Augusztus 13-án templommegáldás és oltárszentelés lesz Kolozsváron

1
877
A Szent Mihály-templom vörösmárvány oltára a szociális testvérek kolozsvári anyaházában állt 80 éve, Márton Áron szentelte fel. Ma a Szent Mihály-templom főoltára. Fotó: Bodó Márta

A templom megáldásával, oltárszenteléssel egybekötött érseki szentmise lesz augusztus 13-án a XIII. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) nyitányaként. Mindezt a kolozsvári Szent Mihály-plébánián sajtótájékoztató keretében jelentették be július 14-én délelőtt, amikor a felújított templom átadásának időpontját közölték. A sajtótájékoztató résztvevői: László Attila, a Szent Mihály-templom plébánosa, kerületi főesperes, Potyó István karnagy, Bónis Endre főgondnok, Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület vezetője, a KMN főszervezője, Puskás Attila, a templom felújítását végző KÉSZ-csoport vezetője, Ilyés Szabolcs György projektmenedzser (RegioConsult), Márton Judit műszaki ellenőr.

Mi új lesz látható a kolozsvári Szent Mihály-templomban a felújítás után, ami korábban nem? A templom eredeti, 700 éves oltára az északi hajó elején, a szentélytől balra, a Sleynig-kápolna 4 lépcsővel lennebb került, az eredeti, 700 éves járószintre. Mindezek liturgikus használatban lesznek, a Sleynig (Schleunig)-kápolna keresztelőkápolna, a feltárt északi szentély, ahol a barokk mellékoltár is ott van ismét, a halottakért végzett ima helye lesz, ahol lehet imaszándékot elhelyezni, hetente ezekre a szándékokra lesz egy szentmise.

Negyven paneles fényképkiállítás lesz rövidesen látható a Deák Ferenc utcában, nemcsak a felújításról, hanem az előzményekről is, ez aztán a templomtoronyban állandó kiállításként megmarad, 800 képre leszűkült válogatás nyomán áll majd össze ez a kiállítás.

Látható, bejárható lesz a királylépcső, azaz fonódó lépcső, egyedül Kassán van még ilyen. A torony 40 méteres magasságig megnyílik, kiállítások kapnak ott helyet, múzeumként működik.

A torony alatti Szent Kereszt-kápolna vasárnap a szentmise idején a gyerekek helye lesz, hétköznapokon a csend helye, mint sok más nyugati templomban is szokásos.

A templom spirituális és kulturális érték, de nem felejthetjük, hogy a felújítási a projekt az EU keretében turisztikai projektként valósult meg, és így kellett azt összeállítani, attól függetlenül, hogy számunkra a templom lelkiséggel telített közösségi tér, ezt a funkciót jelenti és tölti be.

A szentély is megtekinthető lesz, délről északi irányba körbejárható. Minden felsorolt újdonság a felszentelési ünnepség után, augusztus közepétől látogatható.

A Pákey Lajos-tervezte kerítés javítása is zajlik, a templom bejárati részénél elkészült, és folytatódik a renoválás. A templom körüli fák kivágása miatt nagy közfelzúdulás volt, de az igazság az, hogy a templomot körbevevő épületeket is azért bontották le száz évvel korábban, hogy a templom láthatóvá váljon. Mostanra a fák már túlnőtték a látványt, el is öregedtek, ezért kellett újra láthatóvá tenni a templomot a maga teljes szépségében.

,,Nagyon várt pillanat ez számomra, hogy végre hivatalosan is bejelenthetjük a templom felszentelésének időpontját”, mondta László Attila főesperes-plébános a sajtótájékoztatón. ,,Az idei Kolozsvári Magyar Napok nyitóeseményének szánjuk a Szent Mihály-templom felszentelését és hivatalos megnyitását. Háromnapos eseménnyel készülünk. Lesz egy előeste, ünnepélyes vesperással, koncerttel, ezzel kezdődik az eseménysorozat, aztán lesz maga a a templom megáldása és kiemelten az oltár felszentelése az új a liturgikus térben, valamint a harmadik nap az előző napi protokollárisabb eseménysor után a saját közösségünk, a közösség maga veszi birtokba a teret.”

