Cserkésztörténeti vándorkiállítás – A 30 néha 100 − Az erdélyi cserkészet (több mint) 100 éve

0
301

A Harmincéves határkőnél című cserkésztörténeti vándorkiállítás a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) fennállásának 30. évfordulója alkalmából indult útjára 2021 májusában Szárhegyről, a szövetség megalakulásának helyszínéről. A 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 14-én nyílt meg a vándorkiállítás Kolozsváron, és augusztus 14-27. között tekinthető meg a kolozsvár-törökvágási református egyházközség kiállítóterében. A részletekről Vitek Norbertet, az RMCSSZ önkéntesét kérdeztük, aki családi gyűjteményéből kezdte megtervezni a kiállítást. Írásában megmagyarázza, miért is beszélhetünk 100 évről a 30 éves RMCSSZ kapcsán, ír az erdélyi cserkészet történetéről s arról, miért ajánlott a kiállítást megtekinteni.

Az erdélyi cserkészet története

Kezdjük a címmel. Azt gondolhatnánk, hogy valami félreértés lehet, hiszen a 30 hogyan is lehetne 100? Mégsem erről van szó. A cserkésztörténeti kiállítás a Romániai Magyar Cserkészszövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából indult útnak, s arról emlékezik meg. A megalakulásra, mely Szárhegyen történt 1990-ben, sok más szervezethez hasonlóan, mely újraéledt vagy frissen alakult az „átkos” rendszer bukása után. Erre utal a kiállítás címe is: Harmincéves határkőnél. Az erdélyi cserkészet története azonban ennél sokkal régebbi, az első cserkészcsapat ugyanis 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, Z. Sebess József testnevelőtanár vezetésével. Majd a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, a kolozsvári Református Kollégiumban, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Római Katolikus Főgimnáziumban is fogadalmat tettek az első cserkészek. Így lehetséges az, hogy bár a Romániai Magyar Cserkészszövetség jelenlegi formájában 30. születésnapját ünnepli, az erdélyi cserkészet már több mint 100 éves. Ennek megfelelően a kiállítás anyaga sem csupán az 1990 utáni időszakot mutatja be, hanem igyekszik felölelni, bemutatni a fontosabb állomáspontokat a kezdetektől egészen napjainkig.

A kezdetek

Minden a gyűjtéssel kezdődött. Mindig is érdekeltek a régi, történeteket mesélő tárgyak, gyűjtöttem őket. Ahogy a cserkészet elkezdett fontos szerepet játszani az életemben, úgy alakult ki a cserkésztárgyak iránti szenvedély is. A gyűjteményem − és ezáltal a kiállítás − egy részét az a pár tárgy alkotja, mely „családi örökség”, ugyanis nagymamám fiútestvérei cserkészkedtek, s dédszüleim − ugyan csak látogatóban − kint jártak 1933-ban Gödöllőn, a magyar cserkészet által szervezett egyetlen dzsemborin (azaz cserkész-világtalálkozón, ahol 46 ország 26 000 cserkésze táborozott együtt). Őrzöm az innen hazaküldött képeslapokat, a hazahozott dzsembori térképet, könyveket s a román útlevelet a határátlépő pecsétekkel. Így elmondhatom, hogy régebbi a kapcsolatom a cserkészettel, mint ahogy azt gondolhattam, amikor elkezdtem a cserkésztárgyak gyűjtését.

Mindig is forrt bennem egy ilyen kiállítás szükségességének gondolata, kerestem a lehetőséget. Amikor ez már eléggé körvonalazódott, kihez is fordulhattam volna az ötlettel, mintsem azokhoz, akik leginkább megérthetik ezt a „mániámat”, azaz cserkészekhez, pontosabban a Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőségéhez. Először egy egyszeri, egyhelyszínes kiállítást terveztünk. Ez hamar továbbfejlődött, s az elnökség javaslatára a kiegészített anyagot minél több helyszínen, minél nagyobb közönségnek terveztük bemutatni. Méltó és nagyon jó eszköznek bizonyult a 30 éves Romániai Magyar Cserkészszövetség népszerűsítésére, bár az elején még nem tudtuk igazán, hogyan fogjuk kivitelezni egy ekkora, ilyen jellegű anyag szállítását, kiállítását. Lassan kialakult minden: a körülbelül egy utánfutónyi anyag (tárolók, keretek, pannók) átlagosan havi egyszer útra kel. Visszük a cserkészkiállítást, valahonnan, valahová.

Mit láthatunk a kiállításon?

A látogató észreveheti, hogy nem csupán az erdélyi cserkészet emlékeivel, tárgyaival, fontosabb határköveivel találkozik az elmúlt több mint 110 esztendőből, hanem megtalálhatóak a magyar, román cserkészetre, az Országőr-mozgalomra vonatkozó adatok, tárgyak, fotók is. Joggal merülhet fel a kérdés: miért? Az erdélyi cserkészet a főhatalom változásával maga is a Magyar Cserkészszövetséghez, majd a román Cercetașii României (Románia cserkészei) mozgalomhoz, máskor pedig a Ştraja Ţării-hez (Országőr) tartozott, miután 1937-ben II. Károly király − korábban román főcserkész − beolvasztotta az ifjúsági mozgalmakat, s egyben a cserkészetet is az Országőrségbe. Ezért vannak jelen az idevonatkozó emlékek is, pár külföldi tárggyal kibővítve. Ahogy Erdélyt csatolták, úgy változott cserkészetünk sorsa is, mégis, bármilyen hatalom alá került, törekedett megőrizni erdélyi sajátosságát, jellegét.

Puskás Attila és Nyisztor Miklós saját gyűjteményével gazdagította a kiállítás anyagát.

Hol és miért érdemes megnézni?

A vándorkiállítás 2021 májusában indult útjára (a pandémia miatt egy év késéssel) Szárhegyen, a szövetség megalakulásának helyszínén, ahol a szövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen emlékműavatással egybekötött kiállításmegnyitó volt. Az elmúlt több mint egy év alatt a gyűjtemény megtekinthető volt Szamosújváron, Nagybányán a Teleki Magyar Házban, Nagyváradon a püspöki palotában, Csíkszeredában, Madéfalván, Szatmárnémetiben az Iparos Otthonban, és legutóbb a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Törökvágási Református Egyházközség fogadta be.

Terveink között szerepel kiállítani szeptemberben Szilágyságban (Zilahon és Szilágysomlyón), majd Marosvásárhelyen, Marosszentgyörgyön, Sepsiszentgyörgyön és más helyszíneken is.

Miért érdemes ellátogatni a kiállításra? Azt szoktam mondani, hogy elsősorban azért, mert olyan dolgokat nézhetünk meg, amiket egyébként csak könyvekben láthattunk, olvashattunk. Itt sokkal közelebbről megismerkedhetünk egy-egy szelettel a történelemből, szinte tapinthatóvá válnak az események, s innentől már nem csupán képek, leírt mondatok, hanem kézzelfogható valósággá lesznek. A tárlat így nemcsak a Romániai Magyar Cserkészszövetség 30 évén, hanem a több mint 110 éves erdélyi cserkészet ízes, színes, változatos világán igyekszik végigvezetni a látogatókat, s megmutatja, hogy egy nagy múltú szervezet hogyan változott az idők során, s maradt mégis mindvégig ugyanaz a fiatalos, lendületes, élő mozgalom.

Találkozzunk legközelebb is, a 40, 50, 60, 70, 80 éves és a további határköveknél is!

Vitek Norbert

MEGOSZTÁS