A szinodális egyházért a plébánián

Szilvágyi Zsolt temesvári pasztorális helynök Nagyváradon

0
380

A nagyváradi egyházmegye papjai március 9-én, szerdán, 10 órai kezdettel tartották szokásos tavaszi találkozójukat a püspöki palota dísztermében. Az esemény meghívottja Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, temesvár-józsefvárosi plébános volt, aki Egy szinodális egyházért a plébánián címmel tartott előadásában gyakorlati tanácsokkal gazdagította a jelenlévőket azzal kapcsolatosan „hogy hogyan éljen, mit tegyen az egyház a harmadik évezredben.”

Köszöntőjében Böcskei László megyés püspök arra emlékeztetett, tavaly tavasszal és ősszel a koronavírus-járvány miatt csak két csoportban tudtak találkozni egymással. Majd a szinodális útról elmondta, ha komolyan akarnak foglalkozni Ferenc pápának a szinodális úton való együtt járásra vonatkozó meghívásával, akkor mélyebben kell tanulmányozniuk ezt. Fel kell ismerniük azokat a módokat, amelyeken keresztül az egyház ott tud lenni, ahol lennie kell, vonzó üzenetet közvetítve a világnak, és visszatérve a forráshoz. Azt tanácsolta paptestvéreinek: életüket igazítsák Istenhez, átengedve magukat a Lélek irányításának, és kezdeményezzenek új lendülettel párbeszédeket a saját plébániáikon nemcsak a hívekkel, hanem azokkal is, akikkel a közösségi, illetve társadalmi életben kapcsolatban állnak.

Most pedig az ukrajnai háború állít kihívásokat mindenki elé, és olyan kérdésekre kell válaszokat adnunk, hogy hol a helyünk, mi a feladatunk, miként tudunk helytállni? Ilyen körülmények közepette még fontosabb az összetartás, az, hogy kellő bölcsességgel, tapintattal és megértéssel viseltessenek, a kiengesztelődés, a béke és a szeretet üzenetével forduljanak az emberekhez. Ez alól nincs felmentés – fogalmazott a váradi egyházmegye elöljárója, akik ezután három külföldi – brazil, dominikai és spanyol –, jelenleg az egyházmegyében tartózkodó papnövendéket ajánlott mindenki jóindulatába. 

Egy szinodális egyházért a plébánián című előadásában Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, temesvár-józsefvárosi plébános kitért arra, hogy a szinodális út egyaránt vált ki reménykedő és szorongó érzéseket is. Egyfelől ott van a tanácstalanság és a frusztráció, hiszen a földgolyó északi felén az egyház megfáradni látszik és mintha hátrafelé lépdelne, sok a passzív és csak „fogyasztó” keresztény, másrészt vannak reménykeltő jelenségek: a járvány idején többet imádkoztak az emberek, a hívek segítőkészebbek lettek, és vannak megtérések is.

„Az egyház elsősorban imádkozzon!” – hangsúlyozta az előadó. „Lelki háttér nélkül nem fog menni a megújulás, hiszen az egyház nem a pap projektje, Jézusnak a műve, ő a pásztor, mi legfennebb csak a bojtárok vagyunk.” A személyes ima után kezdődhet a párbeszéd, a megszólítás és a meghallgatás, amelyek szükségszerű elemei a lelkipásztori megtérésnek. Ez a párbeszéd minőségi időt, belső csendet és egységre törekvést feltételez, ami „nem egyformaság, hanem a különbözőség egysége, vagy más néven az összebékített különbözőség.”

A gyümölcsöző párbeszédet szükségszerűen evangéliumi tettek követik, és „a fogyasztó keresztények táborából az emberek áttérnek az aktív keresztények táborába.”

Szilvágyi Zsolt azt is elmondta: a szinodalitás nem parlament vagy statisztikai, esetleg szociológiai felmérés, hanem imádság és sok-sok beszélgetés, együtt gondolkodás a hívekkel úgy, hogy ezekből evangéliumi tettek fakadjanak.

Az előadást követően a résztvevők kiscsoportokban osztották meg az előadással kapcsolatos gondolataikat, illetve a szinodális folyamattal kapcsolatos eddigi tapasztalataikat.

Forrás: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, varad.org, Erdon.ro