Görögkatolikus liturgia a budapesti Szent István-bazilikában

0
298

Bizánci rítusú liturgiát mutattak be szeptember 8-án, az Istenszülő születése ünnepén a budapesti Szent István-bazilikában. Az esemény egyszerre volt része az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak és az – ehhez kapcsolódóan Magyarországon megrendezett – európai keleti katolikus püspökök találkozójának lezárása. Agonás Szonja, a Magyar Kurír munkatársa számolt be az eseményről.

A szertartáson, amelyen mintegy húsz görögkatolikus főpásztor és 150 görögkatolikus pap koncelebrált, . I. József (Youssef Absi) szír melkita görögkatolikus pátriárka volt a főcelebráláns, számos római katolikus főpásztor és pap is részt vett, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntötte az egybegyűlteket, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mondott szentbeszédet.

A görög- és római katolikusok, valamint más érdeklődők teljesen betöltötték a budapesti bazilikát, de a kiszorultak sem maradtak le a liturgiáról: ők a főtemplom előtti téren kivetítőn követhették az eseményeket.

A szertartás alapvetően magyar nyelvű volt, az evangélium és a Miatyánk is elhangzott angol nyelven is, a nem magyar anyanyelvű főpásztorok pedig a saját nyelvükön imádkoztak. A liturgia egyes részeit olaszul, franciául, arabul, szlovákul, románul, ószlávul és angolul énekelték a jelen lévő diakónusok és püspökök. A történelmi jelentőségű alkalomra egy kicsit át is alakult a Szent István-bazilika: jelképes ikonosztázt készítettek a szentély elé egy Istenszülő- és egy Pantokrátor (Trónoló Krisztus)-ikon elhelyezésével.

A házigazda Erdő Péter bíboros olasz és magyar nyelven köszöntötte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyházában a jelenlévőket: Őboldogsága  I. József (Youssef Absi) melkita pátriárkát, a nagyérsekeket, metropolitákat és püspököket, a papokat és minden hívőt, „akik látható módon is tükrözik katolikus egyházunk sokszínűségét és hagyományának gazdagságát”. „Ez a templom Szent István király nevét viseli, itt őrizzük leghíresebb ereklyéjét.

Szent István király ma a katolikus és az ortodox egyház közös védőszentje, halálának évében, 1038-ban még teljes közösségben voltak egymással ezek az egyházak, a hagyományok különbözősége, a népek kultúrájának sokfélesége nem kell hogy akadályt jelentsen a közösség útjában.

Ma, amikor a kereszténységet annyi meg nem értés, félremagyarázás és támadás éri szerte a világban, életfontosságú, hogy közösen tegyünk tanúságot egységünkről, hitünkről, Jézus Krisztusról, aki egyetlen közös Urunk és mesterünk. Adja Isten, hogy ez a mai ünneplés kifejezze és elősegítse a keleti katolikus egyházak sajátos identitását és küldetését a keresztények egységének szolgálatában! – fogalmazott Erdő Péter.

Az Istenszülő születésének ünnepén kétszer is felhangzó himnusz eléneklésével kezdte szentbeszédét Kocsis Fülöp. „Keleti rítusunkban az egyházi év szeptember elsejével kezdődik, tehát az egyházi év első nagy ünnepének meghirdetése egyszersmind az egész esztendő alapját is megadja” – tette hozzá az érsek-metropolita. Ilyenkor nemcsak az ünnepek, de az örvendezések sora is megjelenik, legalábbis akkor, ha az Istenszülőhöz hasonlóan várjuk a nagy főpap bevonulását életünkbe. Isten be akarja ragyogni a most kezdődő esztendőnket, nagyon oda kell tehát figyelnünk, hogyan kezdjük el.

Kocsis Fülöp szerint a liturgiát vezető Youssef melkita pátriárka jelenlétével, aki a sokat szenvedett Szíriából érkezett, még hitelesebb az ünnep üzenete: „Népek, örvendezzetek!”

Kocsis Fülöp szerint a Szent István-bazilikában, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, a megsokszorozott ünnepi körülmények között – talán mélyebben, mint bármikor az életünkben – belénk ivódhat a mindenkinek szóló örömhír, hogy Isten boldogságra hívta az embert erre a világra. S az találja meg az Isten által nekünk teremtett boldogságot, aki hallgatja Isten szavát, és meg is tartja.

Az érsek-metropolita rámutatott arra, hogy megriaszthat minket az az életút, amelyet Mária fiának végig kellett járnia, és emiatt Máriát is inkább látjuk szenvedő asszonynak, mintsem boldog asszonynak. Számos zavaró hatás tántoríthat el minket az örömhírtől, az ünnep ezekből akar minket kiemelni. Ez pedig nemcsak a naptári ünnepekre vonatkozik, hanem minden szentmisére is, hiszen minden egyes liturgián az eucharisztiát ünnepeljük.

Minden egyes alkalom, amikor az eucharisztiából részesülünk, ugyanolyan horderejű, világot megmozgató esemény. Minden szentáldozásban végtelen ajándékot kapunk – az eucharisztikus kongresszus erre irányítja rá a figyelmünket.

A liturgián egyesített görögkatolikus kórus szolgált, amelyet Bubnó Tamás Liszt Ferenc-díjas karnagy vezényelt. A hetvenöt tagú kórus része volt a budaörsi görögkatolikus kórus (Vatamányné Kiss Krisztina vezetésével); a budapesti Fő utcai görögkatolikus kórus (Kökényessy Zoltán vezetésével); a debreceni Lautitia Kamarakórus tagjai (Nemes József vezetésével) és a Szent Atanáz Kórus, amely a Nyíregyházán végzett kántor szakos hallgatókból és a Szent Piroska-kántoriskola hallgatóiból áll. Hozzájuk csatlakozott a Szent Efrém Férfikar.

Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír