Hét tévhit és összeesküvés-elmélet a jezsuitákról

0
552
Gúnyrajz 1873-ból. Fotók: jezsuita.hu

Világuralomra törő titkos társaság, a haladás ellenségei, a Titanic elsüllyesztői? A világ minden lakott földrészén, 120 országban tevékenykedő jezsuiták nem élnek kolostorokban, belépésük után is megtartják nevüket, nincs sajátos rendi ruhájuk, és egy különleges, negyedik fogadalmat is tesznek. Közel ötszáz év alatt számos tévhit és összeesküvés-elmélet alakult ki a sok tekintetben újítónak számító Jézus Társaságáról. A jezsuiták pontokba szedve mutatják be ezeket.

1. KATONÁS REND: a jezsuiták a Szentföldért harcoló keresztes lovagok, a templomosok utódai?

Noha a Jézus Társaságát megalapító Loyolai Szent Ignác (1491–1556) eredendően lovag volt, a jezsuitáknak nincs közük a 1312-ben feloszlatott templomos lovagrendhez. Ignác baszk nemesi család sarjaként született, akinek egy francia ágyúgolyó törte ketté lábát és fegyverforgatói karrierjét. Lábadozása közben Jézus és a szentek életét olvasva határozta el, hogy a példájukat követi. Első társaival Párizsban ismerkedett meg, közösen elhatározták, hogy elmennek a Szentföldre, ez azonban meghiúsult. Vezetőjüket máig generálisnak hívják, de ennek nem a katonai rendfokozathoz, hanem az általános elöljáró latin megfelelőjéhez (praepositus generalis) van köze. Eddig a katonai áthallások, valójában azonban a Jézus Társasága nem lovagrend, hanem lelkipásztori, oktatási, szociális, tudományos és egyéb tevékenységet végző, sajátos szerzetesrend.

2. KAPZSISÁG: a jezsuiták alapításuk után meg nem engedett módszerekkel próbáltak vagyonra szert tenni?

Egy volt szerzetes próbálta ezzel lejáratni a rendet a 17. század elején, s írását a jezsuita generális titkos utasításainak állította be. Valójában a Loyolai Ignác által létrehozott lelki közösségnek az apostoli élet volt az ideálja. Tagjai úgy döntöttek, hogy szakítanak a világgal, a szegénység és „a kereszt útjára” lépnek. Pappá szentelésük után Rómában kezdtek lelkipásztori munkával és lelkigyakorlatok tartásával foglalkozni, de minden szolgálatukat ingyenesen végezték. A jezsuita templomokban szentmise alatt ma sem perselyeznek, a hívek önkéntes adományukat a szertartáson kívül ajánlhatják fel az egyháznak. Közösségüket 1540-ben renddé alakították, így a Jézus Társaságába belépők, más rendek tagjaihoz hasonlóan, az engedelmesség és a tisztaság mellett a szegénységre is elkötelezik magukat.

3. SZÜRKE EMINENCIÁSOK: a jezsuiták királyok gyóntatóiként országokat tartottak a markukban?

A reformáció idején a jezsuiták előmozdítói lettek a katolikus megújulásnak, és hatékony választ adtak a protestantizmus támasztotta kihívásokra. Ezért a Rómához hűséges főméltóságok számos országban támogatták a működésüket, támaszkodtak rájuk. Pázmány Péter például esztergomi érsek lett, és bíborosi kinevezést is kapott. A jezsuiták főrangúak gyóntatóiként mindenütt a katolikus szempontokat igyekeztek érvényesíteni, az uralkodók mellett jelentős befolyásra tettek szert az egyházpolitikában, és ebből következően a politikában is. Emellett azonban a jezsuiták élen jártak az elesettek felkarolásában, s eljutottak a legapróbb Kárpát-medencei falvakba, Dél-Amerikába, majd Afrikába és Kínába is. A 18. század abszolutisztikus uralkodói már fenyegetést láttak az akkorra világméretűvé nőtt, jelentős gazdasági-politikai befolyással bíró szerzetesrendben, így elérték, hogy 1773-ban feloszlassák, valamint – Porosz- és Oroszország kivételével – az egész világon betiltsák a Jézus Társaságát. A rend működését végül 1814-ben engedélyezték ismét.

