Ahol az élet és a tanítás találkozik

0
206
Fotók: Gyulafehérvári Caritas

Hogyan tekintenek az egyház szociális tanítására a tizen- és huszonévesek? Hogyan élik meg kereszténységüket a mindennapokban, és hogyan formálhatják környezetüket? – ebből kaptak ízelítőt azok a Caritasosok, akik DOCAT-ra hangolni hívták össze a tizenegy „tanítványt”. A képzés része, hogy a DOCAT-kötet témáit felhasználva a hétköznapok megélései felől tekintenek rá az Isten-ember, ember-ember kapcsolatára, olyan társadalmi kérdésekre, amelyek mindenkit érintenek.

A hétköznapokra lefordított keresztényi magatartás, a tanítás megélése az életben időnként erőforrás, időnként kihívás, de mindenképpen egy olyan út, amelyen jó járni. Ez a felismerés késztette a Gyulafehérvári Caritast, hogy a DOCAT-szemléletet elkezdje kiterjeszteni a munkaközösségre, majd lelkipásztorokra és ifjúsági csoportok tagjaira is. Július 18–20-án maratoni képzést tartottak a csíksomlyói Jakab Antal Házban. A tizenegy fiatal az egyház szociális tanításával ismerkedett, és az interaktív együttlétben meglepte a képzőket nyitottságával, széleskörű ismereteivel, a világról alkotott elképzelésével és lelkes tettrekészségével. A sokszor szidott „mai fiataloknak” van eszük, és nem félnek használni – derült ki.

A képzés része, hogy a DOCAT-kötet témáit felhasználva a hétköznapok megélései felől tekintenek rá az Isten-ember, ember-ember kapcsolatára, olyan társadalmi kérdésekre, amelyek mindenkit érintenek. Amit megtapasztaltak, azt adják át majd a saját közösségükben, erről is szól a projekt multiplikátor-jellege. Az egyik gyakorlat során a könyv különböző fejezeteire építettek foglalkozást a helyben verbuválódott kiscsoportok, amelyek tagjai a főegyházmegye különböző területeiről érkeztek. Olyan témákra készültek tevékenységi tervek, mint a környezetvédelem, a szabad, békés, erőszakmentes élet, a család valamit a végtelenül értékes teremtmény, az ember.

A meglepetések listájára került, hogy a fiatalok milyen szívesen használják a technikai eszközöket a lélek erősítésére, hogy miként találják meg a filmek és rajzfilmek mélyebb üzenetét, és ezzel párhuzamosan hogyan tudják megszerettetni például a rózsafüzér-imádkozást a tinédzserekkel is. Elmondták: igenis aggasztja őket a környezetvédelem megannyi hiányossága, hogy létező körükben a klímaszorongás és az elmagányosodástól való félelem… Keresik a kapaszkodókat a családban, és tisztában vannak, hogy nem csak szüleiknek vannak feladataik, a szeretet viszonzandó a „tékozló fiú” részéről is. Fontosak vagyunk egymásnak, és úgy lehet közelebb kerülni egymáshoz, ha egyszer önmagunkban fejlesztjük a békét. Ez egyedül nem megy, ehhez kapcsolat kell, és ez a kapcsolat ott van a sejtjeinkben… csak rá kell nézni a laminin fehérjemolekula formájára.

Mozgó- és állóképek, rövid üzenetek képezik azt a csatornát, amely a fiatalok körében út lehet lélektől lélekig – ezt erősítették meg képzőikben az ifjú résztvevők, akik örömmel fogadták a DOCAT-kötetben található idézeteket, és egy-egy üzenetet is megfogalmaztak iránymutatóként, önmaguknak küldve képeslapot.

„Isten dolgozik, te is légy munkatársa! Az élet légy te magad!” „Nézz rám! Figyelj rám! Hallgass meg! Fogadj el!” „Hahó, itt vagyok! Leszel a munkatársam?” „A megbocsátás eszköze a béke megteremtésének.” „Az emberek falakat építenek. Krisztus azt mondja: én vagyok az ajtó.” „Adjunk gyökereket, alapokat, hogy legyen, ahova visszatérni, amire építkezni!” „Jöjjön bármilyen csavar az életben, Isten ott lesz, hogy átsegítsen rajta.” „Bármennyire is pókhálós néha az életem, mindig velem van ő, aki feltétel nélkül szeret, aki elmondja, hogy a pókhálóra úgy is gondolhatok, mint egy állat otthonára, aki meghívott engem, hogy téged is meghívhassalak az örök életbe.” „A felebarát szeretetének teljessége abban áll, hogy képesek vagyunk megkérdezni tőle: mitől szenvedsz?” „Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra. Te lehetsz a létra két ember között!” „Maradjatok együtt!”

Jó úton járunk együtt! – hangzott el közös üzenetként, és az együtt megélésére újabb találkozót is tervez a csoport. A négytagú − Sajgó Balázs lelki igazgató, Pápai József és Gál Julianna humánerőforrás-menedzser, valamint Balázs Katalin kommunikációs munkatársból álló − képzőcsapat pedig további alkalmakat tervez, ahol örömhírként újabb emberekben erősítheti meg annak hitét, hogy az élet és a tanítás valóban találkozik.

Balázs Katalin, Gyulafehérvári Caritas