Alcsíki cigánypasztorációs gyereknap Csíkszentimrén

0
308

Idén második alkalommal került sor július 25-én, Csíkszentimrén, az alcsíki cigánypasztoráció keretein belül, a cigány gyerekek részére szervezett gyereknapra. A programon közel hetven fiatal vett részt, akik nemcsak a helységből, valamint a szomszédos településekről származnak, hanem jöttek a Kászonokból és Marosvásárhelyről is.

A nap regisztrációval indult, majd közös, játékos énektanulás vette kezdetét. Az énekek sikeres elsajátítása után közös szentmisével folytatódott a nap. Hálát adtak a résztvevők, hogy ismét megszervezhették ezt a lelkiekben gazdag programot. A szentbeszédet Fülöp László tartotta, aki a gyerekeknek a másságról, az emberi értékekről, talentumokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Isten mindenkit remekműnek alkotott, így önmagunk és más elfogadása is alapvető dolog kell legyen a mindennapokban.

A szentmise után kezdetét vette a közös játékok sorozata, amelyhez húsz környékbeli önkéntes nyújtott segítséget. Különböző műhelymunkák közül választhattak a résztvevők. Volt lehetőség arcfestésre, színezésre, nyaklánc- és karkötő készítésre, készíthettek gyurmát, valamint quadozhattak is a bátrabbak.

A kézműves programok mellett a táncoktatás is szerepelt a programban, ahol az önkéntesek tanították a cigánygyerekeket a saját (felcsíki) néptáncaikra, míg a gyerekek az önkénteseket vezették be a cigánytáncok világába. A jó idő, a még jobb hangulat, valamint a kimerítő táncolás meghozta minden jelenlévő étvágyát. A napot tehát egy nagy közös ebéddel zárták, amit a helyi önkormányzat, annak munkatársai és az önkéntesek segítségével sikerült elkészíteni, a több tucat gyerek között kiosztani.

Az ebéd után, de még indulás előtt a gyerekek az újonnan szerzett barátokkal, ismerősökkel pózoltak egy-egy fotó erejéig, hogy a friss és a már meglévő barátságoknak is legyen digitális bizonyítéka. A helyszínt hetvennél több boldog, cicának, pókembernek, pillangónak, katicabogárnak festett arc hagyta el. Szemükben fáradtsággal, de annál több jó kedvvel ültek vissza a buszokra, és intettek búcsút az önkénteseknek.

Ez az a pillanat, amikor az önkéntesek is azt érzik, hogy megéri ezt csinálni, hiszen olyan boldogsággal tölt el mindenkit, amikor azt látja, hogy sikerült örömet, pillanatnyi boldogságot, élményt csempészni az életükbe.

Székelyföldön mindig is nehézségekbe ütközött, hogy a két népcsoport együtt éljen, már csak a kulturális különbségek miatt is. Ilyenkor azonban legalább egy nap erejéig a határok eltűnnek. Hirtelen nem számít, hogy ki milyen etnikumú, az se, hogy kinek milyen a bőrszíne. Egy nap erejéig mindenki egyforma és egyenlő. Együtt játszanak, adnak hálát, táncolnak, kacagnak.

Bár ez még csak egy-két nap az évből, amikor elfogadóbbak vagyunk, de a cigánypasztoráció által sikerül majd egy olyan fiatal generációt felnevelni mindkét oldalon, akik sokkal nyitottabbak, empatikusabbak és toleránsabbak, valamint az együttélést is sokkal jobban fogják tudni megoldani, mint elődeik. De addig is az önkéntesek feladata, hogy a megfelelő módszerekkel tegyék nyitottabbá mindkét oldalt, valamint segítsenek közös élményeket gyűjteni, és tanulni, fejlődni ezáltal is a krisztusi szeretet gyakorlásában.

Balog Apollónia, az alcsíki cigánypasztoráció önkéntes koordinátora, sajtófelelős