Hogy szétáraszthassuk magunk körül az imádság és szeretet szellemét…

0
1901

A Szociális Testvérek Társaságának kültagjai megújították ígéreteiket. Kolozsváron szentmise keretében három kültag testvér újította meg ígéretét, amint azt az Erdély-szerte élő 35 kültag is minden évben megteszi az egyházmegye valamelyik pontján.

Szentírás vasárnapján megünnepeltük, hogy Isten megérinti a szívünket a szó erejével. A kolozsvári piarista templomban az esti szentmisén nagy örömmel ünnepeltük meg azt is, hogy akinek a szívét a jó Isten megérinti, az elkötelezetten, tettekkel és a másokért végzett ima szolgálatával is viszonozni akarja a jó Isten megtapasztalt mérhetetlen szeretetét.

A Szociális Testvérek Társaságához nemcsak fogadalommal elkötelezett testvérek tartoznak, hanem kültagok is, akik saját életállapotukban megmaradva, világi körülményeik között, ígérettel vállalják azt, hogy a lelkiségünket élik, a Megszentelő Szeretet küldetésében járnak és tevékenyen résztvesznek ott, ahol vannak, az egyház társadalmi küldetésében, bekapcsolódnak a helyi egyház szolgálatába.

László Attila főesperes-plébános, aki mindig nyitott szívvel és támogatással fogadja közösségünket a plébánián, a Szentírás litániájával hangolt rá minket erre a számunkra kettős ünnepre, hiszen a szentmise keretében három kültag testvérünk újította meg ígéretét Kolozsváron, de az Erdély-szerte élő 35 kültagunk minden évben megújítja az ígéretét az egyházmegye valamelyik pontján.

Az ígéret kánonjogilag nem kötelez, mint a szerzetesi fogadalom, de komolyságát tekintve ugyanolyan. A fogadalom és az ígéret a vallásosság erényének a gyakorlását jelenti, annak egyik megnyilvánulása.

Mit ígértek kültagjaink? Hogy Istennek kötelezik el magukat, életállapotuk szerint, a Társaságunkon keresztül:
• élik közösségünk szellemét: imádkozzák közösségünk imáit, végzik a zsolozsmát, és szociális érzékenységgel figyelik az idők jeleit, próbálnak hatni a közszellemre, és jótékony szeretettel szolgálják a rászorulókat;
• elkötelezik magukat a jóban való haladásra – a bencés lelkiség elvei szerint, rendszeresen élnek a szentségekből fakadó kegyelmekkel, elmélyítik a lelki életüket az évenkénti lelkigyakorlattal;
• igyekeznek állapotbeli kötelességeiket a lehető legjobban végezni, családos hivatásukból fakadó kötelezetségeikre és munkájukra a Szentlélek kiáradást kérik.

Nagy hála él a szívünkben, hiszen ígéretet újító kültagjaink hosszú évtizedek óta élik a lelkiségünkhöz való elkötelezettséget és hűséget, és életükkel tanúságot tesznek arról, hogy lehet és érdemes hűnek lenni egy karizmához, egy hivatáshoz minden életkörülmény között.

Homa Ildikó sss