Mennyi idős a túl idős?

0
160
Ferenc pápa és Joseph Biden. Fotó: Mindy Schauer/Digital First Media/Orange County Register via Getty Images

A címbeli kérdés két teljesen más kontextusban az amerikai elnök, Joseph (Joe) Biden és Ferenc pápa korát tekintve szokott felmerülni. A kérdést a jezsuita szerkesztésű America magazin külügyi kérdésekkel foglalkozó szerzője, Michael J. O’Loughlin elemzésében mutatjuk be.

Az Egyesült Államok katolikusai tanúi annak, hogy nemzetük és egyházuk vezetői küzdenek az előrehaladott korukkal és vezetői képességükkel kapcsolatos kérdésekkel, Rómában és Washingtonban egyaránt szóba kerül, az idős vezetőnek le kell-e mondania, és ha igen, mikor.

A 85 éves Ferenc pápa és a 79 éves Joseph Biden amerikai elnök azonban másképp kezeli ezeket a kérdéseket, ez pedig a vezetői stílusukról és prioritásaikról árulkodik.

Ferenc pápa Kanadába utazott egy hatnapos ,,bűnbánati zarándoklatra”, amelynek során bocsánatot kért az egyháznak az elmúlt két évszázad során az őslakosok ellen folytatott, a kormány által vezetett, visszaélésszerű asszimilációs kampányban játszott szerepéért.
Az először tavaly ősszel bejelentett utazás majdnem meghiúsult a pápát sújtó egészségügyi problémák miatt.

Ferenc pápát továbbra is a térdében lévő szalagszakadás zavarja, amely befolyásolja a mozgékonyságát. Egy másik, július elejére tervezett, a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Dél-Szudánba tervezett útját elhalasztották térdfájdalmai miatt. Egyes kommentátorok szerint a pápa a legutóbbi videófelvételeken törékenynek tűnik. Thomas Reese, SJ egyházi elemző tavaly azt találgatta, hogy ,,pápasága végének kezdete-e ez, ennek vagyunk-e a tanúi”.

A közelmúltban adott nagy horderejű interjúk azonban nemcsak lehetőséget adtak az újságíróknak arra, hogy a pápát a nemzetközi felfordulás idején kérdezgessék, hanem a Vatikánnak is lehetővé tették, hogy megmutassa: Ferenc a helyén van. A pápa hajlandósága a sajtóval való beszélgetésre nem újdonság. Néhány hónappal pápasága kezdete után Ferenc pápa a brazíliai ifjúsági világnapról Rómába visszatérő repülőgépen bizonyította, hogy hajlandó őszintén beszélni az újságírókkal, amikor egy, a homoszexuális papokkal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: ,,Ki vagyok én, hogy ítélkezzem”. Néhány hónappal később nagy interjút adott az America és más jezsuita folyóiratoknak, amelyben úgy határozta meg pápaságát, mint amelyet a nehéz témákról folytatott párbeszédre való nyitottság jellemez.

Mostanában Ferenc pápa egy erőteljes médiakampánnyal, amely az elmúlt hetekben legalább három nagy horderejű interjút tartalmazott, igyekszik megmutatni, hogy továbbra is ő irányít. Interjút adott aTélam argentin hírügynökségnek, amely július 1-jén jelent meg, a Reutersnél július 4-én jelent meg az első rész, végül pedig a TelevisaUnivision ViX streaming szolgáltatásánál július 12-én. Ezekben az interjúkban a pápa a Vatikán megreformálására tett kísérleteitől kezdve az európai zavargásokon át az Egyesült Államok abortuszpolitikájáig mindenről nyilatkozott – és közvetlenül válaszolt az egészségével és vezetői képességével kapcsolatos kérdésekre. Cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint a következő hónapban lemondást tervez, amit egyesek lehetségesnek tartottak, tekintettel az augusztus 28-ra tervezett látogatására L’Aquilában, az olasz városban, amely a pápaságról a 13. században lemondott V. Szent Celesztin temetkezési helye, s amelyet bíborosi találkozó követ. Philip Pulella (Reuters) kérdésére, hogy a látogatás és a találkozó jelzi-e közelgő lemondását, a pápa így válaszolt: ,,Egyelőre nem. De amikor eljön az idő, amikor úgy látom, hogy nem tudom megtenni [az egyház vezetését, rossz egészségi állapota miatt], akkor megteszem [lemondok]”.

A pápa ,,udvari pletykának” nevezte azokat a pletykákat, amelyek szerint rákot találtak a bal vastagbele egy részének eltávolítására irányuló műtét során, és azt mondta, megfontolja a lemondást, ha úgy érzi, hogy nem tudja tovább ellátni a munkájával járó feladatokat.

Az, hogy Ferenc pápa ilyen őszintén beszél egészségi állapotáról, változás egy olyan intézmény számára, amely nem mindig ismerte el a valóságot vezetője vitalitásával kapcsolatban. A korábbi nyilatkozatokkal összhangban vannak például azok a megjegyzései, amelyekben arra buzdítja a püspököket, hogy lelkipásztorként és ne politikusként viselkedjenek az abortuszjogokat támogató katolikus vezetők esetében, miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ítéletet. De éppen a tény, hogy rendszeresen foglalkozik a sajtóval, a lényeg. Az interjúk azt mutatják, hogy ura a helyzetnek, és hogy a világot és az egyházat érintő kérdésekben a helyén van a feje. Ez a fajta elkötelezettség nem feltétlenül magától értetődő az egyházi vezetők számára, néha nehéz rávenni a bíborosokat és más püspököket, hogy nyilatkozzanak az éppen aktuális hírekkel kapcsolatosan.

