Ferenc pápa Mária-tisztelete

0
446

Idén szeplőtelen fogantatás ünnepén a pápa egyedül kereste föl a Róma belvárosában álló Szűz Mária-szobrot. Kora reggel, negyed 7-kor egy kosár fehér rózsát helyezett a Szűzanya lába elé, és imádkozott a szenvedőkért. Utána a Santa Maria Maggiore-bazilikában folytatta az imát a Salus Populi Romani-kegykép előtt. Köztudott, hogy Ferenc pápát jezsuitaként különleges szálak fűzik Szűz Máriához, hiszen a jezsuita lelkiségben különösen kitüntetett helyet foglal el a Mária-tisztelet, Szűz Mária Jézus Társasága védőszentje. Ezen felül németországi tanulmányai nyomán Ferenc pápa Szűz Mária tiszteletének bizonyítéka, hogy Argentínában és egész Latin-Amerikában egy új máriás mozgalmat indított el: Maria Knotenlöserin (csomókat feloldó Mária) augsburgi kegyképet terjesztette el. 

A jezsuiták számos Mária-képet tisztelnek, közülük a leghíresebb, a ma, a jezsuiták anyatemplomában, a római Il Gesúban látható Madonna della Strada (Úti Boldogasszony) kegykép, amelyet Loyolai Szent Ignác és az első társak fedeztek fel Rómában.

A jezsuita Mária-tisztelet egyik folytatója, Ferenc pápa, buzgó Szűz Mária tisztelő, papszentelése előtt írt hitvallásában fogalmazta meg személyes meggyőződését: „Hiszek Máriában, anyámban, aki szeret engem, és soha nem fog magamra hagyni.”

Ferenc pápa 1986-ban, frankfurti teológiai tanulmányai során találkozott az augsburgi Sankt Peter am Perlach-i templomban található kegyképpel. A képről készült képeslapokat vitt haza, az egyikről dr. Ana de Berti Betta Buenos Aires-i festőművésznő elkészítette a festmény másolatát négy példányban, amelyet ma Nuestra Senora desatatadora a nudos néven tisztelnek, és az egyik másolatot az argentin főváros Villa Devoto nevűvárosrészében, a jezsuita noviciátus közelében fekvő San José del Talar templomában helyezték el ünnepélyesen 1996. december 8-án . A kegykép rendkívül népszerű lett a hívek körében, sok imameghallgatás hatására, azóta minden hónap nyolcadik napján: a csomót feloldó Mária napján, zarándokok tömegei – nemegyszer 40-60 ezer hívő –, keresik fel. A kegykép másolata megtalálható a perui főváros, Lima egyik templomában és a texasi Del Rio városában is.

Ez a Ferenc pápa által kedvelt ábrázolás Szűz Máriát a föld és az ég között ábrázolja: egy holdsarlón áll. A Szentlélek isteni fényében ragyog, a fején tizenkét csillag, Isten ajándékai díszítik. A feje feletti galamb jelzi, hogy Szűz Mária a Szentlélek mennyasszonya.

Az eredeti kegykép az augsburgi templom déli apszisában található, a Beatae Virginis de Bono Consilio (A Jótanács Szűz Nővérei), oltárnál, Szent Ulrich és Szent Afra szobrai között függ. Németországban is, valamint Latin-Amerikában is, elsősorban a házassági, párkapcsolati problémákkal küzdő emberek fordulnak nagy bizalommal Szűz Máriához a kegykép előtt, hogy hozza rendbe házasságukat, állítsa helyre a családi békét, adjon gyermekáldást, vagy segítsen megtalálni szerető párjukat. A kép tiszteletének eredeténél ugyanis egy ilyen párkapcsolati probléma megoldása áll, a megoldást kereső férfi ezt imádkozta: „Ebben a vallási cselekedetben megerősítem a házasság kötelékét, feloldom és elsimítom a csomókat.”

Ferenc pápa kiemelt Mária-tiszteletének másik jele, hogy minden utazása előtt a római Santa Maria Maggiore-bazilika kegyképe előtt imádkozik.

Szeplőtelen fogantatás ünnepén idén is felkereste a Spanyol-lépcsőnél álló szobrot. Még pirkadat előtt érkezett a kihalt lépcsőkhöz a szentatya, hogy a tavalyi évhez hasonlóan elkerülje a csoportosulást.

Lehajtott fejjel, lassan odasétált a szoborhoz, karján egy kosár fehér rózsával, melyet a Szűzanya lába elé helyezett. Néhány percre csöndes imába mélyedt, azért fohászkodott Máriához, hogy adja meg a gyógyítás és a gyógyulás csodáját a betegeknek, segítse a háborúk és a klímaváltozás miatt szenvedő népeket. Hozza el a megtérést azoknak a szívébe, akik falakat emelnek, hogy távol tartsák maguktól mások fájdalmát. Ezt követően a spanyol nagykövetség épülete előtt üdvözölte a nagykövetet. Ezután a Santa Maria Maggiore-bazilikába ment, ahol szintén elhelyezett egy kosár fehér rózsát kedves kegyképe, a Salus Populi Romani-ikon előtt, és imádkozott a Szűzanyához a szenvedő emberekért. Reggel hét órakor visszatért a Vatikánba.

Hatvan éve töretlenül folytatódik a hagyomány, mely a szeplőtelen fogantatás napjához kötődik. A pápák ugyanis ezen a napon gyalog zarándokolnak el a rómaiak számára oly kedves Mária-szoborhoz, hogy imádkozzanak. A Covid-járvány azonban közbeszólt, ezért a korábban népes részvétellel zajló eseményt már tavaly is magánlátogatásként tartotta meg Ferenc pápa, aki már pápasága kezdete óta nagy odaadást mutatott a kegyszobor iránt, mint ahogy rendszeresen fölkeresi a Santa Maria Maggiore-bazilika híres kegyképét is. A Salus Populi Romani, a római nép szabadulása-címmel tisztelt ikont ez a pápai bazilika őrzi. Neve az égi segítségre utal, amelyet Nagy Szent Gergely pápa idején küldött a városnak.

IX. Piusz pápa 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus bullában dogmaként hirdette ki, hogy Mária életének első pillanatától fogva mentes volt az áteredő bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt. Mária különleges módon részesült a krisztusi megváltásban, s így számára Isten elővételezte a kegyelmi állapotot, hogy mentes legyen az áteredő bűntől. IX. Piusz pápa 1857. szeptember 8-án avatta fel a Szeplőtelen fogantatás-szobrot Rómában, a Piazza Mignanellin, a Spanyol-lépcső mellett. Majdnem egy évszázaddal később XII. Piusz indította el a hagyományt, amelynek jegyében egy virágcsokrot helyezett el az emlékmű tövében minden év december 8-án. Utóda, XXIII. János pápa 1958. december 8-án néhány szál fehér rózsával rótta le kegyeletét Szűz Mária előtt. Első alkalommal történt, hogy ezt követően a Vatikánba való visszatérése előtt a pápa megállt egy imára a Santa Maria Maggiore-bazilikában. Ez a szokás ma is tovább él.

Gedő Ágnes, Vatican News; Bikfalvi Géza/jezsuita.hu

Fotók: Vatican Media, Catholic News Agency, jezsuita.hu