A csíki születésű, világhírű fizikus, Barabási Albert-László és a BarabásiLab Rejtett mintázatok címen mutatta meg szülőföldjének is, mi a munkája lényege, ami őt a tudományos életben híressé tette. A májusban megnyitott kiállítás nyitva tartását az eredetihez képest két héttel meghosszabbították és holnapig, szeptember 11-ig még megtekinthető.
A hírek szerint több mint 14 ezren nézték meg a Csíki Székely Múzeum tárlatát, a látogatók közül sokan jöttek Bukarestből is, román anyanyelvűek, kifejezetten a tudományos érték, a világhírnév miatt.
Fotó: jegy.hu 
Barabási Albert-László kiállított kutatási eredményei nagyon szerteágazó területekről származnak, betekintést kaphat a látogató a gén- és neurológiai kutatás, a Covid és az ellene hatékony gyógyszerek kutatása, a társadalomkutatás területére, és az álhírek, a művészeti világ összefüggéseibe is.
A kiállítás a matematikai, fizikai ismeretekkel kevésbé felvértezett látogató számára is élmény, és ez nemcsak azért van így, mert festménynek tűnő, varázslatosan finom színekkel díszelgő képeket, szobornak tűnő tárgyakat láthat, hanem mert egy összefoglaló táblázatban részletekbe menően, ugyanakkor könnyen követhetően elmagyarázzák, pontosan mit lát, aki a kiállított tárgyakat, képeket megnézi.
Míg a táblázatot böngészi, nehéz szuszogásra lesz figyelmes, amiről kiderül: New York ,,lélegzése”, az átlagos manhattani forgalom és a hétvégék, illetve az első Covid nyomán történt lezárás napjainak ábráját követheti a néző, a kirajzolódó kép pedig valóban egy tüdőre emlékeztet, és a forgalom mértékében erősödő-csökkenő zajt mint nehézlégzést tapasztalja a kiállítás látogatója.
Melyik háziasszonyt nem nyűgözi le a különböző népek konyhájában használt fűszerekről készült ábra! Ami persze nemcsak térkép, nemcsak színkavalkád, hanem kultúrtörténeti összefüggések is felsejlenek a matematikai képletekkel megalkotott fűszer hálózati ábra mögött.
A Covid és a leküzdésére kipróbált gyógyszerek hatékonyságát is hálózati ábrák, valamint kristályoknak tűnő kockákba zárt hálózatok térbeli megjelenítése szemlélteti, látunk színes huzalokkal ábrázolt egéragyat, a betegségkutatás eredményeit mutató térképeket, olyat például, ami azt szemlélteti, mit árulnak el mobiladataink a tetteink megjósolhatóságáról. Elemzi azt is, mit lehet a művészvilágról megtudni a kapcsolathálókat megrajzolva, kiállítások történetén végezve hálózati elemzést. És láthatunk a mai világunk egyik gyorsan terjedő ,,betegségéről”, az álhírekről is hálózati elemzést.
,,Barabási kutatásaiban többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (például a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható”, foglalja össze a kiállítás anyagát közreadó kötet ajánlója.
Barabási a kötetben kijelenti: „Hivatásos életemben három nyelvet használok (…). Először is, van a tudomány nyelve, a matematika, az algoritmusok nyelve, amely a tudományos kutatást mozgatja. Másodszor a széles nagyközönség nyelve, amelyet a könyveimben használok. Harmadszor pedig a vizualitás nyelve. Mindegyik a valóság megragadásának közös vágyában gyökerezik”
A tudományos eredmények, kutatások mellett azok vizualizációja, vizuális megjelenítése legalább olyan fontos kérdés Barabási számára. Éppen saját diákkori művészetekhez való vonzódása nyomán vált ez a kérdés a kutatások megjelenítésében is fontossá számára. Olyannyira, hogy sokat dolgozott azon, hogyan lehet az ábrázolás minőségét is fejleszteni. A technika mintegy ,,utolérte” ezt a vágyat, ahogy az elmúlt időszak sorra hozta e téren is az újításokat, a térbeli ábrázolás egyre tágabb lehetőségeit, a fehér, majd színes 3D-s nyomtatást. A technológiai megoldások egyre közelítették és közelítik a tudományos eredmények megjelenítését a művészi ábrázoláshoz. Barabási és csaoata 2007-ben publikálta az emberi betegségek hálózati térképét, ezt követően egy tudományos szakfolyóirat, az amerikai National Academies először közölt posztert egy tanulmány mellett. Ezt követően a Nature folyóirat már egyenesen a jubileumi borítója megtervezésére kérte a kutatót.
