Hanuleac Tamás: legyünk Krisztus keze, lába

Közelebb hozni a teológiát: 25 év, 25 évfolyam

0
685
Hanuleac Tamás segédlelkész Gyergyóalfaluban

A papi szolgálatra készülő teológusként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának keretei között Gyulafehérváron kezdte egyetemi tanulmányait 2007-ben Hanuleac Tamás, aki jelenleg Gyergyóalfaluban segédlelkész. Gyergyószentmiklósról származik, már kisgyermekként az oltár mellett ministrálva érezte Isten hívását. A gyakorlati évet Székelykeresztúron és Csíkszeredában töltötte, amelynek során számos emberrel megismerkedett, változatos programokba kapcsolódott be, és betekintést nyert a papi hivatás gyakorlati részébe. 2014-ben történt papszentelését követően Gyimesbükkben szolgált 2020-ig.

Mit adott számodra a teológia?

Nekünk, akik papságra készültünk, teljesen mást jelent a teológia, mint azoknak, akik a világi karon végeznek. Gyulafehérváron sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a lelki nevelésre a szemináriumban. Számomra a teológia nagyon sok bennem lévő miértre adott választ.

Kettős évfordulót ünnepel idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara. Az egyetem 440 évvel ezelőtt alapított intézményi elődjére, a kolozsvári jezsuita akadémiára tekint vissza, illetve a kar fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból november 12–13. között Közelebb hozni a teológiát címmel nemzetközi jubileumi szimpóziumot szervez a kar, az elmúlt 25 évet pedig a 25 évfolyam diákjaival készült interjúkkal idézzük fel. 2007-től a papi szolgálatra készülő teológus hallgatók is a BBTE Római Katolikus Teológia Karának keretei között végzik egyetemi tanulmányaikat Gyulafehérváron, ők is bekapcsolódnak az interjúsorozatba.

Hitünk fejlődésében az egyház segít bennünket: elsőáldozáskor megtanuljuk, mit kell tennünk, hogy Istennek tetsző életünk legyen; a bérmálás szentségének felvételekor azt, hogyan kell éljünk, hogy jó keresztények legyünk; a teológián a bennünk levő kérdésekre kaphattunk választ: miért így éljük meg a hitünket.

Az egyházzal, vallással, liturgiával kapcsolatosan nagyon sok kérdőjel van az emberekben, így bennem is sok volt. Évről évre, ahogy mélyebbre mentünk a teológiai tanulmányokban, annál több kérdésre sikerült választ találni.

Gyulafehérváron az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektettek a lelki nevelésre. Amit kiemelnék, elsősorban a mindennapi szentmise, a közösségben végzet szentségimádás és zsolozsma. De sokat segítettek a beszélgetések a lelki vezetővel, Ilyés Zsolt akkori spirituálissal.

Számomra a teológia lelki nevelést adott és szellemileg felkészített, hogy hivatásomban Isten szolgája tudjak lenni az emberek javára.

Mit jelent 2021-ben kereszténynek lenni?

Ezzel a kérdéssel nagyon gyakran találkozom mint lelkipásztor. A hagyományos kereszténység eltűnőben van, a helyét a tudatos kereszténység veszi át. Úgy érzem, nekünk papoknak is sok szerepünk van abban, hogy egy fiatalban milyen kép alakul ki az egyházról, kereszténységről. Igaz, elsősorban a szülő példája vezeti a lelkét keresztény hitünk felé.

Kereszténynek lenni 2021-ben nagy kegyelem Istentől, de kihívás a világban. Kihívás, mert a világ sajnos egyre inkább Isten nélkül akar élni, már nem divatos kereszténynek lenni, aki csak fél gőzzel áll a vallás mellé, azt nagyon hamar megkísérti a világ. De ezzel ellentétben az elkötelezett keresztények megtapasztalják Isten nagy kegyelmét. Isten kegyelme nélkül nem tudnánk jó keresztények lenni, ebből kifolyólag jó emberek sem. 

Milyen útravalót adnál a teológia elkövetkező nemzedékeinek?

Mindenkinek ad Isten hívatást, nem véletlen az, hogy a teológián vagy: akár papságra készülve, akár a világi karon. Általad akar tenni Isten!

Avilai Szent Teréznek tulajdonítják a következő imádságot, amit érdemes megszívlelni: „Krisztusnak itt a földön nincs keze, csak a tiéd. Krisztusnak itt a földön nincs lába, csak a tiéd. A te szemeddel tekint könyörületesen a világra. A te lábaddal jár szerte, hogy jót tegyen. A te kezed, amellyel áld.”