Az erdélyi karizmatikus megújulás közösségei találkoztak

0
883
Sok közösségből és minden korosztályból jelen voltak szép számmal. Fotók: EKKM

Két év kimaradás után újból megszervezték az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás közösségeinek a találkozóját október 8-án, szombaton Csíkszeredában. Azt tapasztalták, hogy az egész Erdélyből összegyűlt közösségek nagyon ki voltak éhezve a találkozásra. Sok szívből jövő kézfogás, ölelés, mosoly azt a hitbeli meggyőződést erősítette, hogy Isten országa valóban köztünk van (Lk 17,21). Sok közösségből és minden korosztályból jelen voltak szép számmal.

László Rezső csíkcsicsói plébános buzdítása kényelmünkből kimozdító, felrázó tanítás volt és sok jó szempontot adott, hogy – akár az elmúlt időszak nehézségei után, akár a jelen helyzetünk szükségeiben – hogyan tudunk felállni és másoknak „embere” lenni , hogy másokat segítsünk, támogassunk az üdvösség útján, mert ahogy a találkozó mottója is szólt: „az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Lk 10,2). Ne csak azt várjuk, hogy valaki segítsen rajtunk, hanem legyünk mi, aki másokat felemel.

Szilágyi László tanítása abban erősített meg, hogy legyünk bátrak azon az úton járva, amelyre az Úr hívott meg, nehogy úgy járjunk, mint a választott nép, amely hosszú vándorlás után végül nem jutott be az ígéret földjére, mert kételkedtek, aggódtak és féltek, ott is ellenséget láttak, ahol nem is volt.

Jó volt hallgatni a tanúságtételeket, amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy az Isten valóban jelen van és cselekszik közöttünk. A Keresztirány ifjúsági szolgálat rövid programja, beszámolója is azt vetítette előre, hogy van jövője a karizmatikus megújulásnak.

A dicsőítések, imádságok, szentgyónások, szentségimádás megkoronázása volt a befejező szentmise, amelynek főcelebránsa Fülöp László nagykászoni plébános, a karizmatikus megújulás lelki felelőse volt. A szentbeszéd abban erősített meg minket, hogy Jézus ma is általunk akarja megcselekedni azt, amit ő maga is tett a földi életében. Minden eszközt megadott, hogy általunk elvezesse az elveszetteket a vele való találkozásra, hogy az örömhírt ott tudjuk hirdetni, ahol erre szükség van.

Hálásan köszönjük mindenkinek, aki bármit is tett, hogy ez a találkozó létrejöjjön. Legyen mindaz, ami ott történt, elhangzott egyéni és közösségi megerősödésünkre! Jövőre is találkozunk, reményeink szerint 2023. október 14-én. Istené legyen a dicsőség és miénk az öröm!

Dánél József