Százhúsz éve avatták a Mátyás-szobrot

0
237
Fotó: Bodó Márta

Nagy ünnepség keretében 1902. október 12-én avatták fel Hunyadi Mátyás szobrát, Fadrusz János remekművét Kolozsvár főterén, a Szent Mihály-templom tőszomszédságában. A templom északi, torony alatti kápolnájában látható a szobrász feszülete is, mégpedig az eredeti egy hiteles másolata: e változat is Fadrusz keze munkája, amelyet 1902-ben adományozott a megszeretett Kolozsvárnak, a városi tanács 1903 elején úgy határozott, hogy a Szent Mihály-templomban helyezi el a jeles alkotást.

Kolozsváron régóta tervezték a város szülöttjének, Mátyás királynak egy emlékművet állítani. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusz Jánosnaknak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István, Báthory István.

A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, Zala György és Strobl Alajos szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás nagydíjával jutalmazták.

A bronzszobrot 1902. október 12-én fényes ünnepségek közepette avatták fel Kolozsvárott. A művészt József főherceg Vaskorona-renddel tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi díszdoktori címet kapott.

Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.

A Pozsonyban született, mindössze 45 évet élt Fadrusz János életművének egyik korai, kiemelkedő alkotása a feszület, Fiumei úti sírja fölött is ott áll. 1891-ben ez a kompozíció volt az akadémiai vizsgamunkája, amely nagy sikert aratott. A mű készülte is rendhagyó volt: fennmaradtak fotók, amelyek tanúsága szerint a fiatal szobrász – megfelelő modell híján – saját magát kötöztette fel egy műtermi keresztre, s így tanulmányozta a megkínzott test anatómiáját. A feszület az 1892-93. évi Országos Képzőművészeti Kiállításon a Műcsarnok fő helyén, a bejárattal szemben kapott helyet, a kiállítás nagydíját kapta, a látogatók csodájára jártak, és annyira kedvelt lett, hogy másolatai az ország különböző részein láthatóak, köztük Kolozsvár főterén, a Szent Mihály-templom északi mellékhajójából nyíló kápolna oltárasztala fölött is látható. Ez a kápolna a templom 1862-ben befejezett tornyának földszinti helyisége, amit eredetileg szabad átjárónak képeztek ki, a 20. század elején Hirschler József apátplébános kápolnává alakította. Itt helyezték el a Mátyás-szoborcsoport alkotójának, Fadrusz Jánosnak 1902-ben Kolozsvár számára ajándékba adott korpuszának példányát, amely hiteles másolat, e változat is Fadrusz keze munkája. A városi tanács 1903 eleji döntése értelmében méltó helyére került a Szent Mihály-templom torony alatti kápolnájában.