Csató Béla volt a częstochowai szentmise szónoka

0
302
Fotó: Gieszer Richárd/Magyar Kurír

A béke jegyében telt a Misszió Tours által szervezett Fekete Madonna-zarándoklat harmadik napja, azaz június 22-e a világhírű lengyelországi kegyhelyen, Częstochowában. A résztvevők többek közt Csató Béla tiszteletbeli kanonok, nyugalmazott csíkszentkirályi plébános, Tamás József ny. gyulafehérvári segédpüspök és Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes gondolatait is meghallgathatták.

A magyar hívők a reggeli szentségimádás után a békéért bemutatott szentmisén vettek részt a Szent II. János Pál pápáról nevezett kápolnában, ahol Csató Béla tiszteletbeli kanonok, nyugalmazott csíkszentkirályi plébános volt a szónok. A lelkipásztor hangsúlyozta, az egész zarándoknap a béke jegyében zajlik, remény szerint Krisztus békéjében, amelynek alapja az értelmével, akaratával, érzelmeivel élő teljes ember Isten felé fordulása. A szívben létrejövő harmónia ajándék, s az igazságból születik – tette hozzá. A béke napja a kegyhellyel való ismerkedéssel telt a zarándokok számára, akik a szálláshelyen elfogyasztott reggeli után zászlós menetben vonultak be a magyar pálosok által alapított szent helyre, a lengyel nép lelki fővárosába, Częstochowába, a menet élén 19 marosvásárhelyi iskolással, Balla Imre plébános zászlóvivő ministránsaival.

Az egykor erődként szolgáló, jelenleg – a bazilika mellett – számos kápolnát magába foglaló kegyhely épületegyüttesében található hatalmas Kordecki teremben a több mint kétszáz magyar zarándokot a volt częstochowai pálos perjel, Marian Waligóra köszöntötte. A szerzetes örömét fejezte ki, hogy a pandémia karanténidőszaka után ismét magyar zarándokokhoz szólhat. Röviden felidézte a magyar pálosok és Częstochowa történelmi kapcsolatait és a Fekete Madonna-ikon idehozatalának körülményeit. Gelencsér Tibor krakkói főkonzul is szólt a jelenlévőkhöz, majd Aranka Małkiewicz turisztikai referens ismertette részletesen a tudnivalókat a kegyhelyről. Lelki útravalóként Tamás József gyulafehérvári nyugalmazott segédpüspök elmélkedését hallhatták a jelenlévők a követendő keresztény magatartásról, amelynek legfontosabb eleme a tenni akarás, a cselekvés „azokkal együtt, akiket mellénk állított az élet”, a remény, a nyitottság a jövő felé, hiszen az egyház nem válhat múzeummá, és ugyanilyen fontos a szolidaritás a közösségben, valamint a szegények, árvák, a szenvedélyek rabjainak felkarolása.

A Kordecki teremből a zarándokok a közeli lovagterembe mentek át, ahol láthatták többek közt a Szent Hedviget ábrázoló impozáns festmény mellett magyar királyaink alakjait is. A kegyhely múzeumában pedig megtekinthették Báthory István kardját. A béke napja Boldog Özséb szobrának koszorúzásával folytatódott. A Hargitafürdőről érkezett Bátor Botond pálos szerzetes, a Fekete Madonna-zarándoklat kegyhelyen belüli szervezési teendőinek jelentős részét intéző szerzetes elmondta: a szobron Boldog Özséb alakja fáklyaként tart a kezében egy lángocskákból összeálló fénycsóvát, jelképezve azt, hogy annak idején egybegyűjtötte a remeteközösségeket, megalapítva a pálos rendet. Hozzátette: Özséb, a tanult kanonok nem éppen úgy tervezte az életét, hogy egyházi elöljárókkal tárgyalva magára vegye egy szerzetesi közösség megalapításának gondját, de mégis követte Isten akaratát, engedelmeskedett, s így jött létre a magyarságot védelmező pálos rend. Kiemelte, hogy a szobron látható kereszt azt jelképezi, hogy nem szabad félnünk a nehézségektől, hiszen Isten útján a kereszt által adatik a feltámadás. Felidézte a pálos rendet ért török pusztítás, a II. József rendelete, valamint a kommunisták üldözése idején kialakult helyzetet, majd a rend újraindulását.

A zarándoknap keresztútjárással folytatódott a częstochowai erőd falain haladva, az erődöt körülvevő zöld területen felállított művészi stációszobrokkal egy magasságban meg-megállva. A keresztúton a zarándoklat papi lelkivezetői felváltva mondtak elmélkedéseket. Utána a magyar zarándokok meghallgathatták Pálmai Árpád orgonahangversenyét a kegyhely bazilikájában, Soltész Miklós államtitkár jelenlétében részt vehettek a katyńi és a szmolenszki áldozatok emlékművének koszorúzásán. Este a zarándoklat lelki vezetői Tamás József püspök főcelebrálásával tartottak szentmisét, amely után a magyar hívők a lengyelek Apel-imádságába kapcsolódtak be. Ez az ima a hitben való kiállásról, az abban való megmaradásról szól.

Forrás: Körössy László, Magyar Kurír