Az Egyesült Államokban Joseph Biden elnököt is olyan állítások kísértik, hogy túl öreg a vezetéshez, mióta 2019-ben elindította elnökválasztási kampányát. Ismét reflektorfénybe került az elnök egészségi állapota, amikor a Fehér Ház bejelentette, hogy pozitív lett a Covid-19 tesztje, bár enyhe tüneteket tapasztalt. Más demokraták, bár nyilvánosan kifejezték támogatásukat Biden elnök iránt, úgy tűnik, készen állnak arra, hogy induljanak a 2024-es demokrata jelöltségért, ha meggondolná magát, és nem indulna az újraválasztásért.

A pápához hasonlóan az amerikai elnöknek is ideológiai ellenfelekkel kell szembenéznie, akik megpróbálják eltúlozni és felerősíteni az észlelt fizikai és kognitív hanyatlást. A The Atlantic című lapban Yair Rosenberg kiemelte, hogy republikánus ügynökök egy megtévesztően szerkesztett videót terjesztettek, amely állítólag azt mutatja, hogy az elnök zavarodott állapotban van. A közelmúltbeli izraeli látogatása során azt kérdezte a videó szerint: ,,Mit csinálok most?” A valódi kontextus sokkal világosabb volt: Biden azt kérdezte, hova álljon egy fotózás során.

A pápához hasonlóan az elnöknek is ideológiai ellenfelekkel kell szembenéznie, akik megpróbálják eltúlozni és felerősíteni a vélt fizikai és kognitív hanyatlást. Biden elnök írt a nagy újságok véleményoldalairól és tartott főműsoridős beszédeket, időnként válaszol az újságírók által bekiabált kérdésekre. De nem foglalkozik a sajtóval olyan hivatalosan és erőteljesen, mint a pápa. Elnöksége jelenlegi szakaszában Biden kevesebb interjút adott, mint modern elődei, és kevesebb sajtótájékoztatót tartott. Azzal, hogy kevesebbet beszélget a médiával, csökken annak az esélye, hogy eltér a forgatókönyvtől, de egyes elemzők szerint ez azt is jelzi, hogy nem áll készen a feladatra.

Mégis, vannak hasonlóságok a kettőjük között.
Az elnök támogatói azzal érvelnek, hogy főnökük megfelel a rá bízott feladatoknak, és megpróbálják elhárítani azokat a felvetéseket, amelyek szerint Biden esetleg nem pályázik az újraválasztásra 2024-ben. Rámutatnak a hatalmas gazdasági ösztönző intézkedések, az infrastrukturális kiadások növelése és az új fegyvertartási törvények elfogadása terén elért sikereire. Mike Donilon, Biden egyik vezető tanácsadója a The New York Timesnak elmondta: ,,A hosszú utazásokról hazafelé menet, amikor a stáb teljesen kimerült, négy órát akar majd azzal tölteni, hogy megtervezze, hogyan vágjunk bele a belpolitikába, miközben a sokkal fiatalabbak csak aludni akarnak”.

Ferenc pápának is szervezett ellenzékkel kell szembenéznie, amelyet részben a jól finanszírozott, az Egyesült Államokban székelő, globális hatósugarú médiaszervezetek irányítanak, amelyek rendszeresen felhívják a figyelmet a pápa egészségi állapotára. Ami a pápa tanácsadóit illeti, Kevin Farrell bíboros, az ír származású amerikai, aki a Vatikán Laikusok, Család és Élet Dikasztériumát vezeti, azt mondta, hogy a kerekesszékre való támaszkodás nem befolyásolja Ferenc képességét az egyház vezetésére. Utalt a pápa saját szavaira, amikor az olasz püspököknek azt mondta: ,,A pápa a fejével kormányozza az egyházat, nem a lábával”.

Mind Biden elnök, mind Ferenc pápa nyugdíjas életet tervezett, mielőtt megválasztották volna a legmagasabb pozícióba. Elkerülhetetlen volt, hogy az életkorukkal kapcsolatos kérdések felmerüljenek, de a módszerek, amelyekkel biztosítékot adtak arra, hogy továbbra is képesek maradnak feladataik ellátására, eltérőek.

Tavaly Biden elnök Rómában meglátogatta Ferenc pápát. A Vatikán szerint a két vezető egy sor közös érdekről tárgyalt, többek között a környezetvédelemről, a Covid-19 okozta következményekre való reagálásról és a migránsok előtt álló kihívásokról. Mintegy 75 percet töltöttek négyszemközti beszélgetéssel, ami vatikáni mércével mérve hosszadalmas találkozó.

Hogy a két vezető képes lesz-e előrelépést elérni e prioritások vagy más prioritások valamelyikében, azt még nem lehet tudni, de a siker valószínűleg abból fog származni, hogy meg tudják-e győzni a választóikat, támogatóikat arról, hogy megfelelnek a feladatnak, és elég sokáig kitartanak ahhoz, hogy végigvigyék a reformokat.

Michael J. O’Loughlin

Forrás: America, fotók: Vatican Media

Bodó Márta fordítása