Véget ért az Erdélyi Ferences Rendtartomány továbbképzője

0
2212

Ünnepélyes szentmisével ért véget augusztus 20-án, péntek este a csíksomlyói kegytemplomban az Erdélyi Ferences Rendtartomány éves találkozója. A ferences Mária-kegyhelyen a testvérek keddtől péntekig a júliusban Rómában szervezett nagykáptalanon hozott határozatokról, javaslatoknak az átültetéséről tanácskoztak, beszéltek arról, hogy mit jelent a 21. században ferencesnek lenni és megemlékeztek a 70 évvel ezelőtt meghurcolt testvérekről is. A rövid beszámoló mellett olvashatják az alábbiakban Urbán Erik tartományfőnöknek a szentmisén elhangzott tanítását is.

A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartománynak 38 tagja van. A testvérek tíz kolostorban élnek és ellátják a kaplonyi, a dési, a szászsebesi, a dévai és az esztelneki plébániát. A ferencesek évente a névadójuk ünnepe előtt vagy után néhány napra általában Csíksomlyón találkoznak. A kedden kezdődött továbbképző témáját a július 3. és 18. között Rómában szervezett nagykáptalan határozatairól és az ott megfogalmazott javaslatoknak gyakorlatba ültetéséről tanácskoztak, illetve beszéltek arról is, mit jelent a 21. században itt, a Kárpát-medencében, Erdélyben ferencesnek lenni, mi adja az identitásukat, hogyan tudnak úgy evangelizálni, hogy megmutatkozzék a ferencesség és a közösségi életük, mik erősítik egyéni és közösségi identitásukat, de megemlékeztek a 70 évvel ezelőtt a kommunista hatalom által meghurcolt ferences testvérekről is.

A találkozó péntek este a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével zárult, amelynek végén Urbán Erik ferences tartományfőnök köszöntötte a jubiláns testvéreket. 25 éves évfordulót ünnepelt Derzsi Elek, Schrádi Benjamin és Fábián Sebestyén.

Urbán Erik tartományfőnök homíliája
Fogadj szót, fiam! címmel hirdettek pályázatot, amelyben a magyar anyanyelvű pedagógusokhoz azzal a kéréssel fordultak, hogy 2013-ban, Szent István halálának 975. évfordulóján, államalapító királyunkhoz hasonlóan fogalmazzák meg intelmeiket a ma fiataljaihoz. 1027-ben keletkezett az egyetlen magyar királytükör, azaz Szent István királyunk intelmei fiához, Imre herceghez. Ezt olvasva kellett a trónörökösnek megértenie, hogy milyennek kell lennie, azaz hogyan kell jó, igazságos, bölcs és erős királlyá válni. Nem vitás, hogy erkölcsi intelmekre, a 21. századhoz illő útmutatásokra, ma is nagy szükség van.

A pályamunkákból kiderül, hogy Szent István intelmei örök érvényűek. Minden kor megtalálja benne a nekik szóló üzenetet… “Ha minden nap elvégzed a számodra rendelt feladatot, nem mulasztasz el segítséget nyújtani, amikor lehetőséged van rá, akkor nyugodt lesz az álmod.”
“Sohasem volt és sohasem lesz nehezebb feladat, mint öntudatlan lényből emberré fejlődni, a gyermekből embert faragni, majd életed minden pillanatában, minden körülmények között embernek megmaradni.”
“Azt kérdezed, mi köze a sok korlátozásnak a szabadsághoz? Akkor elárulok neked egy titkot. Bármilyen hihetetlenül hangzik is: a te személyes szabadságod csak addig terjed, csak addig érvényes, amíg senki másét nem korlátozod. Amelyik pillanatban semmibe vetted a másik ember szabadsághoz való jogát, abban a pillanatban a saját
(szabadsághoz való) jogodról is lemondtál.”

Ha nekünk kellene megfogalmazni intelmeinket, végakaratunkat az utókor számára, mivel is kezdenénk? A sikeres vállalkozás titkaival? Vagy a mélyre eveznénk? A hit mélységeiről értekeznénk? A választ kinek-kinek kell tudnia. 800 évvel ezelőtt Szent Ferenc is írt… amely írást a meg nem erősített regula néven ismerünk… A regula szava bennünk kell hogy életté váljon, nem csupán egy leírt szöveg maradjon, bennünk, akik isteni sugallatra elfogadtuk a meghívást, hogy hitünket szent Ferenc példája szerint elljük meg. 70 évvel ezelőtt történt a rendtartományunk feloszlatása, a ferences szerzetesek deportálása.

435/1951

Összefonom a szeretet nagy koszorúját és az Úr zsámolya elé helyezem a Provincia valamennyi tagjával együtt! Hallgassa meg ő szent Felsége a fohászokat, fogadja el a megajánlásokat és vegye tetszéssel a testvéri szeretetet. Szent Péter apostol szavaival haladjunk tovább: A testvériséget ápoljátok (1Pét2). A szeretet mindig erő és lendület, főként pedig a nehézségek idején! Ha a próba kemencéjébe küld a jó Isten, a szeretet kohójában tisztuljon tovább a nemes arany! Imádkozom, kérem, várom, hogy a szent hivatásban és helytállásban ki-ki hűnek találtasson!

Kolozsvár, 1951. ápr. 25. Benedek Fidél, tartományfőnök

Egyszerűség – egyszerűsíteni az életünket, megfogalmazni mi az érték, és azt elmélyíteni… Ráadásul a nagy szentek és alapítók nem akartak új lelkiséget teremteni, hanem mindig csak az evangélium teljességét igyekeztek megélni a maguk korában: Ferenc például „a szent evangélium formája szerint akart élni”. Ezekre a szentekre hivatkozunk, akik a keresztény szentség egyetlen alapjára, Jézus Krisztusra utalnak, azt jelenti, hogy belépünk a „Krisztus, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” prófétai mozgalomba, a mába való átültetésébe. (Zsid 13:8).

Emberség: Valójában a názáreti Jézus az az ember, aki elbeszélte Istent, és akiben „az istenség teljessége testileg lakozik” (Kol 2,9) A szentségre való felhívást úgy kell érteni, mint felhívást arra, hogy emberileg szentté váljunk. A II. vatikáni zsinat szerint a szentek „embertársaink, akik a legtökéletesebben átalakultak Krisztus képmására” (LG 50). A mi emberségünket kell megreformálni, megújítani, újjáteremteni azokkal az erőkkel, amelyek a Lélekből származnak, amely Jézus emberségében lakozott.

Hűség: Usque ad mortem, azaz a halálig tartó elkötelezettség,
Mint ahogy van egy olyan hűség is, amely azzal, hogy nem hajlandó elhagyni a vallásos családot, a közösséget, még akkor is, ha lenne rá nyomós oka, tanúságot tesz a kötelék emberi értékéről, tehát a másik, a mások, a testvérek fontosságáról, akikhez az ember az életét kötötte. Az időt kitartóan és a testvéri kötelékeket hűséggel megélni ugyanaz. Ez a mi értékes tanúságtételünk, amelyet ma az emberiségnek adhatunk.

Fotók: Pantea Tibor, Suciu Dorottya