A Csíki Székely Múzeum a kiállítás beharangozójában büszkén emelte ki: ,,Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Mikó-vár falai között már korábban is számos nemzetközi jelentőséggel bíró tárlatot tekinthetett meg a nagyérdemű, viszont ez számunkra – témakörén túl – abban is különleges, hogy megalkotója a világhírnév mellett egy született csíki székely.”
Fotó: Infostart 
Fotó: Hungary Today
A csíkkarcfalvi származású Barabási középiskolai tanulmányait Csíkszeredában, a Márton Áron Főgimnáziumban folytatta. Édesapja történész, múzeumigazgató volt, édesanyja pedig magyartanár és gyermekszínházi rendező, így a családból is hozott művészeti érdeklődése a képzőművészet felé vonzotta, de mivel a reál tárgyak terén is sikereket ért el, fizikából diákvetélkedőket nyert, végül fizika szakra jelentkezett. Bukarestben tanult 1986–1989 között fizika és mérnöki szakon, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen mesterképzést folytatott 1991-ben, fraktálelmélettel foglalkozott, 1994-ben pedig a Bostoni Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Az IBM cégnél kezdte pályáját, itt találkozott közelről a hálózatelmélettel, ami aztán szűkebben értelmezett szakterülete, kreativitásának megnyilvánulására is alkalmas területnek bizonyult. Egyetemi tanárként dolgozik, 2007-ig a Notre Dame Egyetemen, Indiana államban, ezt követően Bostonban a Northeastern Egyetemen és a híres Harvardon tanít, a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. Emellett 2003 óta az tagja az Amerikai Fizikai Társaságnak, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémiának, 2007 óta az Academia Europaeanak.
„A hálózatkutatás és hálózati vizualizáció az elmúlt évek, évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonsága, egy olyan új tanulási modell, amely hatékony eszköznek bizonyult a kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is. A BarabásiLab (a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontja) tevékenységének célja az, hogy kiderítse, hogyan néznek ki, hogyan fejlődnek és hogyan befolyásolják a hálózatok a komplex rendszerek megértését. A Rejtett mintázatok Barabási Albert-Lászlónak a hálózatkutatás művészeti ábrázolásával debütáló kiállítása. Ez a tárlat több tucat empirikus kutatásból kialakuló lenyűgöző képet és tárgyat ölel fel, egyfajta tudományból és művészetből szőtt mozaik, amelyben a két terület elemeinek kereszteződéséből új utódok és mintázatok alakulnak ki. A Rejtett mintázatok célja végső soron az, hogy a hálózati gondolkodást közelebb hozza a művészethez és az érdeklődő nagyközönség széles köreihez – olvasható a Csíki Székely Múzeum ajánlójában.
