Megújult a nagyvárad-szőllősi plébániatemplom és környezete

1
466
Fotók: Kruzslitz Imre/Erdon

Befejeződtek a templomfelújítási munkálatok Nagyvárad-Szőllősön, de nemcsak az épület, hanem a környezete is felfrissült. A templom egyébként Nagyvárad legrégebbi római katolikus szent hajléka, „idősebb” még a székesegyháznál és a Szent László-templomnál is.

2002-ben kezdődött el a nagyvárad-szőllősi római katolikus plébániatemplom felújítása és átalakítása, ami 2009-ig tartott, de anyagi források hiányában nem sikerült akkor befejezni. A munkálatok ugyan félbeszakadtak, de már kevés tennivaló maradt hátra – mondta el az Erdon.ro-nak Kruzslitz Imre plébános, aki két éve szolgál ott. Például ki kellett cserélni a körmeneti járdát, elmaradt a területrendezés is, illetve a templom melletti térnek és a felhajtónak a kialakítása. 2021–2022-ben, a magyar kormány finanszírozásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán keresztül zárulhatott le végre a húszéves folyamat. A templom egyébként Nagyvárad legrégebbi római katolikus szent hajléka, „idősebb” még a székesegyháznál és a Szent László templomnál is. Közel 300 éves, pár év múlva fogják tehát ünnepelni a felszentelésének tricentenáriumát.

Váradszőllősön is húsvétkor és a templombúcsú alkalmával tartanak körmenetet, az idén a Szentháromság vasárnapján megtartott búcsús szentmisén már kész volt a járda, így húsz év szünet ismét tudtak rajta körmenetet tartani. A negyedben egyébként csak néhány száz római katolikus él, de ezzel együtt a vasárnapi miséken való részvételük aránya átlagon felüli. „Látszik, hogy az itt élőknek fontos a magyarságuk, a megmaradásuk, és hangsúlyt fektetnek a hitéletükre” – mondta a plébános.

A mostani renoválásra közel 15 millió forintot kapott az egyházközség a BGA-tól, illetve a hívek is nagyvonalúan hozzájárultak a költségekhez, összesen tehát legalább 16 millió forintba került a befektetés. Felújították a kerítést is, teljes hosszában, lefestették a vas- és betonrészeket, pótolták a hiányzó darabokat. A templom lábazatán a vakolat sok helyen lehullt, ezért azt is ki kellett javítani. A sekrestye megpróbált „elválni” a templomtól – valószínűleg a tömbházaknak az építése miatt –, ezért statikailag meg kellett azt erősíteni. Az egyik legátfogóbb munka a beltérben zajlott, ahol új karzatot alakítottak ki, mert a régi balesetveszélyes volt. Sikerült restaurálni a 18. században készült második bejárati kaput is, valamint parkolóhelyeket alakítottak ki a templom mellett. Még az előző ütemben elkészült három külső szobrot is felhelyezték a homlokzatra: a márványból készült Boldogságos Szűzanya-, valamint a betonból készült Szent István- és Szent Imre szobrokat. Ugyanakkor a templom most már nemcsak a liturgiák idején, hanem napközben is nyitva van.

Forrás: Ciucur Losonczi Antonius; Erdon