitációs munkálatok az épületegyüttes födémcseréjére irányultak. A beavatkozások kezdetén az épületegyüttes tetőzetét négyféle cserép borította, amelyek közül egyiket sem gyártják már. Szilágyi Bartha József tervező a szentély tetőzetének helyreállítására vonatkozó beavatkozások leírásában megállapította: a héjazat állapota azt jelezte, hogy egyetlen típusú cserepet érdemes használni.

Ugyanakkor az épület különböző részein található fémlemez burkolatokat és kötényeket cinklemezre kellett cserélni. Az eresz romlott vakolatprofiljait a meglévőhöz hasonló anyagokkal és technikával állították helyre. A kijavított homlokzat felületét a későbbi homlokzat-rehabilitációs munkálatok során újrafestik.

Azt is megállapították, hogy a szentély és az apszis tetőszerkezete súlyosan megromlott, a szentély és a kerengő tetőszerkezetét lezáró nyeregtető közötti területen a szarufák szinte teljesen elpusztultak, illetve közvetlenül a falakra és a boltozatra kezdtek nehezedni, amitől súlyos repedések keletkeztek. A helyreállítási munkálatok során a tetőfedés valamennyi károsodott és alulméretezett elemét kicserélték, a szentély feletti tető geometriáját a kolostor tetőszerkezetéhez igazították.

Szilágyi Bartha Józsefnek a felújításra vonatkozó leírása ugyanakkor az épület történetére is kitér, eszerint az alvinci ferences kolostor kezdetei a 17. század utolsó évtizedeiben és a következő század első éveiben Erdélyben élő bolgár katolikusok közösségeinek megalakulásához kötődnek. Ezek a közösségek a 17. század végén az oszmánokkal vívott háború következtében kényszerültek kivándorolni Bulgáriából, különösen az 1688-as Chiprovban lezajlott oszmánellenes felkelés leverése után. Eleinte Havasalföld különböző városaiban és vásárvárosaiban kerestek menedéket, de a 17. század utolsó éveiben az oszmán üldözések miatt az Erdélyi Fejedelemségbe is bevándorolni, főleg a kincstári uradalmakon telepedtek le, többek között Gyulafehérváron, Déván, Alvincen. A 18. század első két évtizedében, különösen a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes háború után ezek a katolikus közösségek több ferences kolostort alapítottak ezeken a településeken, amelyeket a bolgár ferences provincia tagjai vezettek. Erdélyben négy bolgár ferences kolostor működött: Déva, Gyulafehérvár, Alvinc és Körösbánya. Az első konkrét lépések egy templom építésére és a plébánia átadására 1719-ből ismertek: május 11-én kelt levelében Blasius Marinovics, a bolgár ferences provincia provinciálisa egy erre vonatkozó kérést nyújtott be az erdélyi püspökhöz, de az csak egy új plébánia építését engedélyezte. 1725-ben szűntek a korábbi alvinci plébános Havasalföldre távozott, és az új püspök, Antalffi János a ferences rend bolgár tartományának tagjaira bízta a plébánia igazgatását. Néhány év múlva az új ferences rezidencia és a bolgár közösség kapcsolatát egy 1729. február 3-án aláírt egyezmény szabályozta, amely a közösség és a kolostor feladatait (adók, liturgia, egyházi iskola stb.) rögzítette.

Ugyanezen a napon egy adománylevelet is készítettek, amellyel az alvinci bolgár közösség a ferences rendnek adományozta a templom telkét a templommal és annak javaival, valamint a telek udvarán lévő házzal együtt, lehetővé téve, hogy ezt az épületet összekapcsolják a templommal. Bár Kleiner kéziratában és néhány írott forrásban a templom építésének éveként az 1729-es évszám szerepel, az adománylevél szövege, valamint a templomhajó keleti lábazatán talált felirat arra utal, hogy 1729 elején a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom már elkészült, valószínűleg 1726-ban épült. Ezt a datálást a déli mellékoltár 1727-es megvásárlása és az egyik harang ugyanabban az évben történt öntése is alátámasztja. Kleiner tanulmánya szerint a templomot egyetlen év nyarán építették, nyugati tornyát ugyanezen év őszén emelték, a kolostor elöljárója közvetlenül ezután szentelte fel.

Az 1930-as évek elejéig a templomépület zsindellyel volt fedve, ez gyakori javításokat igényelt, e tényt az írott források is tükrözik. 1853-ban a templom tornyát kijavították és zsindellyel újrafedték, majd ezt 1891-ben megismételték. A templom és a kolostor a ferences rend igazgatása alatt maradt 1931-ig, amikor a rend lemondott a kolostorról, az épületek az Erdélyi Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerültek, és plébániaként használták. Már korábban, 1926-ban a vinci egyházi iskola a kolostor épületébe költözött. Miután a püspökség átvette az épületegyüttest, 1931-ben felújította: a kolostor régi tetőszerkezetét kicserélték, zsindely helyett kerámiacserép fedést alkalmaztak.

Veres Stelian gyulafehérvári gazdasági igazgató a 2022-es munkálatok elvégzésének e szakaszában Macalik Arnold és Szilágyi-Bartha József tervezőknek, Gilyén Annamária titkárnőnek, Kirizsán Imola statikusnak, a kivitelező Inventum Construct SRL-nek, László Dezsőnek és munkatársainak, illetve az érsekség részéről Zsebe Márta titkárnőnek mondott köszönetet, ugyanakkor azt is jelezte: a templom és kolostorépület további részeinek felújításához, a munkálatok folytatásához továbbra is fogadják a nagylelkű adományokat az alvinci plébánia bankszámlaszámán: RO30 RNCB 0009 0213 8281 0001, BCR Alba.

MEGOSZTÁS