Az ünnepélyes oltárszentelés, szentmise időpontja augusztus 13-a, szombat délelőtt 11 óra. A templom megáldását Erdély érseke, Kovács Gergely végzi, az oltár megáldását pedig Miguel Maury Buendía pápai nuncius a szentmise keretén belül. Potyó István karnagy elmondta, a Szent Cecília kórussal és zenekarral készülnek, hiszen számukra és a kolozsvári közösség számára ez egy történelmi esemény. ,,Három fő művet fogunk megszólaltatni, és Horváth Márton Levente kolozsvári miséjét mutatjuk be, ami premier, a zeneszerző erre az alkalomra komponálta.” Ugyanakkor felcsendül ugyanattől a szerzőtől a Szent Mihály-himnusz, amit a felújítás ideje alatt az állványokon is előadott, megszólaltatott a kórus és zenekar. Az ünnepi szentmisében is egyházzenei szolgálatot teljesít a Szent Cecília-kórus, a szólisták Miklósa Erika és Horváth István lesznek. A szentmise beharangozójaként pedig ,,szétkürtöljük a világba, hogy a Szent Mihály-templom kész van”: egy rézfúvós kvintett fogja a toronyból szétkürtölve bejelenteni fél órával a szentmise kezdete előtt. A vasárnapi ünnep se kisebb, a közösség ünnepel majd a vasárnapi szentmisén.

László Attila azt is elmondta, mi az oltár története, erről korábban portálunk hírt adott. A szociális testvérek anyaházában Márton Áron püspök felszentelt egy tardosi vörös márványból készült, az akkori kornak megfelelően fali oltárt, ezt hét év után a kommunisták szétverték, lépcsőit, darabjait, elemeit a Szent Mihály-templomba hozták át, és a Sleynig kápolnában volt összerakva, ahonnan a javítási munkálatok kezdetekor kivitték a plébánia egyik melléképületébe. ,,Történetét hallva szerettem volna méltó helyre juttatni. Ahogy a Szent Mihály-templom képe formálódott bennem, s az a vágyam, hogy a mai liturgikus ünneplésnek megfelelő szentélyt alakítsunk ki, amely a szíve lesz a templomnak, jutott szerephez az oltár. Márton Judit mérnök volt a legfőbb segítőm, akivel együtt gondolkodtunk, az ő érdeme, hogy ez és így lett a főoltár. Ma letisztult, nemes formák köszönnek ránk a templomból, és az egész szentély egy új képét nyújtja a Szent Mihálynak. A mai kor, mi is hozzátettük a kézjegyünket a múlt héten elhelyezett időkapszula mellett”, magyarázta el a főesperes.

Az oltár egyszer fel volt ugyan szentelve, de azóta átalakításon ment át, így lényegében ez egy új oltár, ezért lesz felszentelve, ezt végzi, krizmával megkeni a pápai nuncius, érsekünkkel együtt, és elhelyezik az oltárban az ereklyét, azt, amelyet ezelőtt 80 évvel is elhelyeztek benne, Szent Kelemen pápa és Szent Jusztinusz vértanú ereklyéit, ezt tartalmazza a kis márványlap, ami belekerül az oltárba. Nem véglegesen betonozzák be, ugyanis nagy álma a helyieknek, hogy mihelyt legnagyobb főpapunk, Márton Áron püspök boldoggá avatása megtörténik, az ő ereklyéje is kerüljön ebbe az oltárba.

A templomot a hivatalos ünnepség után a közösség is birtokba veszi a vasárnap délelőtt 11 órai szentmise keretében.

A sajtótájékoztatón Gergely Balázs elmondta: a Kolozsvári Magyar Napok része most a templom megáldása, de még inkább a templomnak, plébániának, egyháznak része a KMN, hiszen első kiadása óta hathatós segítséget kaptak a templom plébánosaitól. A két halmaz, a világi és a szakrális itt összeér. A templom sosem csak műemlék, mindig Isten és az imádság háza. A KMN célja mindig is a közösség összekovácsolása volt, megmutatni kulturális értékeinket, magunknak, és a velünk együtt élőknek. A szakrális vonatkozások megmutatása mindig szerves részt képeztek a KMN keretében, így a Szent István-templom búcsúja minden évben a program része volt.

Puskás Attila, a KÉSZ vezetője elmondta: ,,Építőként mindig egy folyamatról beszélünk. Több mint négy éve indult a folyamat, nem annyira üzleti, mint erkölcsi kötelességünknek éreztük a versenyben részt venni, közben más munkáink is vannak, de ez Kolozsvár olyan emblémája, aminek helyreállításából semmiképpen nem szerettünk volna kimaradni.” Mérnökként néhány árulkodó számadatot sorolt fel: 150 tonna szemét volt elszállítva az építkezés területéről, 33000 méter állványt építettek, 14000 négyzetméter kőfelület került felújításra, a hozzáadott emberi tényező pedig: tervező, megrendelő, műszaki ellenőr, tanácsadó, projektmenedzser, építőcég egy számítás értelmében a projekt kapcsán felmerülő helyszíni projekt kooperációval, tehát a résztvevő felek közti kooperációval eltöltött idő 8000 munkaóra. Ezt lebontva napi 8 órára ezer munkanapot jelent, egy ember teljes egyéves órái száma ez, és munkaórában egy ember négy éves munkaideje.

