Szent Gellért-napi búcsú Ditróban

0
380
A cengelléri Szent Gellért-kápolna búcsúját ünnepelték a ditróiak. Fotó: Kerekes Péter

Ditró az 1913. július 13-án Jézus Szívének szentelt, katedrális-méretű templomáról ismert. Régi templomának Alexandriai Szent Katalin a védőszentje. A felszegen Sarlós Boldogasszony-kápolna is van, a közelmúltban Szent Imre tiszteletére is épült egy kápolna, és a szintén nemrég épült temetői kápolna mellett a hegyoldalban, valamint a hegytetőn további istentiszteleti helyek találhatóak. Ezek egyike a Szent Gellértnek a védelmébe ajánlott cengelléri kápolna, ahol szeptember 24-én búcsút tartottak. A búcsút előkészítő lelkes csapat Baróti László-Sándor plébános vezetésével már kora reggel kiment a helyszínre, hogy idejében hozzálásson a finom estebéd elkészítéséhez, amelyet a zarándokok a szentmise végén fogyasztottak el.

A hideg, de egyben napos időjárás ellenére sok hívő, zarándok, a ditrói cserkészcsapat — akik az olvasmányokat és a könyörgéseket olvasták –, a hagyományosan ezen az eseményen részt vevő galgahévízi motorosok népesítették be a kápolna környékét. A ditrói születésű Biró András és felesége jóvoltából az internetes közvetítés által azok is bekapcsolódhattak a búcsús szentmisébe, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni Cengellérre.

A délután négy órától kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka, Boldizsár Ferenc mikóujfalusi plébános számára is különleges volt ez búcsúünnep, hisz saját bevallása szerint 12 évi papi szolgálata alatt most először hirdette az igét Szent Gellért püspök és vértanú ünnepén mint búcsús szónok.

Szentbeszédében a történelmi kontextust figyelembe véve Szent Gellért életének fontosabb eseményeiről, szerzetessé válásának útjáról elmélkedett. Szent Gellért példa lehet számunkra abban, hogy ne a magunk életét éljük, hanem másokért éljünk életet. Ne a saját akaratunkat helyezzük előtérbe, hanem a másokét. A szónok szerint ritkán adnak ma magyaros neveket a családban a gyermekeknek, pedig a név mindig üzen, a név mindig megtiszteltetés. A Szentírásban a név mindig üzenetet hordoz, jelentéssel bír. Szent Gellért püspök ünnepi napja ma is üzenetet hordoz számunkra, hogy ott, ahol vagyunk, megtegyük, ami tőlünk telhető. Csak Istenben való életet érdemes élni. A szentek három dologra hívnak meg bennünket: akarsz-e ember lenni, akarsz-e igaz ember lenni és akarsz-e szent ember lenni? Az igaz ember a másik javára éli az életet felelősséggel, elhatározottsággal. Szentnek lenni valójában azt jelenti: jobb embernek lenni. Jobb embernek, mint a tegnap voltam. Minden szentmise, minden szentgyónás, böjt, önmegtagadás, másokért való áldozatvállalás ebben segít: hogy jobb emberek legyünk. Legyünk olyan emberek, mint Szent Gellért, aki soha nem tagadta meg a hitét, aki soha nem alkudott meg, aki mindig vállalta a legnehezebb küldetést, hogy Istenről tanúságot tegyen. Szent Gellért példája vonzza ma a szívünket, hogy akarjunk istenes életet élni, jobb emberek lenni, szentek lenni – zárta elmélkedését az ünnepi szónok.

A szentmise záró könyörgése után Baróti László-Sándor helyi plébános megköszönte a hívek részvételét, segítségét, támogatását, a búcsús ünnepen való közreműködést. A búcsús ünnep zárásaként a ditrói cserkészcsapat mintegy 35 tagja műsorában Takó János templomépítő főesperesről emlékezett meg. A ditrói cserkészek 1991-ben, Szilágyi Lőrinc plébános javaslatára vették fel a Jézus Szíve nagytemplom építtetőjének nevét, ezzel is méltóan tisztelegnek emlékének.

Az ünnepség közös estebéd elfogyasztásával zárult, melyet a lelkes ditrói asszonyok készítettek a zarándokok számára.

Kerekes Péter