Emlékkönyvvel köszöntötték a 80 éves Roos Márton ny. püspököt

Scribe, doce, prædica! – Írj, taníts, prédikálj!

0
423
Fotók: temesvári egyházmegye

Az alcímbeli idézet nagyon kifejező, sokat sejtető felszólítás, annak az ünnepi kötetnek, tudományos emlékkönyvnek a címe, amelyet Roos Márton temesvári ny. püspök 80. születésnapja alkalmából Diósi Dávid egyetemi tanár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet vicerektora és Bakó László plébános, egyetemi oktató közösen szerkesztett és a budapesti Jel Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet, amely öt püspöki és három kanonoki köszöntőt, ötvenegy tudományos tanulmányt és két életmű-méltatást tartalmaz, a szerkesztők a nyugalmazott főpásztor születésnapján, október 17-én, hétfőn délelőtt mutatták be Máriaradnán. Az ünnepelt Roos Márton püspök ugyanis 80. életévének betöltésekor a máriaradnai kegytemplomban celebrált hálaadó szentmisét.

Őt köszönteni érkezett a radnai bazilikába Böcskei László nagyváradi főpásztor, Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök és Pál József Csaba temesvári megyés püspök, a gyulafehérvári szeminárium tanárai és növendékei képviseletében András István rektor, továbbá a szeged-csanádi, a nagyváradi és a temesvári egyházmegye papjainak népes csoportja, rokonok, barátok, hívek.

A szentmise kezdetén Pál József Csaba főpásztor üdvözölte a jubiláló püspököt, valamint az egybegyűlteket és köszönetét fejezte ki mindazért, amit elődje az egyházmegyéért tett.

Német nyelvű szentbeszédében Dirschl Johann általános helynök Egon Eisenmann Gedichte zum 80 Geburtstag című költeményével köszöntötte Roos Márton ny. püspököt. Magyarul és románul Böcskei László nagyváradi megyés püspök szólt az egybegyűltekhez, és mint mondta, gondolatait nem vetette papírra, hiszen nem előre megszerkesztett szöveggel készült, hanem a sok kedves emlék, személyes élmény közül kívánt megosztani néhányat az egybegyűltekkel.

– A mai napon az Úr szolgálatában hűséges püspököt ünneplünk, aki a temesvári egyházmegye szolgálatában is jelentős szerepet vállalt. Tudjuk azt, ami eddig eltelt: egy gazdag, szép, kerek élet. Egykor Tamás József nyugalmazott püspök fogalmazott így a primíciámon: a papi életed legyen kerek. Úgy hiszem, hogy a püspök úr eddigi élete is kerek volt. Gazdag, tartalmas, tanító, irányt mutató élet. Azt kívánom, hogy ugyanolyan hittel és örömmel fogadja el a továbbiakat is, mint ahogyan el tudta fogadni az eddig eltelt évtizedekben mindazt, amire a jó Isten meghívta, amivel megbízta, és amit hűségesen teljesíteni igyekezett. A jó Isten éltesse a püspök urat, adjon erőt, a szolgálat örömét és jó embereket a közelébe – mondta szentbeszédében a nagyváradi főpásztor.

A záróáldás előtt az ünnepelt a zsoltáros szavaival mondott köszönetet a jelenlévőknek: „éveinek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig”. Ugyanakkor a jubiláló főpásztor örömmel és hálával emlékezett a gyulafehérvári szemináriumban eltöltött időre, mert, mint mondta, az ott kapott nevelés és tudás egész életében meghatározó volt. Ezért is okozott számára oly nagy örömöt, hogy a Gyulafehérvári Papnevelő Intézetből két elöljáró, dr. András István rektor, dr. Diósi Dávid vicerektor, valamint két temesvári egyházmegyés kispap képviseltette magát.

A szentmisét követő ünnepség keretében került sor a bevezetőben már említett emlékkönyv bemutatására. Ezt megelőzően Pál József Csaba megyés püspök és Böcskei László nagyváradi főpásztor méltatta a jubiláló püspök munkásságát.

– Ajándékot hoztunk. Olyan ajándékot, amely remélhetőleg közel áll a püspök úr szívéhez: tudományos jellegű emlékkönyvet, amely közelebb áll a tudós emberhez, mint bármilyen más elismerés. A tudományos emlékkönyv egy, a tudományok világában elmélyülő közösség gratulációja egy olyan személynek, akit tanítónak, a kutatás területén pedig kollégának, társnak tekintenek. Fiatal lelkület nélkül érdemlegesen kutatni nem lehet. Példamutató a püspök úr fiatalos lelkülete, lenyűgöző elkötelezettsége és tudása, inspiráló tudományos pontossága és szorgalma, tiszteletet parancsoló az életműve, amely életkora ellenére egyre inkább bővül. Scribe, doce, praedica – Írj, taníts, prédikálj! Ezeket a buzdító szavakat intézte Mór püspök Atanásius apát úrral együtt a Pécsen vendégeskedő Gellérthez – olvashatjuk Szent Gellért püspök nagy legendájában. Amíg időd van a munkálkodásra, kedves püspök atya, addig töretlenül Scribe, doce, praedica – Írj, taníts, prédikálj! – zárta köszöntőjét az emlékkönyv egyik szerkesztője, Diósi Dávid vicerektor. Bakó László nagyiratosi plébános, a másik szerkesztő, Roos Márton püspöki jelvényeiről beszélt, amelyek fotói a könyv borítóját díszítik.

Az ünnepség záróakkordjaként Roos Márton ny. püspök azt mondta: büszke azokra, akik vele együtt dolgoztak. – Én úgy éreztem, hogy nem elöljáró vagyok, hanem ember és barát. Talán idősebb barát, de aki ott, ahol segíthetett, segített. Ha tanácsot kértek, elmondtam a véleményem, néhányszor talán erősebben is, de mindig jó szívvel. Továbbra is szeretnék mellettetek maradni, ameddig a jó Isten akarja. Ezért hálás szívvel át fogom tanulmányozni a kötetet, és majd megmondom a véleményem! – zárta beszédét az ünnepelt.

Roos Márton püspök életútjához, portréjához idekívánkozik néhány olyan ecsetvonás is, mely emberi kvalitásairól, a szülőhely, a bánsági táj iránti ragaszkodásáról vall. Több évtizede ugyanis a nyugalmazott főpásztor az egyházmegye történetét ismertető, átfogó, alaposan dokumentált, lábjegyzetekkel bőségesen ellátott többkötetes munkán dolgozik. Írott forrásmunkákat tanulmányozott határon innen és túl, minden fellelhető dokumentumot feldolgozott, a temesvári egyházmegye temetőiben régi sírkövek üzenetét betűzgette és rögzítette, feltárómunkát végzett, hogy átörökítse a látottakat, hallottakat a jövő számára. Elismerést érdemlő továbbá az a tudatos, odaadó igyekezet is, amit nyelvi tudásának csiszolására fordított, hogy az egyházmegyében élő hívekhez anyanyelvükön szólhasson a szentmiséken és a mindennapi életben. A szeged-csanádi és nagybecskereki püspökségekkel, egyházmegyékkel ápolt kapcsolata, barátsága pedig az összetartozás élő bizonyítéka. Céltudatosság, alaposság, lankadatlan munkabírás jellemzi Roos Márton nyugalmazott püspököt, ami kiváltja a hívek és közvetlen munkatársai tiszteletét, elismerését, kérve Isten áldását további életére, munkájára.

Sipos Enikő