Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtt nyilvánította Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a szerzetesek világnapjává.
Az évente ismétlődő ünnep lehetőséget ad arra, hogy hálát adjak a hivatás ajándékáért, azokért a kegyelmekért, amikkel az Úr meglepett az év során. Megállásra szólít ez a nap, hogy együtt ünnepelhessek a társaimmal, a plébániám híveivel, akikkel közös szolgálatra kaptam meghívást. Lehetőségem van a lelki töltekezésre, megújítom igenemet és kérem, hogy továbbra is ő munkálkodjon bennem és általam. Arra vágyom, és azt kérem, hogy Jézus figyelmes szeretetének a tanúja lehessek a fiatalok között!
Jó érzés, hogy sokan gondolnak rám/ ránk és imádkoznak értünk, a világ minden templomában. A szentmisében én is Jézus elé helyezem mindazokat, akik támogatnak, segítenek, akik az imáimat kérik.
Nagyon kifejező, sokat mondó számomra, egy ismeretlen szerzőtől való idézet, ami a mai nap üzenete is lehet:
„Szükségünk van virrasztókra, amikor alszunk – szükségünk van hívőkre, amikor kételkedünk, és imádkozókra némaságunk idején. Szükségünk van útitársra reményben és félelemben, azokra, akik ha fáradtak sem adják fel, akikre támaszkodhatunk gondjainkkal, bajainkkal. Szükségünk van azokra, akikkel együtt eléd állhatunk, téged kérdezgethetünk és kérlelhetünk, akikkel hálát adhatunk és rendelkezésedre állhatunk. Szükségünk van másokra, mert ha őket szeretjük, szeretünk téged – s mert velük találkozva az úton, Te erősítesz meg minket.”
Tyukodi Beáta SJC
