Állandó diakonátusra készülnek, most lektorrá avatták őket

0
2384

Egy nagyváradi és két temesvári egyházmegyés növendéket is lektorrá avatott Máriabesnyőn Erdő Péter bíboros, prímás március 20-án, nagyböjt 3. vasárnapján. A felolvasói szolgálat mellett tizenkét férfi köteleződött el, akik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Váci Egyházmegye Diakónusképző Intézetének állandó diakonátusra készülő növendékei. Az avatottak együtt ünnepeltek családtagjaikkal és plébánosaikkal.

Erdő Péter bíboros lektorrá avatta a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéből Gozner Artúr Tibor; a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéből Kiss Mihály és Piklor László; az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéből Bertalan Árpád, Győző Tamás, Kiss Zoltán, Kocsis Vilmos Zoltán, Lazányi Ferenc, Kuti Imre; a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéből Marton Tamás; a Kaposvári Egyházmegyéből Sitkei Lukács; a Pécsi Egyházmegyéből Szőts Gábor növendékeket.

Nyolc évvel ezelőtt indította el az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Váci Egyházmegye Diakónusképző Intézetét. A tanárok és oktatók döntő többségét e két egyházmegye bocsátja a képző rendelkezésére. A diakónusképző nyitott más egyházmegyés jelöltek fogadására is. A képzés helyszíne a Máriabesnyőn található Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház. Jelenleg Magyarországon 10 egyházmegyében 162 állandó diakónus teljesít szolgálatot. Közülük 41 fő a Diakónusképző Intézetben készült fel a szentelésre.

2021-ben indult az eddig legnépesebb évfolyam. 8 egyházmegye 26 növendéke készül a szolgálatra jelenleg az intézményben, akik közül most tizenkét jelölt került avatásra. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéből 6, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéből 1, a Kaposvári Egyházmegyéből 2, a Pécsi Egyházmegyéből 1, a Szombathelyi Egyházmegyéből 4 fő vesz részt a képzésen; és elsőként a határon túlról is érkeztek növendékek: a Nagyváradi és a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyékből 3-3 fő.

A lektoravatást megelőző napon a növendékek házastársai és plébánosai számára szerveztek egész napos programot. Pénteken kezdődött a program, előadások, beszélgetések, tanúságtételek, mély megosztások készítették elő a vasárnapi találkozót Erdő Péter bíboros-prímással, majd az azt követő avatás szertartását.

A találkozón a főpásztort nyolc egyházmegye nevében Molnár Ferenc, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye állandó diakónusa köszöntötte. Az „ősdiakónus” – ahogy Kunszabó Zoltán állandó diakónus nevezte őt – visszaemlékezett a kezdetekre: 1999-ben indították el a rendszerváltás utáni Magyarországon az állandó diakonátust, ekkor jött létre az első diakónusi kör, s kezdődött meg a képzés, ami akkor még leginkább tutoriális, mentori kísérés volt. Minőségi változást a Diakónusképző Intézet megalapítása jelentett, amely Magyarország egész területéről és a határon túlról egyaránt fogad növendékeket, így képzésein összeadódik a résztvevők élet- és egyháztapasztalatának gazdagsága.

Kunszabó Zoltán, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye állandó diakonátusért felelős referense rövid összefoglalót adott a képzés menetéről, tartalmáról, szemléletéről. A folyamat kétéves, évenként nyolc hétvégével és zárásként egy ötnapos szentelési lelkigyakorlattal. Szaktárgyai: pasztorális, homiletika, liturgia, diakonátus teológiája és egyházjog. Az állandó diakónus kiemelte, a képzés több kíván lenni, mint ismeretátadás.

A cél a formáció, az általános emberi képzés – hangsúlyozta. Így a szaktárgyak mellett fontos az önismeret, a kapcsolatteremtés és -tartás képességének fejlesztése, a lelki élet elmélyítése, amelynek középpontjában az Eucharisztia ünneplésében való elmélyülés és az egyház imádságához való kapcsolódás, Isten igéjének megismerése áll.

Kunszabó Zoltán kiemelte a feleségek bevonásának jelentőségét, akik erőforrásként kell hogy a férjeik mellett álljanak az új élethelyzetbe való belépés küzdelmeiben. Feladatként fogalmazta meg annak a keresését, hogyan vonhatnák be mindebbe a jelöltek gyermekeit is.

Erdő Péter bíboros arról beszélt, miben és hogyan számít az egyház a diakónusok szolgálatára. A diakónus bensőségesen része az egyháznak, aki a „frontvonalban” szolgál, akinek egyszerre kell élnie a világban, a családban és kell végeznie a szent szolgálatot, mindezt úgy, hogy harmóniát teremt. Az egyház nem támaszthat túl nagy elvárást a diakónussal szemben, aki világi munkája és családja mellett szánja oda idejét az egyháznak.

A főpásztor a szolgálat kiemelt területeként említette a liturgiát, a diakónus közösségszervező szerepét, a missziót. Konkrét feladatkörként ajánlotta a karitatív szolgálatot, amelyben – utalva az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjára – irányító szerepet szán a diakónusnak. Egyházi intézmények gazdasági vezetése, valamint a médiában való szerepvállalás ugyancsak testhez álló területek a diakónusok számára.

A beszélgetést követően szentmisét ünnepeltek az egybegyűltek. A liturgia főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt.

Az evangéliumot követően Kunszabó Zoltán a jelölteket szólította. A név szerint szólított férfiak felálltak. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Váci Egyházmegye működtette Diakónusképző Intézet tizenkét hallgatója most jutott el az elköteleződés első lépcsőfokához: lektorrá avatták őket.

Hivatásuk középpontjában azáltal, hogy jogosultságot kaptak a szentírási olvasmányok felolvasására, Isten igéje áll. Még egy éven át folytatódó képzésük célja az állandó diakonátus.

A szentbeszédet követően Erdő Péter Isten áldását kérte a felolvasói szolgálatot vállaló férfiakra, és egyesével mindegyiküknek átadta a Szentírást.

Paszternák Tamás, a Váci Egyházmegye pasztorális helynöke, a képzés igazgatója a Magyar Kurír kérdésére elmondta, a hétvégén részt vettek mindazok a plébánosok, akik plébániájáról diakónus képződik. „Szerettük volna közelebb hozni hozzájuk ezt a hivatást, segítségüket kérni az aspiráns formálásában, és előkészíteni kettejük együttmunkálkodását, hiszen a felszentelt munkatárs ezután más minőségben lesz jelen a plébánián.” Paszternák Tamás szerint a plébánosnak fontos szerepe lehet egy-egy születő hivatás megérésében, jó, ha van benne egyfajta prófétai látás, és segít felfedezni ezt az elhívatást.

A teljes beszámolót elolvashatják a Magyar Kurír oldalán.