Pap bácsi, pap testvér

0
420

Mivel írott szövegekben gyakran fordul elő a papbácsi/pap bácsi és a paptestvér/pap testvér kifejezés, ezen alakok helyesírásának nyomába eredünk.

Jóllehet élő nyelvben ritkán tartunk másodpercnyi szünetet a pap és a bácsi szavak között, egy szuszra mondjuk ki ezeket (sokszor ez úgy hangzik: pabbácsi, a gyorsaság, egybeolvadás és a hasonulás miatt, ami azonban pusztán hangzásbeli kérdés, írásban nem jelenik meg, amúgy is egy másik témakör, a hangzásbeli hasonulásoké, ezért itt most említésén túl nem foglalkozunk vele), de ez az írott nyelv nem követi ezt a tendenciát. A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő főnévi jelzőket (pl. ebben a kontextusban pap, tanár, mérnök, szerzetes stb.) különírjuk jelzett szavuktól (úr, néni, nővér, testvér): pap bácsi, tanár néni, szerzetes testvér. Ez alól a szabály alól van kivétel: egybeírjuk a nő utótagú kifejezéseket: tanárnő, doktornő, szerzetesnő stb. – de különírjuk a néni, az asszony és a nővér utótagúakat: tanár néni, szerzetes nővér stb.

Felmerülhet a kérdés, a szabályokon túl, mégis miért ne írjuk egybe, ha úgyis egy nyelvi egységként tekintünk az említett szókapcsolatokra. Sőt a kolléga szó megkülönböztető írásmódjával is érvelhetünk: ugyanis a pap kolléga és a papkolléga is helyes, csakhogy jelentésbeli különbség van közöttük.

A pap kolléga jelentése egy nem lelkipásztor dolgozó pap munkatársa, míg a papkolléga akkor használatos, ha a beszélő és a hivatkozott személy is egyaránt klerikus. Ennek alapján eljátszhatunk a gondolattal, hogy van-e, lehet-e több vagy megkülönböztető jelentése például a paptestvérnek a pap testvérhez képest – talán abban az értelemben elképzelhető volna, ha vértestvérekről szólunk hasonló értelemben, mint ahogy a kolléga szónál taglaltuk. Ez utóbbi azonban csupán analógiásan magyarázható, semelyik szótárban vagy a méltán népszerű helyesírás.mta.hu oldal tanácsadójában sem fogunk e különbségtétel nyomára bukkanni.

Az írás a Keresztény Szó 2021 októberi számában jelent meg.