Schubert-mise a gyulafehérvári székesegyházban

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Tanszéke koncertkörútja

0
420

Franz Schubert éppen 225. éve született. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Tanszéke ezen évforduló alkalmával készített és közreadott néhány, a zeneszerző életét és munkásságát bemutató videósorozatot, úgynevezett Schubert-epizódokat. Ezenfelül három helyszínen léptek fel és mutatták meg e koncerteken a zeneszerző művészetét. E három állomás: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár.

A koncertsorozat marosvásárhelyi állomásán a Páduai Szent Antal-templom adott otthont a tanszék kórusának a Köteles utcában, a jezsuita egyetemi lelkészségen.

Az est során több mint 400 év után most először csendültek fel a közelmúltban a gyulafehérvári székesegyház levéltárából előkerült középkori kanciók, amelyeket Márton Szabolcs, a zeneművészeti tanszék kórustanára kutatott fel.

A Tiberius String Quartet működött közre Franz Schubert második G-dúr miséjének előadásában, amelyben a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia is a támogatta a diákkórust. A vonósnégyes emellett előadta Schubert befejezetlen Quartettsatz-át.

A vásárhelyi koncert érdekessége, hogy a zeneművészeti tanszék korábbi hallgatói fáradtságot nem kímélve állandó részvevői a közösség eseményeinek, ezáltal aktívan támogatva a jelenlegi hallgatókat.

Kolozsváron az Erdélyi Dalosszövetség nagyszabású, évfordulós rendezvényén léptek fel, végül gyulafehérvári egésznapos tanulmányi kirándulás keretében mutatkoztak be a székesegyházban a kántoriskola, a papi szeminárium növendékei és tanárai előtt. A kórus tagjai, egyetemi hallgatók professzionalizmusról tettek tanúságot mindenik fellépésen, a Schubert-mise úgy szólalt meg a gyulafehérvári székesegyházban, ahogyan a szakrális helyszínhez illik, a hallgatóság a művészi élményt a maga teljességében értékelte.

Az utóbbira, gyulafehérvári helyszínre, a Szent Mihály-székesegyházba elkísértük a diákokból álló kórust, amelynek tanára és e koncerteken a karmestere Márton Szabolcs.

Márton Szabolcs áldozatos munkával közösségformálóként szervezi a zenei eseményeket, fellépéseket: Gyulafehérváron a csapat végiglátogathatta a püspöki palota jelentős helyszíneit, a püspökök arcképcsarnokát szemlélve szembesültek a főegyházmegye múltjával, a székesegyházban Erdély történetével, betekinthettek Márton Áron püspök hétköznapjainak helyszíneire, a koncert után pedig a borospincébe is.

A hangversenyek minden helyszínen egységes koncepció szerint három részből álltak: hangszeres, vokális, valamint vokálisszimfónikus részekből.
A hangverseny első momentumaként a nemzetközi színpadokon is ismert Tiberius vonósnégyes a Quartettsatz és az Ave Maria műveket szólaltatta meg.

A második, vokális, részben meglepetés is felcsendült: a gyulafehérvári Batthyáneumban ugyanis sok kincs mellett egy olyan zenei kéziratot is őriznek, amely körülbelül 600 éve a kottalapokon megőrződött, de sesem szólaltatták még meg. Egy 15. századi huszita kancionálés kódex ez, amely amely a menzurális notáció térségünkben egyedi módon kibontakozó módozatát és habitusát tükrözi, erre Márton Szabolcs a kutatómunkája során bukkant és dolgozta fel. Bár nagyrészét cseh nyelvű tételek teszik ki, latin nyelven 68 kanció található benne, amelyből 49 darab három szólamban, és 18 pedig egyszólamban íródott. Ezekből ősbemutatóként hallhatott a közönség néhány művet.

A harmadik részben Schubert G-dúr miséje dallamai szálltak a székesegyház boltívei közt. Ezt a művet a hagyomány szerint a zeneszerző kevesebb mint egy hét alatt komponálta, eredetileg vonóskarra, orgonára, kórusra és szólistákra, ám az 1980-as években Klosterneuburgban felfedezett teljes partitúra azt sugallja, hogy a műről alkotott végső gondolatai nagyobb léptékűek voltak, ugyanis trombita- és üstdob-részekkel is kiegészítette. Schubert bátyja, Ferdinand is írt hangszerstimmeket kiegészítésképpen a miséhez fafúvós és rézfúvós hangszerekre. Ez a gesztus mintegy nyugtázta bátyja művének népszerűségét, tudhattuk meg a koncertet bevezető ismertetőből.

A hangverseny egy kortárs szerző művével zárult. A mű líraisága, valamint a párhuzamosan felcsendülő vers óhaja egyazon vágyat célzott meg: legyen béke a világon! Horváth Márton Levente O salutaris hostia című alkotását, a beleillesztett versből kicsendülő békevágyat Laczkó Vass Róbert költő, színművész Fohász című verse emelte a transzcendesbe, ezt kifejezetten a karvezető felkérésére, e koncertkörútra készülve írta a szerző.

A gyulafehérvári székesegyház, mint mindig, most is az egyik legkiválóbb helye a szakrális zenének, amely hazaérkezett a zeneművészeti hallgatók teljesítménye eredményeként.