Konferenciát szerveztek az organikus pedagógia jegyében 

0
204

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központja október 8-án tartotta első konferenciáját budapesti campusán A tudomány és az élet násza címmel, melynek során a Kentenich-féle organikus pedagógia elkötelezett szakemberei arra a közös megállapításra jutottak, hogy meg kell védeni hagyományos értékeinket.

Az organikus pedagógia hazai meghonosítója, Pécsi Rita azzal a szándékkal hozta létre az alapító társakkal az Organikus Pedagógia Egyesületet és hívta meg az ország minden részéről a hallgatókat, előadókat, hogy a már meglévő műhelyek egymásba kapaszkodva, hálózatba fonódva eszközzé váljanak az élet szolgálatában, hogy a tudomány legújabb eredményei nyomán ötleteket, ösztönzést, megerősítést is kapjanak, hogy olyan következő generációt tudjanak felnevelni, akik szembe tudnak úszni az árral, akik a krisztusi értékeket az élet legalapvetőbb normáinak tekintik.

Felföldi László pécsi püspök, a konferencia fővédnöke bevezetőjében arról beszélt: most rajtunk a sor, hogy ebben a közösséget szétszedő és a közösséget más irányba vivő életben újra megpróbáljuk az egységet megteremteni. Püspökként a frontvonalról érkezett, ahol a kérdésekre azonnali, jó válaszokat kell adni, és azok csak közösségekben születhetnek meg, a szív legmélyén.

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Organikus Pedagógiai Egyesület alelnöke a tudomány és az élet valós kapcsolatáról beszélt, arról, hogy a pedagógia valóban a tudomány és az élet násza. Gertrud-Maria Erhard, a Schönstatti Mária-nővérek közösségének tagja bemutatta, hogy Kentenich atya hogyan épített ki az első világháború idején egy olyan kommunikációs hálót, melyen keresztül a sokat szenvedő katonáknak lelki segítséget tudott nyújtani. Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont vezetője előadásában – Csermely Péter, valamint Kopp Mária és Skrabski Árpád kutatásait idézve – a közösségben és hálózatban rejlő lehetőségekről szólt, nemcsak a tehetséggondozás szempontjaiból.

Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hírszerzés műveleti részének egykori irányítója a szabadkőműves-, a munkásmozgalom és a titkosszolgálati háló sajátosságairól beszélt, amelyek tagjai kiválasztás alapján, konspiratív módon szerveződnek, nagyon célzatosan. A munkásmozgalom, a szabadkőműves-páholy világa azért más, mert saját érdeküket képviselve behálózzák a politikát, az állami struktúrákat, saját embereket raknak bizonyos pozíciókba, és megszervezik, hogy hozzáférjenek a számukra fontos információkhoz, és ily módon építkeznek, tehát alapvetően befolyást gyakorolnak  ezekre a rendszerekre. A titkosszolgálatra is igaz a leglényegesebb közös nevező, hogy befolyást kívánnak gyakorolni a körülöttük lévő világra, de ők egy nemzet védelmére szakosodnak. Ma is van egy nagyon erős hálózati képződmény, amit mi NGO-knak (non-governmental organization) hívunk, a háttérben létezik, és a világot a saját érdekeinek megfelelően akarja igazgatni. A létező legmélyebben próbál a társadalomba behatolni, minél szélesebb tömegeket próbál meggyőzni a maga igazáról, ezért olyan hívószavakat használ, mint a szabadságjogok, a zöld mozgalmak és minden olyan történet, amelyik az emberiség szempontjából fontos, követhető és követendő is.

Sárkány Péter intézetigazgató egyetemi tanár (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) előadása a lelkiismeret csiszolásáról szólt. A mai posztmodern világban folyamatos szkepszissel párosul, ebben a felfogásban a lelkiismeret csiszolása a különbségek megnyitása, a különbségekre való rámutatás.

Teresa Worowska műfordító, tanár, a Szentjánosbogár Közösség alapítója a közösségépítés és a hitre nevelés játékpedagógiai lehetőségeiről tartotta előadását. Elmondta: a rendszerváltás előtti időkben a fiatalok a plébániákon, személyes kapcsolatok révén találkoztak a hitélettel, ezután a hittanoktatás bekerült az iskolákba, ahol sajnos tantárggyá degradálódott. Előnye, hogy sokakhoz eljuthat a tanítás, hátránya, hogy elveszítette személyességét, a plébániák pedig elnéptelenedtek. A hitvesztés társadalmi szintű jelenség, amire rásegít a média, a virtuális világ és a korszellem, amiről pontosan nem is tudjuk, hogy mi az, nő a jó és a rossz felismerésére való képtelenség, nő az ösztönvilág azonnali megélésének az igénye.

Délután az életté vált tudomány jelent meg a szekciókban; a résztvevők betekinthettek a már működő műhelyekbe. Az organikus pedagógia alapján szervezett iskolák, óvodák, egyesületek, mozgalmak munkáját ismerhették meg, abban a reményben, hogy hamarosan újabb konferenciát szerveznek, hogy ezt a szemléletet minél több helyen és módon be tudják építeni a mindennapok pedagógiájába.

Szilágyi Erzsébet

Forrás: VácOnline / Magyar Kurír