A betegek világnapja Nagybányán

0
499

A nagybányai Szentháromság-templomban a csíkszentdomokosi születésű György Alfréd kamilliánus szerzetes volt a főcelebránsa és ünnepi szónoka a február 11-i szentmisének. Miután a szentmise végén a lelkipásztorok a betegek szentségében részesítették azokat a híveket, akik ezt kérték, a vendég szerzetes – Lourdesben ellesett módon – egyéni szentségi áldást is osztott.

A beteg személy mindig fontosabb magánál a betegségnél, ezért egyetlen gyógymód sem mondhat le a páciens figyelmes meghallgatásáról, számba kell, hogy vegye személyes élettörténetét, félelmeit. Ha nem lehetséges meggyógyítani az embert, meg lehet vigasztalni – olvassuk Ferenc pápának a betegek 30. világnapjára írt üzenetében.
Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993-tól február 11., a Lourdesi Szűzanya emléknapja egyben a betegek világnapja is. 1858-ban ezen a napon jelent meg Szűz Mária Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban. A világnap célja, hogy Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.

Pénteken, február 11-én, 18 órakor a nagybányai Szentháromság-templomban György Alfréd kamilliánus szerzetes, az osztrák és magyar rendtartomány provinciálisa mutatott be szentmisét Szmutku Róbert esperes-plébános, Fanea József segédlelkész, valamint Fekete József nyugalmazott lelkipásztor koncelebrálásával.

Prédikációjában a szónok a szenvedés misztériumáról, lényegéről, annak értelméről beszélt. A végleteket kerülni kell – tanácsolta a szerzetes – nem lehet minden áron kizárni a szenvedést, de azt sem keresni, sem okozni nem szabad magunknak vagy másoknak. A betegek világnapján nem a szenvedést, a fájdalmat ünnepeljük, hanem Isten szeretetét – állapította meg továbbá a szerzetes.

A gyógyulásnak ára van – nem az, amit az orvosi kezelésre fordítunk – hanem egy folyamat, a testi és a lelki gyógyulás pedig együtt jár. Mindannyiunk életében jelen van a szenvedés, ki fizikailag, ki lelkileg szenved. Sokszor a lelki fájdalmat nem lehet lemérni, csak akkor vesszük észre, amikor fizikailag is megnyilvánul. Szenvedéseinkben van, akire feltekinteni, a betegek gyógyítójára, a szép szeretet anyjára.

A beteggondozásban fontos a környezet ápolása is, hogy szép legyen a szoba, tiszta az ágynemű, ez is segít a gyógyulásban. A beteg szépség iránti igényére is oda kell figyelni, ez hozzájárul a méltóság megadásához, attól függetlenül, hogy mennyi ideje van még hátra. Ebben is megnyilvánul Isten jóságos, gyógyító tekintete.

Amikor valaki lelkileg szenved, mert elveszített egy szeretett személyt, nem beszélni kell, hanem vele együtt hallgatni, mint a Szűzanya tette a kereszt alatt Jánossal, a halott Krisztus lábainál.
Ne okozzunk szenvedést, de ne is meneküljünk a másik ember szenvedésétől. A mai világ egyik fő betegsége az, hogy elfelejtettük kommunikálni szívünk szeretetét. Elzárkóztunk egymástól, ehhez hozzájárult a pandémia is.

Az evangéliumban olvastuk, hogy Jézus megérinti a fület, a nyelvet, azt mondja „effeta”, azok megnyílnak, megoldódnak. Ez Isten gyógyító érintése. Az ápolásra szoruló beteg megjelenítheti Krisztust a családban, lehetőséget ad szeretteinek, hogy benne Krisztust ápoljak, gondozzák. Lehetünk szerető, vagy szenvedő jelenlét a családban, de mindkettő Krisztusnak a szerető arcát jelenítik meg.
Adjuk meg Istennek azt a szabadságot, hogy eldöntse, a szentség által mit gyógyít meg bennünk – ezzel a buzdítással fejezte be prédikációját György Alfréd.

A szentbeszéd után a lelkipásztorok a betegek szentségében részesítették azokat a híveket, akik ezt kérték. A szentmise végén a vendég szerzetes – Lourdesben ellesett módon – egyéni szentségi áldást is osztott. A kántori szolgálatot Berar Levente végezte.

Forrás: a nagybányai Szentháromság-templom Facebook-oldala