4. A PÁPA „MAGÁNHADSEREGE”: a jezsuiták a pápaság uralta egyetemes, sőt globalista birodalom megteremtésén ügyködnek?

A rend szemléletét a kezdetektől meghatározza az egyetemesség és az engedelmesség. Küldetésük nem egy egyházmegye vagy ország területére, népcsoportra vagy társadalmi osztályra szól, hanem az egész világra. A három szokásos szerzetesi fogadalom mellett egy negyediket is tesznek: különleges engedelmességet fogadnak a pápának, mert úgy gondolják, ő ismeri leginkább az egyház szükségleteit, ezért tudja, hová érdemes küldeni a jezsuitákat. Sokszor és sok helyütt, például az abszolutista francia királyi udvarban vagy a bismarcki Németországban is ellenséget láttak az egyetemes katolikus közösség munkájában.

5. TITKOS TÁRSASÁGOK: jezsuiták=illuminátusok? A szabadkőművesség ellenségei, vagy ők is szabadkőművesek?

Ignác friss megtérőként többször kényszerült időzni az inkvizíció börtönében. Bár nem állt kapcsolatban az Ibériai-félszigeten akkoriban divatos eretnek mozgalommal, a megvilágosodottakkal (alumbrados), a gyanú visszatérő árnyéka mégis csaknem ellehetetlenítette korai evangelizáló tevékenységét. Egyesek szerint beszédes, hogy a magukat szintén megvilágosodottaknak nevező, új társadalmi rendet hirdető Illuminátusok Bajorországi Rendjének vezetője, Adam Weishaupt korábban egy jezsuita iskola kánonjog-professzora volt. Valójában azonban a rend nem támogatta őt – sőt, ellenfele volt. Ugyanúgy, mint a katolikus egyház tanításától eltérő többi felvilágosodás korabeli mozgalomnak, így a szabadkőműves páholyoknak és az 1730-ban betiltott katolikus teológiai irányzatnak, a janzenizmusnak is.

6. INKULTURÁCIÓ: a jezsuiták túlságosan kemények, vagy épp elnézőek voltak az őslakosokkal?

A jezsuiták még Ignác életében eljutottak Dél-Amerikába, Afrikába, Indiába és Japánba. A rendalapító egyik társa, a vele együtt szentté avatott Xavéri Szent Ferenc elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény hit terjesztésében a Távol-Keleten, ugyanakkor az ő missziós tevékenységére még a más vallásokkal szembeni türelmetlenség árnya vetült. Általánosságban viszont a jezsuiták misszionáriusainak nagy érdeme volt, hogy nem a korábbi európai hódítók felsőbbrendűségével néztek az ismeretlen vidékek lakóira. Paraguayban a helyieket a jezsuita misszionáriusok földművelésre és állattenyésztésre tanították, az itteni guaraní indiánok gyermekeit pedig a saját, helyi nyelvükön oktatták. Matteo Ricci jezsuita misszionárius felvette a Li Mandou kínai nevet, kínai öltözéket hordott, s a kínai nyelvben és kultúrában szerzett járatossága miatt a nyugat bölcsének nevezték. A helyi szokásokkal szembeni tolerancia heves vitákat váltott ki a ferencesek és jezsuiták között mind Amerikában, mind Kelet-Ázsiában (lásd rítusvita).

7. UGYE, CSAK VICC: a jezsuiták süllyesztették el a Titanicot, hogy kirobbanthassák az első világháborút?

A különböző légből kapott összeesküvés-elméletek szerint a földönkívüliek a jezsuiták titkos kísérleteinek eredményei, vagy épp a Jézus Társaságának köze volt Abraham Lincoln és J. F. Kennedy amerikai elnökök meggyilkolásához is. A legabszurdabb teória szerint ők utasították a Titanic kapitányát, hogy teljes sebességgel vezesse jégmezőnek a hajóját, fedélzetén több ezer emberrel. Az elmélet szerint azért, mert történetesen korának egyik legnagyobb utasszállítóján utazott a jezsuiták három állítólagos pénzügyi ellenlábasa, kiiktatásukkal pedig szabaddá vált volna az út anyagi gondjaik rendezéséhez és nagyszabású terveikhez, például az első világháború kirobbantásához. A teória alapját az a véletlen egybeesés adta, hogy egy ír jezsuita, Frank Browne is a hajó fedélzetén töltött két napot, de provincinciálisa nem engedélyezte neki, hogy New Yorkig utazzon, így az utolsó lehetséges alkalommal leszállt. Annyi viszont bizonyos, hogy neki köszönhetjük a Titanic első – és egyben utolsó – útjáról fennmaradt fényképeket.

Forrás: jezsuita.hu