A hitet megismerni, imádkozni kell, elmélyülni benne – Bemutatták Tomáš Halík új kötetét

0
166

A dunaszerdahelyi Remény s.r.o. gondozásában jelent meg Tomáš Halík A távollévők közelében című könyve, melynek bemutatóját október 4-én tartották a budapesti Párbeszéd Házában. A kötetet Sajgó Szabolcs SJ író, költő, fordító; Török Csaba teológus, egyetemi tanár és Görföl Tibor teológus, egyetemi tanár, a Vigilia főszerkesztője mutatta be.

A Gyóntató éjszakája már napvilágot látott, Halík az abban foglaltakat egészíti ki ebben a kötetben. Az Akarom, hogy légy is nemsokára megelenik.

A megjelenteket a kiadó nevében Molnár Róbert köszöntötte. Elmondta, a dunaszerdahelyi Remény s.r.o. célkitűzése, hogy Tomáš Halík műveit magyarul közreadja.

A kötet szerzője a peremvidéken élő emberekre fókuszál, az ő szemükkel nézi a világot. „Ez azért fontos a számunkra, mert valamiképp a felvidéki magyarok is peremvidéken vannak” – hangsúlyozta Molnár Róbert. – Az egyház papjaként a hit igazságait nem ítéletként fogalmazza meg, a kételkedők kérdéseit a sajátjának érezve igyekszik kimondani mindazt, amit helyesnek gondol.

Tomáš Halík videoüzenetben szólt a jelenlévőkhöz. „A valódi hit ismeri Isten hallgatásának idejét, tud Isten rejtőzködéséről is. A tradicionalistáknak nincs bátorságuk kitenni magukat Isten csendjének, állandóan csak a saját frázisaikat ismételgetik” – emelte ki a cseh teológus. – Az ateisták viszont Isten jelenlétének hiányát hamar elintézik azzal, hogy Isten halott vagy egyáltalán nem is létezik. Az érett kereszténység képes a türelemre, melynek három fajtája a hit, a remény és a szeretet. Az érett hit képes együtt élni a nyitott kérdésekkel.

Ez a könyv Zakeus történetéből indul ki, akit Jézus a nevén szólított. Az egyház gyakran hagyja figyelmen kívül a Zakeusokat, és csak azokra figyel, akik „tapsolnak és fenyegetőznek. Ez a könyv a hit és a hitetlenség közti kapcsolatot veti össze korunk nagy kérdéseivel” – zárta üzenetét Tomáš Halík.

Török Csaba szerint a kötet egyfajta bevezetés Halík gondolkodásába. A cseh teológus olyan reflexiót folytat, melyre nekünk, magyaroknak is szükségünk lenne. A rendszerváltások után ugyanis régiónkban sem a múlt feldolgozása, sem a szembenézés, sem a bocsánatkérés nem történt meg. Egyre inkább olyan teológiát művelünk, mely igen távol áll attól a valóságtól, amiben élünk.

„Korunkban igazán nagy katolikus szellemek nem vesznek körül bennünket. A 19., a 20. század meghatározó gondolkodói már nincsenek közöttünk. Napjaink jelentős teológusai, mint Andrea Riccardi, Charles Taylor vagy Halík nem mérhetők az elődökhöz” – hangsúlyozta Görföl Tibor. – Ebben a könyvben nem egy katolikus gondolkodó Istennel kapcsolatos meglátásait olvashatjuk, hanem a cseh katolicizmus sorsát, régiónk katolicizmusának helyzetét, a nyugati és a globális katolicizmus állapotát ismerhetjük meg – Halík egyedi nézőpontjából.

Halík egyetemi plébániájának három olyan alapszabálya van, amelyet nekünk is érdemes megfontolnunk: a hitet meg kell ismerni, imádkozni kell és a hitben el kell mélyülni, a szemlélődésnek és a cselekvésnek össze kell kapcsolódnia, vagyis a kereszténységnek nem szabad egyfajta kontraszttársadalmat alkotnia. Halík hálás azért, hogy cseh emberként beszél, hiszen a cseh Európa legvallástalanabb népe az észtek mellett. Ez a közeg hozzátartozik az ő gondolkodásához.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes szerint Jézus üzenetének központi eleme, hogy találjuk meg Istent mindenben. Halík gondolkodásában is ezt látjuk, mindenhol, mindenkiben lássuk meg az istenit. Nagy hangsúlyt helyez a negatív teológiára, nem arról beszél, ki Isten, hanem arról, ki nem. Az evangélium értékei univerzálisak, ezek a valóság értékei, melyeket követve élhetünk.

Forrás: Magyar Kurír

MEGOSZTÁS