Andrea Mantegna: Krisztus mennybemenetele

0
600
Részlet Andrea Mantegna Krisztus mennybemenetele című festményéből.

Áldozócsütörtök ünnepe van ma. Ezen a napon, a húsvét utáni negyvenedik napon emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus mennybemeneteléről. Ebből az alkalomból Andrea Mantegna Krisztus mennybemenetele című festményét mutatjuk be.

Az olasz festő 1430-ban vagy 1431-ben született. Munkássága Padovában kezdett kibontakozni, majd Mantovában elnyerte az udvari festői címet, amelyet élete végéig megőrzött. Alkotásaira nagy hatással volt az antik művészet és a humanizmus. Nagy előrelépést jelentett a perspektivikus szerkesztés, és a festményein észlelhető, sokszor erőteljes perspektivikus ábrázolás új utat nyitott a kor művészi eszközeinek.

A Krisztus mennybemenetele című festményét 1460–1464 között készítette el. A fa alapra készített tempera festmény 162×86 cm nagyságban jeleníti meg azt a mozzanatot, amikor Jézus a feltámadása után utoljára jelenik meg az apostoloknak, és miután rájuk hagyta az evangélium hirdetésének feladatát, felmegy a mennybe. Az eseményt Mk 16,15–20 sorai írják le.

A festmény két részre osztható, amelyet a háttér hangsúlyosabbá tesz. A tanítványok hátterében lévő hegy a földet, a Jézus alakját körülölelő ég pedig a mennyet szimbolizálja. Az alsó felében az apostolokat és Máriát látjuk, akik a felemelkedő Jézusra tekintenek. Magatartásuk áhítatot és csodálatot tükröz. A leborulás, a kitárt karok mind az imádság, imádás jelei, amely a zsidó hit szerint csakis Istennek jár ki. A tanítványok, miután látták a halálból feltámadt Krisztust, felismerték benne Isten fiát, a második isteni személyt, ezért ugyanazzal az imádással tisztelik, mint az Atyát.

A festmény felső részében Krisztus alakja teljesen elhatárolódik az őt körülvevő világtól, jelezve ezzel, hogy hamarosan már fizikai testében többé nem lesz érzékelhető az emberek számára. Dicsőségét az őt körülvevő angyalok még erőteljesebbé teszik.

Következtetésként elmondható, hogy Andrea Mantegna alkotása olyan ellentéteket kapcsol egybe, mint az ég és a föld, az ember és Isten, a mennyország és a földi élet.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2022/21-es számában.