Szakmai munkája a komplex hálózatok terén jelentős, a skálafüggetlen hálózatokat tanulmányozza, és munkája nyomán ez a tudományos figyelem középpontjába is került. A skálafüggetlen hálózat fogalma egyszerűen szólva kiegyenlítetlen kapcsolat-eloszlású hálózatokat jelent, s ezek az élet legkülönbözőbb területein jelen vannak a természettudománytól a szociológiáig. A skálafüggetlen hálózatok megjelenését Barabási a preferenciális kapcsolódás jelenségével magyarázza, ez a fogalmat sem nagyon nehéz megérteni, azt jelenti, hogy egy növekedésben lévő hálózatban preferenciális kapcsolódások annak, ha egy csúcs kapcsolatgyűjtő képessége a már összegyűjtött kapcsolatainak számával arányosan növekszik. Ez akár emberi kapcsolati hálókra is érvényes, amit tapasztalhat az átlagember is életében. A kutatásai eredményeit az úgynevezett Barabási-Albert modell mutatja, amit a kutató és munkatársa dolgozott ki. Ugyancsak Barabási és kutatócsoportja a web ,,átmérőjét” is meghatározta: átlagosan 19 kattintásra vagyunk a jelenleg fellelhető bármely internetes oldaltól, állítják. Igazolták ugyanakkor az úgynevezett hatlépésnyi távolság törvényét, aminek értelmében lényegében mindenki elérhető hat lépésben. Barabási kutatásai a hálózatokról a világfalu-elméletet, a kommunikációelmélet kedvelt alaptételét is megerősíti.
,,Érteni végre az életünk összes vonatkozását meghatározó és alakító rejtett struktúrákat – a legtermészetesebbtől a legművibb konstrukciókig – ez mára ambíciójává, egyben szükségletévé vált minden tudatos állampolgárnak. Ebben a könyvben és a hozzá társuló kiállításon Barabási Albert-László a valóság rendszertermészetének feltárására szolgáló páratlan képességével új, fontos nyelvet mutat be a világnak, amelyet mindannyiunknak meg kell tanulnia, hogy jobb jövőt építhessünk az összes faj számára.”
Paola Antonelli főkurátor, a Museum of Modern Arts Építészet és Design osztály főkurátora, valamint kutatási és fejlesztési igazgatója
Barabási-Albert László Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve – BarabásiLab címen könyvet is kiadott az Open Books kiadásában 2021-ben. A kötet ajánlójában olvashatjuk: ,,Barabási Albert-László kutatásainak köszönhetően a világ ma másképpen tekint a hálózatokra. Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, ami hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is. Barabási Albert-László − a BarabásiLab munkatársaival − kifejlesztette a komplexitás vizuális szókincsét, amit úttörő kutatásai ihlettek a fehérje-kölcsönhatásoktól kezdve az álhírek terjedéséig. A kétdimenziós vizualizációik és 3D adatszobrok lehetővé tették, hogy lássuk, miként működnek valójában az életünket irányító komplex rendszerek. A Rejtett mintázatok a BarabásiLab vizuális nyelvének evolúcióját dokumentálja. A kötet a BarabásiLab munkájának retrospektív kiállítása alkalmából jelenik meg, amely a budapesti Ludwig Múzeumban debütált, majd a németországi Karlsruhe Művészeti és Médiaközpontjába utazik. A gazdagon illusztrált összeállítás több tucat színes képet és ábrát tartalmaz, a művészet és a formatervezés világa vezető hangjainak kommentárjaival és kurátorok magyarázataival.”
,,Barabási Albert-László munkássága túllép a bevett gondolatrendszereken, ennyiben követi a szellemi hagyatékát a magyar művésznek és művészetteoretikusnak, Kepes Györgynek, aki kijelentette, hogy „túl kell lépnünk az új tudással szembeni félelmen.” Barabási új típusú szövetséget köt a tudás legváltozatosabb formáival. Kutatásai egy nyüzsgő laboratóriumban folynak, és mindig azt keresik, hogy mit nem tudunk még. Azzal, ahogy különleges műveit behozza a múzeumok világába, egyúttal meg is sokszorozza a múzeumi világokat.”
Hans Ulrich Obrist, a Serpentine Galleries művészeti igazgatója
A kiállítást először a budapesti Ludwig Múzeumban, majd a karlsruhei Művészeti és Médiaközpontban (ZKM) mutatták be, ezt követően harmadikként a Csíki Székely Múzeumban vált az erdélyi közönség számára is láthatóvá a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítása.
