Ferenc pápa portugál bíborost nevezett ki a vatikáni Kulturális és Oktatási Dikasztérium élére

0
165

Ferenc pápa az 56 éves portugál José Tolentino Calaça de Mendonça bíborost nevezte ki a Kulturális és Oktatási Dikasztérium élére — derül ki a Vatikán szeptember 26-i közleményéből.

Tolentino bíboros várhatóan egy körülbelül 40 fős személyzetet irányít majd, köztük laikus nőket és férfiakat, szerzeteseket és klerikusokat. A dikasztérium prefektusává való kinevezése — a Vatikán mostanában ezt a megnevezést használja egy osztály vagy hivatal megjelölésére — azért történik, mert Ferenc pápa folyamatosan cseréli le a legfontosabb vatikáni osztályok vezető tisztviselőit, a legtöbb esetben azért, mert azok elérték a nyugdíjkorhatárt.

A Kulturális és Oktatási Dikasztérium hivatalosan június 5-én kezdte meg működését, amikor a Római Kúria (a katolikus egyház központi kormányzati szervezete) reformjáról szóló új apostoli konstitúció hatályba lépett. De új vezetőséget még nem neveztek ki ennek a fontos vatikáni részlegnek az élére.

A bíboros által vezetett dikasztérium a korábban két független vatikáni hivatal, a Katolikus Oktatási Kongregáció és a Kultúra Pápai Tanácsa egyesítéséből jött létre. Tolentino bíborost a diszkasztériumban az olasz Giovanni Cesare Pagazzi segíti majd, akit Ferenc pápa az új hivatal titkárává nevezett ki. Paul Tighe püspök lesz az új dikasztérium kulturális részlegének titkára.

Ferenc pápa a 72 éves olasz Angelo Zanit nevezte ki Tolentino bíboros utódjául a Vatikáni Levéltár főlevéltárosának és könyvtárosának. Angelo Zani korábban a Katolikus Oktatási Kongregáció titkáraként dolgozott, amely most az új dikasztérium alá került.

Az év végéig további kulcsfontosságú kinevezések várhatók más vatikáni dikasztériumokban is. A tervek szerint új vezetőket kapnak többek között a püspöki, a hitoktatási, a keleti egyházakkal foglalkozó és az apostoli penitenciáriummal foglalkozó dikasztériumok.

Tolentino de Mendonça bíborosról, aki eddig a Vatikán főlevéltárosaként és könyvtárosaként dolgozott, már régóta rebesgették, hogy az újonnan létrehozott vatikáni hivatal prefektusa lesz. Ferenc pápa 2018 februárjában meghívta, hogy a Római Kúria munkatársainak tartsa meg a nagyböjti lelkigyakorlatot. Akkoriban a bíboros a lisszaboni katolikus egyetem rektorhelyettese és a Kultúra Pápai Tanácsának tanácsadója volt, alig fél évvel később Lisszabonban püspökké szentelték, majd Rómába költözött, ahol a vatikáni Apostoli Könyvtár könyvtárosa és a Vatikán titkos levéltáraként ismert Apostoli Levéltár levéltárosa lett.

,,Ferenc pápa arra hívott, hogy közel kerüljek az ő üzenetéhez, a korunk egyházára vonatkozó programjához,” — mondta Tolentino érsek a püspökké szentelése alkalmából mondott beszédében. “Túl kell lépnünk az önelégültségen, ahogy Ferenc pápa mondja, anbak érdekéven, hogy olyan egyház legyünk, amely mozgásban van.” Egy évvel később Ferenc pápa bíborossá kreálta.

José Tolentino Calaça de Mendonça bíboros

A bíboros 1965. december 15-én született Machicóban, a Marokkó partjainál fekvő kis portugál sziget, Madeira délkeleti városában. Öt testvér közül a legfiatalabbként családjával kisgyermekként Angolába emigrált, 11 éves koráig ott élt édesanyjával, halász apjával, testvéreivel és más madeirai emigránsokkal.