Ilyés Szabolcs projektmenedzser a restaurálás kezdeteit idézte fel: ,,Nem megyek vissza az építés időszakára, a 15. századra, bár minden ott kezdődött, de én csak 2013-ig megyek vissza, amikor a Farkas utcai templom restaurálása folyt, és néhai Kovács Sándor főesperes azt kérdezte tőlem, nem lehetne-e ezt a Szent Mihály-templommal is megtenni. Egy évvel később a budapesti Műszaki Egyetem adott egy költségbecslést, aminek értelmében 14 millió euró szükséges. Tudtuk, hogy az EU pályázatból 5 milliót lehet elnyerni, 2015-16-ban úgy döntöttünk, nekivágunk és ebbe az összegbe kell beleférnünk. Beleszorítottuk, 2016-ban beadtuk a pályázatot. Közben számtalan dolog történt, de a lényeg, hogy ez annak a 17 erdélyi magyar műemléknek az egyike, ami 2017-ben EU-s támogatást nyert. Kérdés nélkül ez a legfontosabb, sokunk szívéhez legközelebb áll. Nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély egyik szimbóluma. 2017-ben írtuk alá a támogatási szerződést, időközben Kovács Sándor főesperes elhalálozott, Veres Stelian vette át a folyamatot és hálás köszönettel tartozunk neki, hogy abban a több mint félévben állta a sarat, pontosan amikor a tervezési folyamatba vágtunk bele. Köszönetet kell mondanunk a KÉSZ-nek, hogy kivitelezőként belevágtak egy olyan projektbe, amiről mindenki tudta, hogy nincs elég pénzünk rá, és hogy bár az EU a legfőbb támogató, az onnan kapott pénz nem lesz elég. A tervezőket külön köszönet illeti, egy hatalmas tervező csapat dolgozott azon, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobbat hozzuk ki. Veres Steliant követte Kémenes Lóránt Zoltán, neki is köszönettel tartozunk, hiszen két éven keresztül az ő felelőssége volt a projekt. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a magyar kormány, a román egyházügyi hivatal, a helyi polgármesteri hivatal támogatta a projektet, a plébánia biztosította az önrészt, és jöttek adományok.” Valahol a 7 millió eurónál fog a remények szerint megállni a költség, és, mondta a projektmenedzser, bár még mindig nincs meg a teljes pénzösszeg a befejezéshez, mint első perctől, most is hittel hiszik és Istenben bízva remélik, hogy meglesz, ami szükséges.

,,László Attila főesperesnek külön köszönet azért, mert a részleteket meg kellett értse, meg kellett értsen egy hosszú folyamatot, amiben mi már évek óta benne voltunk, ő egy 2013-tól zajló folyamatba csöppent bele, át kellett látnia és kellett bíznia mindenkiben, abban, hogy kézben tartjuk és megyünk előre. Most már ott tartunk, hogy ha nem is lesz minden apró adminisztratív részlet lezárva augusztus 13-án, de reméljük, hogy ebben az évben minden egyes folyamatot lezárunk, és reméljük, hogy a projektben résztvevő minden ember segítségével ott fogunk tartani, hogy készen leszünk”, tette hozzá Ilyés Szabolcs projektmenedzser.

Márton Judit egy belső vizualizációra hívta a jelenlevőket, és maga is felidézett képeket, amelyek a felújítás során láthatóak voltak, érzelmi emlékeket őriznek, mindez mint hosszan kísérő emlék marad meg a szívünkben. A kettős csigalépcső, idézte fel mint számára jelképes mozzanatot a műszaki ellenőr, azt jelzi: a felújításon dolgozók sok úton, a magukén haladtak, de sokszor kellett találkozniuk, mert együtt kellett dolgozni. A restauráláskor megtisztított puttók arca pedig felvillantotta az eredeti színeket, és ez is jelképes: minden elvégzett munkafázis közelebb visz az eredetihez, egyre jobban feltárja a templom falai közé felhalmozott kincseket. Nem csak a történeti, kulturális, de a lelki kincseket. Mindazt, amit négy év intenzív munka után augusztus 13-án újra birtokba vesz Kolozsvár és Erdély egyháza és népe.

1 HOZZÁSZÓLÁS