A katolikusok száma világszerte növekszik, Európát kivéve

0
525
Ministránsok Guyanában 2019. április 6-án. Az ország kilenc őslakos népcsoportja az ország teljes katolikusságának felét teszi ki.Fotó: CNS/Paul Jeffrey

Az America jezsuita magazin vatikáni statisztikára hivatkozva adta hírül, hogy bár a világ sok táján nőtt a hívők száma, Európa továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az adatokat a Vatikán a missziós világnap előtt tette közzé.

A katolikusok száma világszerte 15 millióval növekedett 2018 és 2019 között, tették közzé október 21-én, a 95. missziós világnap vasárnapi megünneplése előtt a Fides vatikáni hírügynökség adatait. A növekedés minden kontinensre érvényes Európát kivéve, ahol a katolikus hívek száma 300 000-rel csökkent a felmérés szerint.

A statisztikai adatok értelmében, amelyeket minden évben vizsgálnak, a katolikusok a világ lakosságának 17,7%-át alkották 2019-ben. A katolicizmus Afrikában, Dél- és Észak-Amerikában, Ázsiában nyert teret, miközben Európában veszít, így a katolicizmus hagyományos térsége egyre nagyobb mértékben missziós területté válik.

A papok száma is nőtt világszerte, egyedül Európában csökkent, itt az egy papra eső hívek száma 3245. Hetedik éve a szerzetesek létszáma is csökken világszerte, Afrika az egyedüli kivétel. A legdrasztikusabb csökkenés a szerzetesnők esetében figyelhető meg, számszerint 11 562-vel csökkent a létszámuk.

A papi szemináriumba jelentkezők létszáma is világszerte csökkent. A felszentelt papok létszáma is drasztikusan csökkent, ezzel szemben a világi misszionáriusok száma növekedett, különösen Amerikában és Afrikában. A katekéták létszáma 2590-nel csökkent, a leginkább Amerika és Európa országaiban. Jelenleg 5364 püspök van világszerte.

A Fides adatai 2019. december 31-éig veszi számba a katolikusokat, a vatikáni szakértők a COVID-19 pandémia, a templombezárások, elhalálozások nyomán 2020-ra radikálisan más számadatokra számítanak. Giovanni Pietro Dal Toso érsek, a Pápai Missziós Művek elnöke számolt be erről, és a járvány közbeni, utáni adatok összegyűjtésének, összegzésének nehézségeiről. Elismerte, az elkereszténytelenedés nyilvánvaló, hozzátette: ugyanakkor a felszín alatt új, életerős keresztény közösségek virágoznak Európában is.

“Szükség lesz keresztény képzések bevezetésére”, amelyek segítsék a híveket jobban megérteni a katolicizmust, tette hozzá az érsek.

Azon a sajtótájékoztatón, ahol ezeket az adatokat bemutatták, ismertették azt a januárban fogalmazott üzenetet is, amelyben Ferenc pápa arról beszél, hogy a járvány előtérbe állította és felerősítette a fájdalmat, a magányt, a szegénységet és az igazságtalanságot, amit oly sok ember tapasztal. A pandémia leleplezte hamus biztonságérzetünket, felfedte sebzettségünket és a körünkben csendesen növekvő polarizációt, írta a pápa.

Üzenetében azt is kijelentette, a legtörékenyebbek és legsebezhetőbbek szenvedték meg leginkább a járványt, a világban tapasztaljuk a növekvő negativitást, amelt megfojtja a reményt. Ezen k8hívások ellenére, mondja Ferenc pápa, a misszióra szóló meghívás nem egy múltbeli emlék, a világnak szüksége van misszionáriusokra, akik hajlandóak a perifériákra menni mint az együttérzés hírnökei és szolgái.

A sajtótájékoztatón a Fülöp szigeteki Luis Tagle bíboros biztatta a hívő keresztényeket, váljanak az együttérzés és remény hírnökeivé. Beszélt ázsiai tapasztalatáról, ahol a katolikusok a lakosság egészén belül kisebbségben vannak, és arra figyelmeztetett: ha megtartjuk magunknak a hitet, gyengék leszünk, ha a hit csak egy szűk körben marad, az magában hordozza a veszélyt, hogy egy kiválasztott, elit csoportnak gondolja magát.

Claire Giangravé/Religion News Service

Bodó Márta fordítása