Maradjunk meg Krisztus szabadságában

Ferenc pápa katekézise

0
218
Fotók: Vatican News

Őrizzük meg lelkünk nyugtalanságát, ami segít, hogy szabadok maradjunk, szabadok a bűntől és a túlzott merevségtől. Ferenc pápa erről elmélkedett az október 6-ai audiencián, folytatva Szent Pál galatákhoz írt levelének elemzését.

„De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. (…) Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni” (Gal 4.4-5; 5.1).

Szabadságunk ajándék

Mi a keresztény szabadság? Ferenc pápa katekézisében Szent Pál szavaiból indult ki. A szabadság olyan kincs, amit csak akkor értékelünk igazán, amikor elveszítjük. Sokan hozzá vagyunk szokva a szabad élethez, ami megszerzett jognak, semmint ajándéknak tűnik fel előttünk. Sok félreértés, ütköző vélemény merült fel az évszázadok során a szabadság témájában. A galaták esetében a Népek Apostola nem tudta elviselni, hogy azok a keresztények, miután már megismerték és befogadták Krisztus igazságát, hagyják magukat csalárd ígéretektől befolyásolni, és a szabadságból a rabszolgaságba esni. Jézus szabadító jelenlétéből belecsúsztak a bűn rabságába, a legalizmus csapdájába. A pápa hozzátette: a legalizmus korunkban is gondot okoz, sok keresztény elrejtőzik a szabályok túl merev és betű szerinti betartása mögé.

Pál ehhez képest arra szólítja a keresztényeket, hogy maradjanak szilárdak a szabadságban, amelyet a keresztségben kaptak, és ne engedjék magukat újra a szolgaság igájába fogni (vö. Gal 5,1). Nem állhatja a visszalépést, hiszen akkor evangéliumi az igehirdetés, ha Krisztus szabadságából indul ki. Nem lehet erőltetni Jézus nevében, senkit nem lehet rabigába hajtani Jézus nevében, aki szabaddá tesz minket. A szabadság olyan ajándék, amelyet megkeresztelkedésünkkor kaptunk – magyarázta a szentatya. Pál ezt pozitívan fogalmazza meg: Jézus tanításában megtaláljuk az igazságot, és az igazság szabaddá tesz. Maradjunk meg tehát Jézusban, az igazság forrásában, ami szabaddá tesz minket. Erre a két pillérre épül tehát a keresztény szabadság: Jézus kegyelmére, és az igazságra, melyet Krisztus fed föl előttünk, és ami ő maga.

Isten szeretetének misztériuma

Az igazi szabadság, mely megszabadít a bűn rabságától Krisztus keresztjéből fakad. Ez Isten szeretetének misztériuma. Értünk, szabadságunkért adta életét, és ezt a misztériumot Pál személyesen is megtapasztalta. Ezért mondja elképesztő bátorsággal a galatáknak, hogy „Krisztussal engem is keresztre feszítettek” (Gal 2,19). Az Úrral való legmagasztosabb egyesülésben kapta meg élete legnagyobb ajándékát: a szabadságot. A kereszten ugyanis a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt (vö. Gal 5,24). Az igazi szabadság a bűn rabságából való megszabadulás, ami Krisztus keresztjéből fakad. Ahol Jézus hagyta magát keresztre feszíteni, Isten megadta az ember gyökeres szabadságának forrását. Ez folyton ámulatba ejt minket: az a hely, ahol megfosztanak minket szabadságunktól, a halál a szabadság forrása lehet. De hiszen ez Isten szeretetének misztériuma!

Az apostol tanúságtétele arra ösztönöz minket – folytatta katekézisét a pápa −, hogy tovább menjünk ebben a szabad életben. Ne térjünk vissza az előírások rabigájához, a furcsaságokhoz.

Az igazság jó, ha nyugtalanít minket

A szabadság másik oszlopa az igazság. A hitigazság nem elvont elmélet, hanem az élő Krisztus valósága, mely személyes életünket közvetlenül és átfogóan érinti. Hány tanulatlan ember nem tud írni, olvasni, mégis jól megértette Krisztus üzenetét. Ez a bölcsesség tesz minket szabaddá, mely a keresztséggel a Szentlélek ereje által belép életünkbe. Nyíljunk meg Krisztus kegyelmének, és hagyjuk, hogy az igazság nyugtalanítson minket. Ne kényelmesedjünk bele a megszokott életünkbe, mindig nézzünk önmagunkba, és hagyjuk, hogy a Szentlélek megszólítson, dolgozzon bennünk. Ezáltal felfedezzük, hogy az igazság és a szabadság útja fáradságos és egy életen át tart, de lehetséges. Ezen az úton a keresztről jövő szeretet vezet és támogat minket, amelyik kinyilatkoztatta az igazságot és nekünk adja a szabadságot. Ez a boldogság útja – mondta még szerdai katekézisében a pápa.

Az általános kihallgatás végén a szentatya a francia nyelvű hívekhez fordulva imákat kért a szombaton kezdődő szinódusi megbeszélésekért, melyeknek témája a szinodalitás. „Kérlek, hogy imádkozzatok, hogy az összejövetel megfontolásai és eszmecseréi segítsenek minket újra felfedezni annak örömét, hogy Isten népe vagyunk, aki velünk együtt zarándokol és mindenkit meghallgat.

Az olasz zarándokokat a pápa emlékeztette Rózsafüzér Királynője ünnepére, amelyet október 7-én tart az egyház, és amelynek hagyománya oly kedves a keresztény nép számára. A lengyel hívekhez intézett köszöntésében is Rózsafüzér Királynőjéről szólt, akinek közbenjárásába ajánlotta hétfőn kezdődött ad limina látogatásukat. A lengyel püspökök zarándoklata Péter apostol sírjánál hozzon bőséges evangéliumi gyümölcsöket szolgálatukra és a lengyel helyi egyház lelki javára. A szentolvasót imádkozva bízzák a legszentebb Szűzanyára jelenüket és jövőjüket.

A horvát zarándokokhoz szólva Mária anyai gyöngédségére bízta mindazokat, akik a nehézséggel küzdő személyeket gondozzák, hogy a hit fénye világítsa meg minden szolidáris cselekedetüket.

Forrás: Gedő Ágnes, Vatican News

MEGOSZTÁS