Templomszentelés Szamosújváron

0
1812
A templom felszentelésének mozzanata: az oltár megkenése. Fotók: Veres Stelian

A szamosújvári egykori ferences templomot teljes felújítás után október 8-án főpásztori szentmise keretében szentelték fel és adták át újra a hívek használatára. A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt.

A templom és a kolostor az egyik legértékesebb szamosújvári barokk műemlék épület. A Művelődési Minisztérium műemléklistáján is nyilvántartott, B besorolású műemlék legutóbbi teljes felújítása a helyi örmény közösség anyagi támogatásával 1908-ban történt. A ferencesek 259 év szamosújvári jelenlét után 2001-ben átadták a templomot és a kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének lelkipásztori szolgálatok ellátására.

Mint 2019 szeptemberi helyszíni riportunkban beszámoltunk róla, hogy a helyi plébános, Küsmödi Attila tájékoztatása szerint a legutóbbi felújítás óta több mint egy évszázad telt el, egy újabb teljes felújítás az épület romlott állaga miatt elkerülhetetlenné vált. Az európai uniós forrásokból és hazai költségvetési keretekből (az összérték 98 százaléka vissza nem térítendő támogatás) és önrészből (az összköltség 2 százaléka) összetevődő összköltségvetés 20 899 450,84 lej.  A templom felújítására 2017 novemberében nyerte el a pályázatot a plébánia, ezt követően kezdődtek a munkálatok.

A szamosújvári egykori ferences templom, jelenleg római katolikus plébániatemplom 2016-ban elkezdődött felújítási munkálatainak műszaki átadását ez év július 9-én tartották meg.

Mivel teljeskörű felújítás történt, és mivel se az 1758-as építéskor, se a templom 1857-ben történt tűz általi pusztulása nyomán történt megújításkor szentelésről nem található feljegyzés, Kovács Gergely érsek felszentelte a templomot. Korábbi védőszentje, Alcantarai Szent Péter mellé új védőszentet is kapott a templom Magyarok Nagyasszonya személyében, aki a szórványban küszködők számára erőforrás, kapaszkodó.

Az üres templomba így invitált a főcelebráns, a főegyházmegye érseke: „Lépjetek be az Úr házába hitvallással!” A keresztelőkútnál kezdődött a szertartás, ahol a főpásztor a keresztségünkre emlékezve a vizet áldotta meg, majd meghintette az ünneplő közösséget, a templom falait és az oltárt. „Hangozzék e helyen mindig Isten Igéje”, szólt az imádság, és elkezdődött az Ige liturgiája. Szentbeszédében a főpásztor az olvasmányra utalva a zsidók szent sátoráról elmondta: annak „tervrajzát” Isten adta, szövetséget kötve a választott néppel a hit útján is vezette lépteiket. A szentlecke azt mutatta be, hogy új szövetségben élünk Istennel, amelyben nekünk immár csak Jézus Krisztusra van szükségünk, csakhogy ezt nem jelenti, hogy templomra ne lenne szükség: maga Jézus is atyja házának nevezte azt.

Kovács Gergely érsek elmondta: a templom a vallásos élet központja és középpontja, kapcsolódási pont Isten és ember közt. Minden templom, kápolna az emberek hitéből épült, itt sincs ez másként. Arra hívta fel az ünneplő közösség figyelmét: „Ne csak őseink hitét ünnepeljük, amely megszülte, hanem a mi hitünket is”. Élő hit volt szükséges a felújításhoz, ebben a plébános, Küsmödi Attila élen járt, ugyanígy a hívek közössége, akiknek mint a gyulafehérvári főegyházmegye érseke mondott szívből jövő köszönetet Kovács Gergely. A szamosújvári közösség tagjainak lelkére kötötte: a templom legyen nemcsak Isten, de a hívek otthona is, az összetartozás helye. Arra is figyelmeztette a jelenlevőket: lelkünk is templom, mindannyian Isten temploma vagyunk.

A szentelési szentmise emelkedett ünnepélyességéhez nagyban hozzájárult a kórus éneke, Molnár Árpád kántori szolgálata. Soltész Miklós magyar államtitkár a szentmise végén a kivitelezőknek mondott köszönetében az orgona felújítását is említette, amely szintén a plébános elszántsága nyomán szólalhatott meg olyan csodálatosan. Az államtitkár az anyagiakkal hozzájárulóó magyar kormány mellett a román kormánynak, Szamosújvár vezetőségének, a jelen levő Drăgan Ovidiu polgármesternek is megköszönte a támogatást, és az együtt élő nemzetiségek, felekezetek összefogására, helyben maradásra biztatott.

Küsmödi Attila plébános az ünnepség végén maga is a templom fontos szerepére hívta fel a figyelmet mint amely az Isten és ember találkozásának elősegítésére szolgál. Név szerint felsorolt minden támogató, tervező, kivitelező közreműködőt, így is megköszönve munkájukat, jóindulatukat.

MEGOSZTÁS