Október a Nagyasszonnyal

0
1872

„Régen ti, magyarok tiszteletből nem mondtátok ki Mária nevét, hanem úgy szólítottátok meg, mint a királynét. A »Boldogasszony, régi nagy patrónátok« kísérjen és áldjon meg benneteket!” – mondta budapesti Úrangyala-imádsága előtt, a NEK záró szentmiséjének végén Ferenc pápa. S valóban, több gesztusával, de ezzel az apró figyelmességével is sok kritikusának szívébe sikerült belopnia magát a pápának, aki néhány órára látogatott Budapestre, de fontos néhány órára. Ahogyan fontos volt a sok szempontból megnehezített csíksomlyói pár óra is 2019. június 1-jén, amely nemcsak nekünk, hanem a szentatya számára is emlékezetes maradt, ahogyan a közelmúltban erre utalt.

Visszatért már néhány hete a pápa a Vatikánba, s az élet a NEK után, a koronavírus lendületes szorításában visszakívánkozik a rendes kerékvágásába. Nem tudjuk, mennyire sikerülhet ez. Az esetszámokat lapzártánk napján hiába írnánk ide, előreláthatólag, amire hetilapunk az olvasókhoz érkezik, jóval magasabbak lesznek az értékek: az energiaárak nem elhanyagolható emelkedési ütemével versenyt fut a fertőzöttségi arány. Ezért, biztos pontokat keresve, újra csak aktuális a pápai áldás és figyelemfelhívás: forduljunk régi nagy Pátrónánkhoz! Ahogy a régiek tették, járvány idején, s ahogy e régi igazak tették napról napra, nem csak akkor, ha rossz idők jártak…

Október első napjaiban két jeles Mária-ünnepünk is van: Rózsafüzér Királynője és Magyarok Nagyasszonya, október 7. és 8. Különösen most nagy üzenet és biztatás számunkra, hogy Nagyasszonyunkhoz forduljunk, kézben a rózsafüzérrel, és tegyük, amit tehetünk!

Olyan nincs, hogy nem lehet semmit tenni! Amikor ezt érezzük, jusson eszünkbe az ima és a bizalom felkeltése, s máris tettünk valamit.

Október hónapban gyakori rózsafüzér-imára hív az egyház, s ezt a meghívást a magyarok Mária-tiszteletét elismerő Ferenc pápa szavait kiegészítve, Szent II. János Pál korábbi vallomása és buzdítása is aláhúzza: „Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét, mint a szabadulás kieszközlőjét. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára a világ békéjét és a családokat.”