Veni sancte szentmise a kolozsvári egyetemi lelkészségen

1
1777

Hivatalosan és ünnepélyesen elkezdődött az egyetemi év a kolozsvári egyetemi lelkészségen az október 16-án este 7 órától tartott Szentlélek-hívó püspöki szentmisével.

Intenzív készület és gólyanap előzte meg az évnyitó Veni sancte-szentmisét a piarista templomban. Új korszak kezdődött a Katolikus Egyetemi Lelkészség, és Kolozsvár életében, újra van piarista jelenlét, két piarista szerzetespap-tanár a városban, ők szervezik a piarista templom liturgikus életét, elsősorban pedig a Kolozsváron tanuló egyetemistákét; emellett a Báthory István nevét viselő iskola tanulóifjúságának, tanárainak lelki vezetését is ellátják.

Molnár Lehel piarista, egyetemi lelkész köszöntötte a szentmisén jelenlevőket, kiemelten Kerekes László gyulafehérvári segédpüspököt és Szakál Ádám Budapestről érkezett magyar rendtartományfőnököt. Beavatott olyan ,,kulisszatitkokba” is, hogy már két hete folyik a készület, aminek látható nyomai a bejáratnál egy kis programfüzet és egy KEL-hez tartozást igazoló bizonyítvány. Azt is felidézte, az előző nap, október 15. a Kolozsvárra érkezés évfordulója, a mai pedig egy piarista szenté, aki az alapító jobbkeze volt.

Miután a jezsuita rend pápai rendelet nyomán feloszlott, kolozsvári iskolájuk, templomuk Mária Terézia rendelete nyomán a piaristákra ,,szállt”. A piarista rend kolozsvári beiktatását gróf Bánffy Dénes királyi biztos végezte 1776. október 15-én, a királynő névnapján, Pállya István kijelölt házfőnök egyúttal átvette az akadémiai templom gondozását.

Szakál Ádám tartományfőnök folytatta a köszöntés mellett a köszönet hangján, ,,hogy a főegyházmegye ránk mer bízni egy ilyen fontos dolgot, a fiatalokat”, s piarista ajándékokat nyújtott át a püspöknek, többek közt egy Sík Sándor-kötetet a cserkészetre emlékeztetőül.

Kerekes László segédpüspök homíliájában az elhangzott olvasmányokra utalt, amelyek egy hétre, egy életre való tartalommal ruháznak fel. Majd a válság jelenségéről szólt: nem olaj-, nem gazdasági, nem társadalmi válság ez, olykor bennünk van. Majd Adyt idézve a mindannyiunkban meglevő ideálra, vágyra utalt: Álmom az Isten. Beszébe az imára irányította a figyelmet. Néha az imában is kifáradunk, különösen a gyerekek. Jézus pedig azt mondja: szüntelen imádkozni kell. Ha az ima csak szöveg, teljesítmény, ha elfelejtjük, kihez imádkozunk, akkor fárasztó lehet. Istenképünk hibáiból adódik a rossz imagyakorlat, amikor Istent afféle imaautomataként gondoljuk el. Megtámadhat a stressz, kishitűség, de az ima, a bizalom Istenben megtart, buzdította a segédpüspök az egyetemistákat.

A szentmise bensőséges, felemelő mozzanata volt a felajánlás, amelyet az egyetemes könyörgésekkel kötöttek össze. Az elsőévesek térképet hoztak és a helyes irány megtalálásáért imádkoztak a zenecsoport zeneeszközöket, pengetőt hozott, kérve: Isten kezében jó hangokat szólaltassanak meg. A román egyetemisták nevében az otthoni csomag jelképét hozták s a szülőkért szólt az ima. A Mécses közösség gyertyát hozott, hogy mindig fényt áraszthassanak. A Kolozsváron tanuló külföldi diákok franciául könyörögtek, s mivel többnyire orvosnak tanulnak, sztetoszkópot hoztak. A hívek adományait, valamint a bort és kenyeret a ministránsok hozták.

A szentmise végén a gólyáknak, az elsőéveseknek áldást adott a püspök, minden kezdő mögé egy felsőbb éves állt, egyben ígérve, hogy támogatja útján, így lényegében mindenki részesült az áldásban.

A templomi ünnepség a KEL új helyiségeiben, az Unió utca 3. szám alatti közösségi térben kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Mindenki, a fiatalokat támogató kolozsvári plébánosok, az ünnepségre eljött egyetemi oktatók, a szerzetesek, szerzetesnők, nem utolsó sorban maguk az érintettek, a kezdő és felsőbb éves diákok, az új egyetemi lelkész és pasztorálasszisztens, készen állnak a folytatásra. Isten adjon eredményes egyetemi és lelkészségi évet!

Fotók: Péter Loránd