1982-ben kezdte meg teológiai tanulmányait a lisszaboni Portugál Katolikus Egyetemen, ahol 1989-ben teológiai licenciátust szerzett. 1990-ben pappá szentelték és Rómába küldték, hogy a Pápai Biblikus Intézetben bibliai tanulmányokból szerezzen licenciátust, ez 1992-ben sikerült, és visszatért Portugáliába. Három évig egy plébánián szolgált, mellette pedig tanított a lisszaboni egyházmegyei szemináriumban, 1995-től 2001-ig a lisszaboni katolikus egyetem lelkésze volt, majd a római Pápai Portugál Kollégium rektorává nevezték ki. A Portugál Katolikus Egyetemen 2004-ben biblikus teológiai doktorátust szerzett, 2018-ig az újszövetségi tanulmányok és az esztétikai teológia professzora volt ott. Hivatali idejének utolsó három évében szerkesztője volt a Didaskalia című egyetemi teológiai folyóiratnak.

Tolentino bíboros 2011 és 2012 között posztdoktori kutatást végzett a New York-i Straus Institute for the Advanced Study of Law and Justice intézetben. 2012-ben a Portugál Katolikus Egyetem rektorhelyettese lett, ezt a tisztséget 2018-ig, Vatikánba költözéséig töltötte be. 2012 és 2017 között az egyetem vallások és kultúrák tanulmányozásával foglalkozó központjának igazgatója volt, ez idő alatt többször vendégprofesszori meghívást kapott két jezsuita vezetésű brazíliai felsőoktatási intézménybe: Pernambuco és Rio de Janeiro katolikus egyetemeire, valamint a jezsuiták filozófiai és teológiai karára Belo Horizontéban.

Az új kulturális és oktatási dikasztérium

Tolentino bíboros számos esszé, vers és színdarab szerzője, valamint számos teológiai és szentírási exegézisről szóló kötetet és cikket publikált. Mindez a Szentírás, az irodalom és a teológia kapcsolatának ismert és elismert szakértőjévé tette. Egy évtizeden át vezette az egyház és a társadalom közötti párbeszéd előmozdításáért felelős portugál püspöki hivatalt, amelynek első igazgatója volt. 2014-ben ő képviselte Portugáliát a költészet világnapján, amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kezdeményezésére tartanak.

Az újonnan megalakult dikasztérium megbízatását a Praedicate Evangelium (Hirdessétek az evangéliumot) 153-162. pontjai foglalják össze. Az új dikasztérium két részre oszlik, az egyik a kultúráért, a másik az oktatásért felelős. 1588-ban V. Sixtus pápa hozta létre a Katolikus Nevelési Kongregációt, amelyet legutóbb Giuseppe Versaldi olasz bíboros vezetett, aki júliusban töltötte be 79. életévét. A Kultúra Pápai Tanácsát II. János Pál pápa alapította 1982-ben, eddig Gianfranco Ravasi olasz bíboros vezette, aki októberben tölti be a 80. életévét, a bíborosok nyugdíjkorhatárát. A kulturális szekció az új alkotmány alapszabálya szerint ,,a kultúra előmozdításának, a pasztorális animációnak és a kulturális örökség gyarapításának van szentelve”. Az oktatási szekció alakítja ki ,,az oktatás alapelveit az iskolákra és a katolikus és egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint a kutatásra vonatkozóan”.

A bíboros több mint egy évtizede hetente ír az Expresso című portugál hetilapba. ,,Que Coisa São as Nuvens” (,,Micsoda dolog a felhők”) című rovata a nevét Pier Paolo Pasolini 1967-es filmjének címéből, a Che cosa sono le nuvole? címűből kölcsönzi, írásai pedig többek között az életről, irodalomról, filozófiáról, hitről és kultúráról szóló elmélkedések. ,,Cikket írni” — mondta a bíboros 2016-ban, amikor könyvbe gyűjtött cikksorozatáért irodalmi díjat kapott — ,,azt jelenti, hogy vállaljuk a szembesülést magával a valósággal, és a valóság nem az, amilyennek álmodjuk. A valóságban találjuk meg magának a létezésnek a tragikus értelmét, konfliktusait, tökéletlenségét. Szükséges, hogy felemeljük a tekintetünket történelmünk nyers tényeiről és más nézőpontokat keressünk, hogy megkeressük a jelentéktelenben rejlő nagyságot, hogy képesek legyünk megtalálni azokat a réseket, amelyeken át mélyebben szemügyre vehessük mindazt, amire nincs válasz.”

Az írás az America jezsuita magazin vatikáni tudósítójának, Gerard O’Connellnek Ricardo da Silva SJ közreműködésével készített cikke rövidített változata

Fordította és szerkesztette Bodó Márta