Életemért, a máig épért hol vegyek áldó dallamot?

0
921

A Szociális Testvérek Társaságának 21 kültagja újította meg ígéretét július 24-én Marosfőn.

Az ígéretek megújítását megelőzően a kültagok háromnapos lelkigyakorlaton vettek részt a Társaság marosfői Pax villájában, amelynek történeti gyökereire büszkén emlékeznek a testvérek és barátaik, valahányszor átlépik az üdülőház kapuját. Ezen a helyen pihenve és feltöltődve a táj szépségeivel, inspirálta a Lélek például Sík Sándort a Borvízforrás című vers írására, amelynek sorai ma is aktuálisak:
Amarra túl hörög az ágyú:
Kenyérre és virágra vágyó
Emberek vonaglanak ott.
Irtják, irtják az Isten képét!
Életemért, a máig épért,
Hol vegyek áldó dallamot?

A lelkigyakorlat alatti elmélkedésekben, amelyeket Albert Leánder ferences szerzetes vezetett, a kültagoknak lehetőségük volt elmélyíteni hivatásukat. A hivatás mindenki számára megadatott ajándék, hiszen a keresztségi fogadalom elmélyítésére mindenki meg van híva. A Szociális Testvérek Társaságának kültagjai ígéretükkel arra vállalkoznak, hogy a jó Istentől a keresztségben kapott életet még teljesebbé tegyék, hogy felismerjék és megvalósítsák Isten róluk való gondolatát. Egy elköteleződéstől rettegő világban jelként vállalják a szerzetesek mellett, hogy érdemes igent mondani a mindennél fontosabb belső életre, és érdemes apró jótettekkel legyőzni a halál kultúráját.

A kültagközösség lelkesítője és szervezője, Fogarasi Edit testvér, hálásan zárta az idei év lelkigyakorlatát is, és boldogan adta az ígérettevők kezébe a szociális testvéri küldetést jelképező kis mécsest. A marosfői templomban történt ígérettételt az oltárképre festett Boldog Salkaházi Sára mosolya is kísérte.

Homa Ildikó
az erdélyi kerület elöljárója