Külföldi magyarok találkozója és szentmiséje a NEK-en

0
359

Szeptember 7-én a budapest-gazdagréti Szent Angyalok-templomban ünnepi misére gyűltek össze a külföldön élő magyar katolikus közösségek képviselői, csatlakozva az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) programsorozatához. A Külföldi Magyarok Találkozóján a szentmise főcelebránsa és szónoka Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök volt.

A szentmisén koncelebrált Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Molnár Ottó grazi magyar lelkész, Csicsó János angliai főlelkész Londonból, Merlás Tibor magyar plébános Stuttgartból, Varga János rektor a bécsi Pázmáneumból, valamint a helyi plébános, Szederkényi Károly.

Cserháti püspök elmondta: a külföldi magyar közösségek résztvevői kifejezésre juttatják, hogy ezekben a napokban csatlakoznak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepi rendezvényeihez, és Budapesten hazai testvéreikkel együtt akarnak tanúságot tenni nemzeti összetartozásunkról és mindenek előtt a szeretett szentségében.

Elmélkedését nem az eucharisztia elvont, teológiai megközelítéséről tartotta, hanem Jézus Krisztus konkrét meghívásáról az eucharisztia ünneplésére, és az ezzel szorosan összefüggő vasárnap megszentelésére.

Minek még templomba járni? Minek a vasárnapi szentmise? — tette fel a kérdést.

“Talán volt idő, amikor még mindenki tudta, hogy mi a kötelessége, mi a teremtett világ isteni rendje: az ember megadta Istennek, ami az Istené, és megkapta tőle, ami az övé, tisztelte az igazságot és a tekintélyek hierarchiáját. Tudta, hogy mi illik, mivel tartozik Istennek és embertársának. Mindebből ma keveset tapasztalunk: úgy látszik, hogy napjainkban már semmi sem kötelező, mindent szabad, és erre sem vagyunk kötelezve: semmi szükség illemre, fegyelemre, korlátokra, még a természet rendjére sem. Abban a reményben, hogy Isten nélkül is jól megél, az ember egy idő óta felborította a világ isteni rendjét.” Miután vázolta a tapasztalható rendetlenséget, megálkapította: “A legtöbb ember mégsem érzi jól magát. Nem találja helyét a világban. Nem boldog és azt sem tudja, hogy mi végett él, honnan jön, és merre tart.”

Cserháti püspök véleménye szerint mindez összefügg az eucharisztiával. “Sok-sok emberi igazságtalanság, szenvedés és eltévelyedés gyökerét is abban kell keresnünk, hogy megfeledkeztünk Isten dicsőítéséről, a neki kijáró tiszteletről és hálaadásról, az Isten törvényeiről, a sábbátról, az Úr napjáról és az Úr szentmisére szóló meghívásáról.” Sokfelé vészesen visszaesett a templomba járók száma. A püspök saját, 2019-es felmérése szerint a nyugati diaszpórában minden vasárnap mintegy 10–12 ezer magyar vesz részt rendszeresen a magyar szentmiséken. Az Úr elvárja, hogy a hetedik nap az övé legyen, mert ezzel is az ember javát akarja szolgálni, miközben összegyűjti népét nemcsak közös imára és a Szentírás olvasására, hanem azért, hogy Igéjével táplálja, óvja, védje, és mindmáig üdvösségre vezesse a saját képére és hasonlatosságára teremtett embert.

“A vasárnap megszentelése azt jelenti, hogy több időt szentelünk önmagunkra, egymásra és mindenek előtt Istenre, az élet forrására és legfőbb biztosítékára”, mondta Cserháti Ferenc püspök. Végül Babits Mihály Eucharistia című verse részletével és Aquinói Szent Tamás Lauda Sion kezdetű himnusza egy szakaszával imádkozott. (Cserháti Ferenc püspöknek ez alkalommal tartott homíliáját a Magyar Kurír hírportálon eljes terjedelmében olvashatják.)

A szentmisét követően a jelen levő magyar közösségek képviselői röviden ismertették tevékenységüket. A bécsi Pázmáneum, a londoni magyar katolikus főlelkészség közösségéhez tartozó résztvevők mellett jelen voltak Argentínában, Hollandiában, Finnországban, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Svédországban élő magyar katolikusok is.

Fotók: Magyar Kurír

MEGOSZTÁS